A kakaó a ludas abban, hogy drágább lesz a karácsonyunk

Bár az utóbbi két évben tapasztaljuk, hogy kevesebb édesség fogy, a kereskedelmi forgalom nominális értéke növekszik, és ezen belül a vásárlók érdeklődése a minőségi termékek felé fordul – mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke karácsonyi sajtótájékoztatójukon. A szövetség idén decemberben is hasonló tendenciát vár, vagyis kevesebb eladott termékre, ám azok drágulása miatt mégis több bevételre számít, akárcsak az előző év azonos időszakában.

A kakaó löki a drágulási körhintát

Az egyik legfontosabb alapanyag, a kakaó tonnánkénti ára idén hullámvasútra emlékeztető pályát járt be –

Mellette más alapanyagok is sokat drágultak, a cukor ára világszerte 50 százalék körüli mértékben emelkedett. Jóllehet utóbbi kevésbé érintette a hazai gyártókat, a csokoládé az idei év harmadik negyedére éves alapon 10 százalékkal drágult, szemben az élelmiszerárak 3 százalék körüli inflációjával.

Növekednek a termelés költségei is. A munkabérek és a fuvardíjak 10 százalék feletti, a csomagolóanyagok – papír és alufólia – 50, illetve 70 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek, a földgáz ára pedig a kakaóéhoz hasonló pályán cikázott egész évben. A forint gyengülése szintén kedvezőtlenül hat az iparág szereplőire, mivel a keksz kivételével termékeiket jelentős mértékben import alapanyagokból készítik.

Az édességgyártók azonban újításokkal válaszolnak a tornyosuló kihívásokra. A karácsonyi idény közeledtével megjelentek például a meglepő ízekkel és textúrákkal felturbózott, karamellás, mézeskalácsos vagy épp rizspelyhes csokimikulások, Nyugat-Európában pedig már 3D-nyomtatott csokifigurák is bővítik a kínálatot.

Más termékeiket a gyártók emellett retro üdítőitalok ízével, intenzív gyümölcsös ízkombinációkkal és többféle textúra ötvözésével is frissítik, és újfajta kiszerelésekben, például kisebb, falatnyi méretű csomagolásban szállítják. Megjelennek mentes változatokkal is, bár az új ízek, textúrák és formátumok kipróbálására egyébként nyitottnak mutatkozó vásárlók ezeket kevéssé keresik – aki édességet vásárol, és egészségi állapota ezt megengedi, jellemzően kényeztetni akarja magát.

A polci áron mintegy 380 milliárd forintra tehető hazai édességpiacból a novemberi–decemberi időszakban harapjuk ki a legnagyobb, 50 milliárd forint körüli értékű falatot

– mondta Sánta Sándor. Előrejelzése szerint idén 8-9 millió csokimikulás kerülhet a kosarakba, és 400 tonnához közelítő összmennyiségük értéke valamivel 2 milliárd forint feletti lesz. Karácsonyra pedig mintegy 3,5 tonna szaloncukrot vásárolhatunk, több mint 15 milliárd forintért.

Hungarikum és kiváló minőségű

A fondant ugyan francia eredetű, és német közvetítéssel a 19. században érkezett Magyarországra, a szaloncukor a magyar cukrász- és édesipar fontos termékévé, valamint sajátos módon a karácsony elmaradhatatlan részévé vált, így idén júniusban bekerült a hungarikumok gyűjteményébe.

Az édességgyártók immár szaloncukor termékkategóriában is pályázhatnak a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegy odaítélésére. A KMÉ védjegy ezen a területen jelenleg az egyik legmagasabb szintű elismerés Magyarországon, egyszerre utal az élelmiszerek biztonságára és minőségére – a pályázás egyik előfeltétele például a Nébih-tanúsítás –, valamint a fenntartható gyártási folyamatokra.

A hungarikumért idén igencsak zsebbe kell nyúlni. A

Továbbra is magas adók

Miközben a NETA-ból (népegészségügyi termékadó) befolyó adóbevételek 10 százaléka 2025-től a rendkívül átlátható módon működő Aktív Magyarország Államtitkárság kezelésébe kerül, és transzparens módon a megelőzést, az egészséges táplálkozás és a tömegsport népszerűsítését fogja szolgálni, az adó mértéke továbbra is magas, ráadásul a természetes állapotú és cukormentes termékeket is érinti – mondta Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára is, rámutatva a törvényi szabályozás, az adók és termékdíjak változásából eredő kihívásokra.

További nagy kérdőjel, hogy a 2024-es, 85 milliárdos költségvetési bevételi tervhez képest 2025-re 14 százalékkal magasabb összeget, összesen 97 milliárdot remél az államháztartás a NETA-ból beszedni a nemrég benyújtott költségvetési törvénytervezet szerint. Mindeközben az adó alá tartozó termékek értékesítési mennyisége stabilan csökkenő pályán van.

A versenyképesség rovására megy az EPR

Elhangzott, hogy európai összehasonlításban is kirívóan magas a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó, kiterjesztett gyártói felelősségi díj (ERP) is, és ez már a versenyképesség rovására megy. Az EUDR, az Európai Unió erdőirtásmentes termékekre vonatkozó rendelete pedig különösen a kis- és mikrovállalatokat fogja nehezített pályára tenni, jelentős adminisztrációs feladatokkal, kockázatkezelési és tanúsítási kötelezettséggel – a bevétel akár 4 százalékát elérő bírság, vagy árukészletek zár alá vételének terhe mellett.

Az EU-s gyártók döntő része, kormányok és szakmai szervezetek egyaránt a tervezett 2025-ös bevezetés egy éves halasztását kezdeményezték, amit vélhetően meg fog szavazni az Európai Parlament.

Körtezselés-muskotályos lett a legjobb

Az eseményen az Év Szaloncukra 2024 verseny győztesét is kihirdették. Az idén ötödik alkalommal megrendezett versenyen valamennyi hazai, szaloncukrokat gyártó cukrászda ringbe szállhatott.

A második a gyulai Kézműves Cukrászda Bailey’s kávés szaloncukra lett, míg a dobogó alsó fokára a Sulyán Cukrászda szaloncukra állhatott fel.

(Borítókép: Elva Etienne / Getty Images)