Orbán Viktor új irányt szab, gyökeresen átalakul a magyar lakáspolitika

Az Economx információi szerint az elmúlt időszak miniszterelnöki, miniszteri bejelentései mind azt szolgálják, hogy végül összeálljon egy tárcákon átívelő évtizedes szakmai program.

A gazdasági portál összeszedte az új lakhatási politika sarokpontjait:

• Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magánszektort kell helyzetbe hozni az állami bérlakások építése helyett.
• Bizonyos esetekben 2025 áprilisától októberig a fiatalok kedvezményes, 5 százalékos THM mellett juthatnak jelzálogkölcsönhöz.
• A következő 8-10 évben megpróbálnak visszakapaszkodni az évi 25-30 ezres újlakás-építési sávba.
• Előnybe hoznák a fiatalokat, 40 év alatti családosokat, a dolgozó, de szociálisan mégis rászoruló embereket vagy a köztisztviselőket. Pilotprojektek indulhatnak ebből a célból, a forrás rendelkezésre áll.
• Speciális építészeti szabályokra lesz szükség a megfizethető lakásokhoz.
• Rendszeres lakáscélú megtakarításokat, lakhatási öngondoskodást elősegítő programokban gondolkodik a kormányzat. 
• Nem juthat mindenkinek kedvezményes lakáshitel.
• Bővítik a kollégiumi férőhelyeket minőségbeli ugrás mellett.

A kormányzat ezentúl nagyobb hangsúlyt fektetne a kínálati oldalra, azaz a lakásállomány bővülését és a hazai építőipar fejlesztését mozdítaná elő.

Orbán Viktor új irányt szab

A kormányzat gyökeresen megváltoztatja az eddigi lakáspolitikai irányvonalat. Orbán Viktor november 15-én a Kossuth rádió műsorában egyértelművé tette, hogy „nem az állami bérlakásépítés irányába kell elmenni”, mivel ez visszahozná az „IKV-kultúrát”.

A kormányfő szerint a költségvetés segít a lakhatás megfizethetővé tételében. Példaként említette a Kormányinfón már bejelentett, 35 év alattiaknak a munkáltató által nyújtható lakhatási támogatást. 

A kormány döntése értelmében 2025. január 1-jétől a munkáltató a lakhatási kiadások támogatása érdekében béren kívüli juttatásként a jelenlegi évi 450 ezer forintos kedvezményes felső értékhatár felett – akár havi 150 ezer forintig – albérletidíj- vagy lakáshiteltörlesztőrészlet-támogatást utalhat 35 év alatti fiatal munkavállalói számára.

A kisvállalatok támogatása is szóba került, amelyben a Demján Sándor-program segít. A miniszterelnök szerint a lakhatási támogatás nagy vonzerő lesz, azok a cégek, amelyek ezt tudják adni, versenyelőnybe kerülnek a jó képességű fiatalokért folytatott mérkőzésben.

Megfizethető lakásokat akar a kormány

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Századvég novemberi szakmai konferenciáján közölt konkrétumokat, és többek között elmondta, hogy

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számítása szerint a Vidéki Otthonfelújítási Programon (VOP) keresztül 267 milliárd forint, míg az önkéntes nyugdíjpénztárakból körülbelül 300 milliárd, illetve a SZÉP-kártya lakásfelújítási célra való felhasználásából 25 milliárd forint forrás kerülhet 2025-ben a családok rendelkezésére.

A nemzetgazdasági tárca tervei szerint a VOP közel 2900 településen lesz elérhető, 400 ezer család lakáskörülményeinek javítására. A programnak két lába van:

• egy legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás,
• valamint maximum 6 millió forint államilag támogatott jelzálogalapú kölcsön, aminél a kamattámogatás mértéke 3 százalékpont. Ezt az összeget a munkadíj és az anyagköltség 50 százalékára lehet majd fordítani.

