Padlózott a forint, majd újra megindult az infláció

Borítékolható volt, hogy a gyenge forint miatt az év utolsó negyedévére emelkedni kezd az infláció Magyarországon. A hazai fizetőeszköz november 21-én például kétéves mélyponton volt a dollárral szemben.

Így a várakozásoknak megfelelően a szeptemberi 3 százalékos idei mélypontot követően októberben 3,2 százalékkal, novemberben pedig 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjaihoz képest.

Az élelmiszerek ára 4,9 százalékkal nőtt, ezen belül

• a liszté 39,3,
• a tejé 16,6,
• a csokoládé és kakaóé 12,8,
• a gyümölcs- és zöldségléé 11,7,
• az étolajé 10,1,
• a tojásé 9,8,
• a vajé és a vajkrémé 9,7,
• az éttermi étkezésé 7,9, az alkoholmentes üdítőitaloké 6,3 százalékkal,
• míg a termékcsoporton belül a száraztészta ára 6,4, a cukoré 5,8, a margariné 2,7 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások 7 százalékkal drágultak: az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás, valamint a lakbér 10,9­­–10,9, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a sport- és múzeumi belépők 9,6, a lakásjavítás és -karbantartás 8,8, a testápolási szolgáltatások 8,7, a társasházi közös költség 8,4, az üdülési szolgáltatás 7,3 százalékkal.

A szeszes italok, dohányáruk ára 4 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 4,1 százalékkal. A háztartási energiáért 3,2, ezen belül a vezetékes gázért 6,3, az elektromos energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Egy hónap alatt a járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt

A tartós fogyasztási cikkek ára az előző évhez viszonyítva 0,2 százalékkal csökkent, ezen belül a használt személygépkocsik 6,6 százalékkal kevesebbe, az ékszerek 13,8, az új személygépkocsik 5,6, a szobabútorok 2,0, a konyha- és egyéb bútorok 1,2 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 3,9, a járműüzemanyagok 0,7  százalékkal drágultak.

Mindössze egy hónap alatt az élelmiszerek átlagosan 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 11,9, a gyümölcs- és zöldséglé 3,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 3,0, az alkoholmentes üdítőitalok 2,8, a tejtermékek 1,7, a sertéshús 0,7, a liszt 0,5 százalékkal többe, a cukor 3,7, az étolaj 1,7, a tej 0,3 százalékkal kevesebbe került.

A járműüzemanyagok ára 2,4 százalékkal nőtt. A háztartási energiáért átlagosan 0,4 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a palackos gázért 1,5, a vezetékes gázért 0,9 százalékkal. A szolgáltatások díja átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 0,8 százalékkal többe, az üdülési szolgáltatások 0,3 százalékkal kevesebbe kerültek.

Az előzetes várakozásunknak megfelelő adat jól levezethető a Covid előtti éven belüli szokásos szezonalitásból és az ismert novemberi egyedi hatásokból, így nem okozott túl nagy meglepetést

– értékelte az adatokat Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte ilyen egyedi faktorok voltak az emelkedő üzemanyagárak és a hírközlési kategória normalizálódása az októberi árvíz után. Az év végén várhatóan 4 százalék környékére emelkedő infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokol, különösen, ha magas marad a magyar eszközök volatilitása.

Az Amundi elemzője szerint a jövőbeni kamatdöntések szempontjából két tényező lehet a döntő: az inflációs adatokban látott meglepetések iránya és a forint árfolyamának volatilitása. „Míg az előbbiben nem számítunk felfelé mutató kockázatokra a belső fogyasztás gyenge volta miatt, a magasabb volatilitás a következő negyedévre is áthúzódhat.”

Nagy Márton is reagált az adatokra

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve kiemelte: a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, amelyet tartósan alacsony szinten tart. Ennek érdekében a kormány változatlanul fenntartja az olyan hatékony és eredményes intézkedéseit, mint az online árfigyelő rendszer, amely a fogyasztók érdekével összhangban jelentősen fokozza a kiskereskedelmi versenyt.

A családok védelmét és a tisztességes verseny biztosítását a kormány rendszeres fogyasztóvédelmi ellenőrzésekkel is támogatja.

A miniszter a közleményében arra is kitért, hogy az infláció letörésének köszönhetően több mint egy éve folyamatosan nő a bérek vásárlóereje, amely hozzájárul a fogyasztói bizalom erősödéséhez, a kiskereskedelem és a turizmus teljesítményének további növekedéséhez. Nagy Márton szerint

A nemzetgazdasági miniszter aláhúzta, a gazdaság versenyképességének megőrzése és a bérnövekedési pálya sikeres megvalósítása érdekében a hazai vállalkozásoknak, különösen a kkv-knak, hatékonyabbá és termelékenyebbé kell válnia. „Mindez versenyképesebb árakat eredményez, amely hosszú távon segíti az infláció alacsony szinten tartását.”