Karácsonyi ajándékkal ér fel, amit egy hitelminősítőtől kapott Magyarország

Ez a hét sem indult rózsásan a forintpiacon, a magyar valuta átmenetileg átlépte a 415 feletti szintet is az euróval szemben. 

„Ebben egyrészt szerepet játszott a francia kormányválság, másrészt pedig a Moody’s előző pénteki döntése, melyben Magyarország hitelminősítését ugyan nem módosította, de negatív kilátással látta el azt” – világított rá az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. 

– jelezte a szakértő, megjegyezve, hogy ez a szint az euróval szemben is kétéves mélypontot jelentett. Ez ugyanakkor azt is mutatja, hogy a forint gyengülése nem csak régiós hatásokkal volt magyarázható. 

Most hátszelet kapott a forint

Szerdán kisebb mértékű erősödést ért el a forint, csütörtökön pedig még erőteljesebb felértékelődés követte, melyben a kiskereskedelmi adat mellett szerepet játszottak nemzetközi folyamatok is: 

• az euró a francia kormány bukása ellenére is erősödni tudott a dollárral szemben, 
• illetve a régiós devizák is erősödtek

– mutatott rá Regős Gábor. Hozzáfűzte, hogy a forint az elmúlt időszakban egy gyenge szinten ragadt be, az elmúlt napokat a 410-415-ös sávban töltötte. 

„Bár továbbra is jó lenne ennél erősebb – akár 400 alatti – árfolyamot látni, hiszen ez alacsonyabb inflációt és nagyobb bizalmat eredményezne, talán inkább egy 405-420 közötti sáv lehet reális, jó hírek beérkezése és kedvező év végi pénzpiaci folyamatok esetében a 405-410 közötti sávban ragadhatunk” – véli a közgazdász.

Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint látszólag megállt a tőke áramlása az Egyesült Államok felé, ez pedig némi lélegzetvételhez juttatta a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot is. 

Így a korábbi hetekben látott csúcsok alatt tudott maradni a forint jegyzése, de érdemi erősödésre nem került sor. 

A dollárral szemben 391,4 körüli szinteken kereskedtek a forinttal péntek délután, míg az euróval szemben egy kicsit szélesebb sávban mozgott a magyar valuta, és lapzártakor 414-es szint körül járt a kurzus.

Hétfő reggel bedurran a forint

Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője rávilágított, hogy bár a forint a hét elején a 415-ös szint közelében mozgott, nem törte át azt, így a forintgyengülés nem váltott szintet.

„Ehelyett szerdán azt láttuk, hogy a magyar fizetőeszköz erősödésbe kapcsol, amelyet minden bizonnyal az egyesült államokbeli ISM szolgáltatóipari beszerzési menedzser index (bmi) vártnál rosszabb eredménye és a gyengülő dollár is támogatott” – mondta az elemző.

Csütörtökön a javuló piaci hangulat közepette a forint 411,5-ig tudott erősödni az euró ellenében, míg a zöldhasúval szemben 390 alá szúrt, amely mindkettő esetben egyhetes csúcsot jelent

– jelezte a szakértő. Péntekre azonban korrigáltak az árfolyamok, az euró-forint kereszt esetében 414 fölé, míg a dollár esetében 391 fölé. 

„A belföldi eseményeket szemlélve pénteken mindenki a Fitch Ratings hitelminősítésére készült, és szerencsére jó híreket kapott Magyarország: 

Ez mindenképpen nyugtatólag hathat a piaci szereplőkre. Mivel pénteken késő este tudtuk csak meg, hogy mit lépett a Fitch, ezért csak hétfő reggel fogja tudni ennek hatását lekereskedni a piac, ami miatt a hetet a forint erősödéssel kezdheti” – jelezte Rodic Ádám.

Jön az egyik legfontosabb adat: az infláció

A Fitch döntése után várható hétfői forinterősödés mellett a jövő héten több olyan esemény is lesz, ami érdemben módosíthatja a piaci folyamatokat. 

„Az infláció az elmúlt hónapban a vártnál kedvezőbben alakult, 3,2 százalékot tett ki. Ehhez képest most növekedést várok, a pénzromlás éves alapon 3,8 százalékot érhet el a bázishatások, a forint árfolyamának változása, illetve a telekommunikációs szolgáltatások akciózásának esetleges kifutása miatt” – fejtette ki Regős Gábor. 

Ez szerinte ugyanakkor a monetáris politikára várhatóan nem lesz hatással, hiszen ott most inkább a forint árfolyamának alakulására kell tekintettel lennie a jegybanknak, figyelembe véve annak inflációs hatását. 

A magyar események közül érdemes még megemlíteni a Pénzügyminisztérium hétfői gyorstájékoztatóját az államháztartás első 11 havi helyzetéről. Ezt a piac figyelheti és befolyásolhatja a forint árfolyamát is. 

Ha a piac a tájékoztatóból azt olvassa ki, hogy az idei hiánycél tartható lesz, az kedvezően hathat, míg ha az ellenkezőjét, az negatív hatással bírhat

– világított rá Regős. Európai szinten a pénteki ipari termelési adat mellett az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése lesz meghatározó. Itt várhatóan ismét 25 bázispontos lazításról döntenek, melyet a gyenge európai konjunktúra mindenképpen indokol és az inflációs folyamatok is támogatnak. 

A kérdés azonban nem csak az lesz, hogy mit csinál az EKB, hanem hogy mit kommunikál a jövővel kapcsolatban – mond-e valamit a kamatcsökkentések folytatásáról.

Rodic Ádám jelezte, hogy hétfőn érkezik Kínában a novemberi éves inflációs adat. Az adat befolyásolhatja a PBOC (a kínai jegybank) politikáját, aminek piacmozgató hatásai lehetnek, amik a forintot is elérhetik, amennyiben nagy lesz a meglepetés.

