Nagy Márton az 1000 eurós minimálbérről: Úriember biztosra nem fogad

Az elmúlt öt évben három válságot kellett kezelnie a kormánynak – nyitotta beszámolóját Nagy Márton. A Covid-járvány gazdasági hatásait, az orosz–ukrán háború által kirobbant energiaválságot, míg legújabban a német gazdaság visszaesésének Magyarországra begyűrűző hatásait.

A nemzetgazdasági miniszter a béke költségvetéseként aposztrofálta a jövő évi, parlament előtt lévő költségvetés-tervezetet, amely megágyaz a gazdasági felpattanásnak. „A gazdasági semlegesség talaján állunk. Pragmatikus megközelítéssel az ország érdekeit vesszük figyelembe, égtájtól függetlenül érkezhetnek befektetések Magyarországra, olyanok, amelyek elősegítik a magyar gazdaság növekedését. Enélkül nem elérhető a jövő évekre tervezett 3-6 százalékos növekedés” – mondta a tárcavezető.

A felpattanást segíti a megváltozott gazdasági környezethez illeszkedő 21 pontos kormányzati akcióterv. Nagy Márton a belső konjunktúra helyreállítása mellett a külső sokkok – amit jelenleg a német gazdaság gyengélkedését jelenti – enyhítését is fő célként említette. A lakosságot és a vállalatokat támogató új gazdaságpolitikai akcióterv mintegy 4200 milliárd forintot mozgat meg. Fő elemei a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a magyar kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása.

A miniszter ezt követően elemezte a főbb gazdasági mérőszámokat. A nemzetgazdasági miniszter részletezte az új gazdaságpolitikai akcióterv három fő építőelemét.

Kulcsszerepet kap a debreceni repülőtér

Ezt követően sorjáztak a képviselői kérdések. A kormánypártiak többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a kollégiumépítés vidékre is kiterjed-e, valamint hogy a repülőtér fejlesztésébe a ferihegyi központon kívüli területet is bevonhatnak-e?

Nagy Márton kifejtette, a budapesti kollégiumi program, központjában a Fudan Alapítvány (amit Tudástér Alapítványra terveznek átnevezni) által megvalósulni hivatott Diákvárossal, lesz a kollégiumfejlesztés pilot programja. 13-20 ezer férőhely létesítését tervezik – az erről szóló beruházásra való felhívást már ki is írták magánbefektetők számára. A férőhelyekkel kapcsolatban ösztöndíjrendszert is bevezethetnek.

A repülőtér-fejlesztésekkel kapcsolatban arról beszélt, a reptér visszavásárlásával egy ökoszisztéma alakul ki. A 3-as terminál megépítése komoly hozzáadott értéket képvisel majd. A fejlesztés részeként jelentős ráncfelvarráson és bővítésen megy keresztül a debreceni repülőtér, de a budaörsi, a hévízi, valamint a tököli repteret is fejlesztik, a zajszennyezés figyelembevételével.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024. december 10-én

Fotó: Soós Lajos / MTI

Jöttek a kritikák

Az ellenzéki képviselők már nem bántak kesztyűs kézzel a nemzetgazdasági miniszterrel. Élesen és hosszan kritizálták a kormány gazdaságpolitikáját.