Összetett akciótervet mutattak be

Az Új Gazdasági Akciótervben a vállalkozások megerősítése és a jövedelmek vásárlóerejének növelése mellett kiemelt szerepet kapott a megfizethető lakhatás biztosítása is. Az akcióterv tíz elemből álló intézkedési csomagot sorolt fel, budapesti fókuszú és országos szempontok köré csoportosítva azokat:

• az Airbnb feltételeinek szigorítása;
• lakásbérleti díjak és szerződési feltételek szabályozása;
• megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhely biztosítása;
• fiatalok lakhatási problémáit kezelő lakásprogram;
• vidéki otthonfelújítási program;
• SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti felhasználása;
• önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális lakáscélú felhasználása;
• munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás (bérleti díjra és hiteltörlesztésre);
• az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfa fenntartása;
• a bankok által vállalt önkéntes 5 százalékos lakáshitel-kamatplafon megtartása.

Megtudtuk, hogy a Bankszövetség prognózisa szerint 7 százalék környékén beindul a piac, de a kormányzat azon dolgozik a bankszektorral, hogy a következő időszakban még tovább csökkenjenek a lakáscélú kölcsönök kamatai.

Azonban itt is a célzott intézkedés lesz a legfontosabb szempont, így előfordulhat, hogy nem általánosan mindenkinek lesz alacsonyabb a lakáscélú kölcsön, hanem csak néhány preferált társadalmi célcsoport számára tud az NGM kitárgyalni kedvezőbb kondíciójú lakáshiteleket

– világított rá az Economx. Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a lap érdeklődésére elmondta: ezen munka első eredménye, hogy 2025. áprilistól októberig a 35 év alatti – első lakóingatlanukat vásárló – fiatalok kedvezményes, 5 százalékos THM mellett juthatnak jelzálogkölcsönhöz legalább A+ energetikai besorolású, maximum 60 négyzetméter alapterületű, legfeljebb 1,2 millió forint/négyzetméteres lakás vásárlása esetén.

Bővülő kollégiumi férőhelyek

Az Economx cikksorozata második részében arról ír, hogy a kormány bővíteni akarja a kollégiumi férőhelyeket.

A kabinetben azzal is tisztában vannak, hogy az egyetemi városokban a diáklétszámhoz képest kevés a kollégiumi férőhely, kevés a kollégiumi szobaszám, ráadásul ezeknek az épületeknek a komfortfeltételei sem felelnek meg minden esetben a XXI. századi kritériumoknak.

A Miniszterelnökséghez is eljutottak a Hallgatói Önkormányzatok kutatásai, miszerint a fiatalok nem 4-5 fős, a klasszikus »emeletes ágyas« kollégiumi szobában szeretnének élni

– írja a gazdasági portál. Másrészt ha a kollégiumokat fejleszteni tudnák, akkor azzal enyhülne a nyomás az albérletpiacon is, és az érintett városokban felszabadulnának olyan lakások, amelyeket jelenleg a hallgatók használnak, csökkentve ezzel a keresleti nyomást, így az árat.

A jelenlegi helyzetben a költségvetés az egyetemeket csak ösztönözni képes kollégiumok építésére, modernizálására, így itt is a magántőke erőteljesebb szerepvállalására kell számítani.

A kormány kidolgoz egy új fejlesztési és üzemeltetési modellt a következő modell mentén: az egyetemhez földrajzilag közel álló vagy az egyetemben stratégiai partnert látó ingatlanfejlesztőket és vállalatokat kell meggyőzni arról, hogy az állammal, az egyetemmel, esetleg a helyi önkormányzattal kiegészülve, legyenek nyitottak a modern kollégiumok fejlesztésében.

„Van egy olyan kormányzati szándék is, mely elsősorban a családos egyetemisták számára elérhetővé tenne családi apartmanokat, családi kollégiumi szobákat, és ezek a kedvezményes tarifák akár még a hallgatói jogviszony lejártát követően egy-két évig érvényben maradnának” – világított rá az Economx.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. június 5-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)