Ezen a napon megismerjük továbbá a Sentix euróövezetre vonatkozó hangulatindexét. Az utóbbi hónapokban látott gyenge európai konjunktúramutatókra való tekintettel egy újabb pesszimista hangulatindex sem támogatná az eurót a dollárral szemben, ami a szakértő szerint áttételesen a forintot is gyengítheti. 

A felsorolás itt még korántsem ér véget, Rodic Ádám felsorolta, mire számíthatunk még:

• Szerdán az egyesült államokbeli november havi éves inflációs adatra figyelünk majd. Amennyiben a vártnál magasabban alakul az amerikai infláció, az a dollárt erősítheti, ami nem kedvezne a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak sem.
• Csütörtökön a Svájci Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank is kamatdöntő ülést tart. Mindkét esetben egy 25 bázispontos kamatvágásra számít az MBH Elemzési Centrum, ugyanakkor, mivel egyik kamatvágás sem lenne meglepetés a piac számára, így komolyabb piacmozgató hatásra alapesetben nem számítanak. Fontos lehet ugyanakkor, hogy a döntést követően milyen kommentárral rukkolnak elő a jegybankok.
• Szintén csütörtökön érkezik a heti új munkanélküliekre vonatkozó adat az Egyesült Államokban. Mivel a Fed nemcsak az inflációs adatokat figyeli kitüntetetten, hanem a munkaerőpiacot is, ezért ez az adat is befolyásolhatja a Fed kamatpolitikájával kapcsolatos kilátásokat, amely a dollár árfolyamára is kihathat.

Pénteken pedig az októberi német külkereskedelmi egyenleget és az export alakulását ismerhetjük meg az eurózónára vonatkozó ipari termelési adat mellett. 

Az elmúlt időszakban sorra röppentek fel a hírek a gyengélkedő német és európai gazdasági teljesítményről, ezért ezek a jövő heti adatközlések is kitüntetett figyelmet érdemelnek

– jelezte az Indexnek a szakértő. Megjegyezte, hogy a vártnál rosszabb eredmények az eurót gyengíthetik a dollárral szemben, ami áttételesen a forintnak sem kedvezne.

Rekordot döntött a Magyar Telekom

Bár az előző hét közepi rekordját a BUX nem tudta megdönteni, de azért összességében növekvő teljesítményt mutatott. A hazai részvények közül három blue chip árfolyama is növekedni tudott. 

– jelezte lapunknak Regős Gábor. A BUX növekedése egy kedvező nemzetközi hangulatban történt, hiszen úgy az európai, mind az amerikai tőzsdék jól teljesítettek, az S&P 500 új rekordot ért el a héten.

Dél-Korea lábon lőtte magát?

A héten az olaj ára viszonylag stabilan alakult, szűk sávban, hordónként 72 és 75 dollár között mozgott. Ezen belül kedden volt egy kisebb emelkedés, majd pedig szerdán egy ugyanekkora csökkenés. 

Az olaj árában a mozgásokat továbbra is jelentős arányban határozzák meg a közel-keleti konfliktus eseményei, mint például a héten az izraeli hadsereg légicsapása, amelyet Libanonra mért az érvényben lévő tűzszüneti megállapodás ellenére

– világított rá Regős, hozzáfűzve, hogy ezen kívül az olaj árát a héten még befolyásolta az OPEC+ kitermeléskorlátozásának várható meghosszabbítása is.

– hangsúlyozta a szakértő. Itt a héten egy kisebb mértékű csökkenés történt, de az árfolyam még így is viszonylag magas, 46 euró feletti.

Muhi Gergely arra világított rá, hogy váratlanul érte a piacokat, hogy kedden este a dél-koreai elnök hadiállapot kihirdetésére tett kísérletet (ezért később bocsánatot is kért az ország elnöke, a szerk.). 

Mivel a statáriumot már 6 órával később fel is oldották, ezért a globális piacokon nem keltett jelentősebb hullámokat az eset. 

A koreai eszközökkel kapcsolatban azonban kialakult egy kisebb negatív szentiment, így a héten közel 3 százalékos csökkenést láthattunk a KOSPI indexben, míg a világ vezető tőzsdeindexei mind emelkedni tudtak, azaz a koreai eszközök jelentősen alulteljesítő eszközök voltak

– jelezte Muhi Gergely. Hozzáfűzte, hogy az emelkedésből kivették a részüket a francia részvények is, ahol annak ellenére tudott 2,8 százalékot emelkedni a párizsi tőzsde péntekhez képest, hogy a szerda este tartott bizalmatlansági szavazáson megbukott a kormány. 

A szavazás kimenetele nem érhette meglepetésként a piacokat, ugyanis a francia tőzsde hetek óta alulteljesítette az európai eszközöket. Így a várható patthelyzetet már előre beárazhatták a befektetők, és a héten megjelenő kockázati étvágy már felfelé hajtotta a francia részvények árát.

Rácz Balázs, az MBH Befektetési Bank szenior tőkepiaci elemzője kiemelte, hogy a francia és a német hozamok közötti különbség mutatja egyedül az országban uralkodó bizonytalanságot, amely hétfőn 90 bázispontra emelkedett (2012 óta ez a legmagasabb érték), majd innen korrigált vissza 80 bázispontra. 

„Ennek ellenére a francia tőzsdére jelenleg nyugodt kereskedés jellemző, de amennyiben tovább mélyül a politikai válság, az okozhatna negatív hullámokat a piacon” – zárta gondolatait az Indexnek küldött elemzésében.

(Borítókép: Németh Emília / Index)