Többek között azt rótták fel, valamint kérdezték, hogy

• a bruttó keresetek 2,7-szer gyorsabban növekednek (+25,6 százalék), mint a nyugdíjak, emiatt tovább nő a bérek és nyugdíjak közötti szakadék, ami a nyugdíjak vásárlóértékének csökkenéséhez vezet. 2010 óta a reálbérek 60 százalékkal, míg a nyugdíjak reálértéke 25 százalékkal növekedett. Mindez 2,5 millió nyugdíjast hoz nehéz helyzetbe, közülük mintegy félmillióan havi 140 ezer forintnál alacsonyabb összegből élnek.
• Az Európai Bizottság alkalmatlannak minősítette a jövő évre vonatkozó költségvetés-tervezetet. „Nem kiigazították, hanem visszadobták, mert nem felel meg a költségvetés előírásainak.”
• Az élelmiszerinfláció magasabb, mint az általános infláció mértéke. Egy hipermarketek körében végzett felmérés 10 százalékos általános élelmiszer-drágulást mutat, szemben a KSH által mért 4,9 százalékkal. Tervezik-e csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját?
• Szükség volna egy albérleti törvényre, ami rendezné a tulajdonosi-bérlői viszonyokat.
• Az infláció legyőzése túlzottan optimista kijelentés. Magasak a jövő évi inflációs várakozások, a maginfláció 4 százalék felett van. További inflációs veszélyt jelent az árfolyam elszabadulása, ami az importon, valamint a GDP-arányos államadósság mértékén keresztül is „nyomja” az inflációt. Utóbbi jövőre 4,7 százalékkal növekedhet.
• Bár 2010 óta 60 százalékos reálbér-növekedés ment végbe, a munkaerőtermelékenység-növekedés mindössze 17 százalékos volt.
• Egyre több magyar vásárol külföldön, ami annak is köszönhető, hogy az Európa-rekorder áfa, illetve a kiskereskedelmi különadó (27+4 százalék) is drágítja a hazai élelmiszereket.
• A kormány által óvatossági motívumként emlegetett megtakarítások nem a lakosságnál, hanem a vállalkozásoknál képződtek. A kormány állampapír-kibocsátással kompenzálta a túlköltekezést, ami vonzó alternatívát jelentett a vállalkozásoknak, amelyek beruházás helyett a biztos és magas hozammal kecsegtető állampapírba fektették pénzüket. Ezáltal beruházásokat vont el a reálgazdaságból. 2023-ban 7,8, míg idén 9,9 százalékkal csökkentek a magánberuházások.
• Tervez-e a kormány iparpolitikai diverzifikációt annak érdekében, hogy ne függjön ennyire a jelenleg nem a legszebb napjait élő autóipartól?
• Várható-e további akkumulátorgyár-létesítés?
• Milyen eszközöket tervez alkalmazni a kormány a lakhatási szabályozásoknál?

Aztán jöttek Nagy Mártontól a válaszok

Nagy Márton sérelmezte, hogy az ellenzéki képviselők nagy részétől a kritikák mellé nem érkezett megoldási javaslat, holott ő nyitott lenne az észszerű vitára.

• A tárcavezető a hiány elszállásával kapcsolatban megjegyezte, senki nem gondolta, hogy a német gazdaság ennyire lejtmenetbe kerül, míg a gazdasági növekedésre tett kritikákra úgy válaszolt, hogy nemcsak a kormány prognosztizált 2024-re 4 százalékos növekedést, hanem a nagyobb elemzőházak és uniós intézmények is.
• Szerinte nincs igazuk azoknak, akik a gazdasági semlegességi törekvéseket kritizálják, hiszen épp a sokat támadott keleti nyitással próbál diverzifikálni a kormány. Emellett a gyengélkedő német és francia gazdaság mellett az Egyesült Államok irányába is utat kell nyitni, ami lehetséges Orbán Viktor és Donald Trump jó kapcsolatának köszönhetően.
• Az élelmiszer-inflációval kapcsolatban rámutatott, hogy az hipermarketek körében végzett felmérés nem a valós adatot mutatja, mert szerinte a fogyasztás döntő része a kisebb boltokban koncentrálódik. Az élelmiszerárakkal kapcsolatban összességében elismerte, hogy azok valóban magas szinten ragadtak, „ezzel küzdeni kell”.
• Jövőre több gigaberuházás is elkészülhet, melyek jelentősen hajtják majd a GDP-t.
• A munkaerő-termelékenység növekedésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az valóban alacsony volt, ám több területen, például innováció terén magasabb volt a termelékenység-növekedés.
• Továbbá arra is kitért, hogy a minimálbér uniós összehasonlításában figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a minimálbér, valamint a garantált bérminimum okán kétszintű minimálbérrendszer van, ezért a kettőből kell egy „effektív minimálbért” számolni. Így Magyarországon 750 eurós bruttó minimálbér jön ki, ami magasabb mint a román, valamint a bolgár.
• Az autóiparral kapcsolatban kifejtette, látható hogy az európai járműszektor küzd az elektromos átállással. Magyarország egyetért az autóipar elektrifikációjával, a zöldátálláshoz szükség van elektromos autókra. A „járműipart itt kell tartani”, ehhez viszont kellenek az akkumulátorgyárak, mert azok szállítása nem lehetséges, az unió pedig hamarosan akkumulátor-exporttilalomról dönt. Ezért egy olyan ökoszisztémát kell létrehozni, ahol az autó- és akkumulátorgyártás egy helyen történik. Az akkugyárak mellett pedig szükség van akkumulátor-újrahasznosító üzemekre is.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, az Országházban, 2024. december 10-én

Fotó: Soós Lajos / MTI

A piac nem felejt, és büntet

Orbán Viktor miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy Matolcsy Györgyöt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter váltja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki székében. Ennek hatására a Nemzetgazdasági, illetve a Pénzügyminisztérium összeolvad, az új „gólem” tetején pedig várhatóan Nagy Márton ül majd gazdasági „csúcsminiszterként”. De vajon miként fér össze a magasnyomású gazdaságpolitikán keresztüli élénkítés, valamint a költségvetési oldalról elvárt fegyelem és egyensúly. Nagy Márton ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak:

a költségvetési egyensúly, illetve a növekedés kéz a kézben jár. Utóbbit csak úgy lehet elérni, ha költségvetés egyensúlyban marad. Mindent láttam már a gazdaságpolitikában, így ezt a kettőt is össze tudom illeszteni. Van, amikor az egyiket jobban meg kell tolni, ám az egyensúlyt nem szabad szem előtt tartani, mert a piac nem felejt, és az adósbesoroláson keresztül büntet. Ezért van konszenzus a költségvetés tekintetében, hogy az egyenleg lehetőleg minimum pozitív nulla legyen, a költségvetési hiány pedig kizárólag a kamatkiadásokból származik.

Az Index azt is megkérdezte, milyen eszközök állnak rendelkezésre a kormány számára annak érdekében, hogy a lakhatási nehézséget enyhítését célzó intézkedések ne az ingatlan-, illetve az építőanyagárak emelkedésében öltsön testet. „Az egyetlen eszköz az olcsó forrás általi kínálat növelése és bedurrantása. Az általános probléma, hogy bár a kínálat lassan indul be, a kereslet egyből reagál azáltal, hogy megemeli az árakat, amelyek aztán fent is ragadtak, hiába követi némi fáziskéséssel a kínálati oldal. Ezt kell megelőzni azáltal, hogy növeljük a kínálati oldal reakcióképességét.

Az egyik legfontosabb elem a bérek felzárkóztatása, ám kérdés, a vállalatok ki tudják-e gazdálkodni. Nagy Márton a mérethatékonyságban látja a kulcsot – a mikróból kis, a kicsiből közepes, a közepesből nagyvállalat váljon. „Egy dupla akkora vállalat kétszer annyira hatékony. Ez a kkv-k útja” – mondta, rámutatva, hogy 1 millió hazai vállalatból 950 ezer mikrovállalat. „Egyértelműen növelni kell a vállalatok termelékenységét. Ez nemcsak a munkaerő-, de az innovációs termelékenység növekedését jelenti, a mérethatékonyság növelése mellett. A méretugrást szeretnénk ösztönözni, akár organikusan, akár felvásárlások útján. A konszolidáció ugyanis elengedhetetlen a vállalati szektorban. Ezáltal olyan versenyképes vállalkozások születnek, illetve maradnak talpon, melyek kellő profitráta mellett képesek kigazdálkodni a megemelt béreket” – fejtette ki.

(Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszél éves meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, az Országházban, 2024. december 10-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!