Bejelentette a kormány, 1410 milliárd forintot mozgatnak meg

Az Új Gazdasági Akcióterv részeként meghirdetésre kerültek a kkv-k fejlesztését célzó Demján Sándor Program hitel-, tőke- és vissza nem térítendő támogatási termékei. Ennek keretében a kormány jövőre összesen 1410 milliárd forint megmozgatásával támogatja a hazai vállalkozások fejlesztéseit, elősegítve a versenyképességük növelését és méretugrásukat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kis- és középvállalkozók exporttevékenységét támogató hitel- és kifektetést támogató tőkeprogram elemeinek meghirdetésével teljessé vált a 21+1 pontos Új Gazdasági Akcióterv részeként megvalósuló kkv-kat célzó Demján Sándor Program 8+1 pontos termékpalettája.

A vállalkozások november óta már a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékos kamat mellett igényelhetik a Széchenyi Kártya Program beruházásihitel-elemeit, amelyhez a Garantiqa az első évben kezességvállalási díjat sem számít fel. Ezzel a vállalkozások finanszírozási költségei negyedével csökkenhetnek. Az uniós programok egy része is rendelkezésre áll a cégek beruházásainak támogatására, az egész ország területén elérhető 0 százalékos hitel is ezt a célt szolgálja.

Ezek a konkrét lépések

Az elmúlt egy hét bejelentéseit követően, a program főbb elemei és az általuk kínált lehetőségek ismeretében, a hazai kkv-k elkezdhették a felkészülést és az előregisztrációt az alábbi programokra:

• A Demján Sándor Tőkeprogram keretében a gyors növekedést tervező vállalkozások a piaci tőkebefektetések minimális hozamelvárásának felén, csak évi 5 százalékos kamaton juthatnak 6 éves időtartamra 100–200 millió forintos fejlesztési forráshoz.
• Az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban a cégek 5–200 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fejlesztéseikhez és eszközbeszerzéseikhez abban az esetben, ha a beruházás költségeinek legalább 50 százalékát saját forrásból (vagy hitelből) maguk biztosítják.
• A „Minden vállalkozásnak legyen honlapja” program keretében a mikro- és kisvállalkozások 2 éves időtartamban min. 400 ezer, max. 1,5 millió forintos összegben kaphatnak támogatást digitális jelenlétük erősítésére – weboldal, közösségimédia-oldal vagy webáruház létrehozására, működtetésére.
• Az EXIM Magyarország exportáló vállalkozásoknak és beszállítóiknak kínált hiteltermékei (Jövő Exportőrei Beruházási és Zöld Beruházási Hitel, Exportélénkítő Beruházási Hitel és Exportélénkítő Lízing) forintalapon vagy devizában kedvező kamatozás mellett segítik a hazai vállalkozások exportjának felfutását.
• A Kifektetési Tőkeprogram és az ezt akár kiegészítő EXIM Kifektetési Hitel a külföldi üzleti lehetőségek (cégfelvásárlást, új piacra lépés) gyors kiaknázását teszi lehetővé.

Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a Demján Sándor Program elemeinek fogadtatása minden várakozást felülmúlt. A programok meghirdetése után elindult előregisztráción már az első napokban több mint 300 előregisztrációt fogadtak a tőkeprogramban az 1+1 támogatási programra regisztrálók száma pedig már meghaladta az 500-at.

Az államtitkár hangsúlyozta: a jövő évtől elinduló beruházások révén a hazai kkv-szektor lehet az egyik hajtóereje a kormány és a nemzetközi elemzőházak által előre jelzett, 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedésnek. A kormány a vállalkozások megerősítésével nemcsak a gazdaság fejlődéséhez, hanem a családok anyagi biztonságához is hozzájárul, hiszen a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést.

Itt a magasnyomású gazdaságpolitika

Többször foglalkoztunk már azzal, hogy mára egyértelmű látszik: a kormány ismét a magasnyomású gazdaságpolitika mellett döntött. Ennek egyik alkotóeleme, hogy ha növekednek a vállalatok költségei a dinamikus béremelések miatt, akkor ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal tudják elérni. Így a bérkonvergencia a kkv-szektorban effektivitást eredményez.

„Termelékenységben, versenyképességben, hatékonyságban sokkal jobbnak kell lennie mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak, valamint a vállalkozóknak is. Nyomás alá kerülnek, mert ezeket a béreket ki kell tudni termelni” – összegezte korábban ezt az Indexnek Nagy Márton.

A kormány ezt a gazdaságpolitikát sokszor szokta magasnyomású gazdaságnak hívni, de Nagy Márton szerint ezért félre szokták érteni a kabinetet, hiszen teljes foglalkoztatási környezetnél már nem lehet máshol konvergálni, csak a bérekben.

A miniszter szerint meg kell érteni, a munkaerő-hatékonyság tekintetében mutatkozó kedvező bérdinamikáknak vége. „Már nem lehet azt mondani, hogy alacsony bérekkel mindent ki lehet termelni, struktúraváltáson kell dolgozni. A kormány ezt méretugrásnak hívja, amit lehet árbevételben, mérlegfőösszegben vagy foglalkoztatotti létszámban mérni, de valamilyen területen méretet kell ugrani. Ez megvalósulhat organikusan, azonban a legjobb, ha felvásárlásokon keresztül növekszik a mérethatékonyság, így végül konszolidáció alakul ki.”

Nagy Márton szerint ez azt jelenti, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) tud részt venni majd az exportban, hiszen megfelelő méretű vállalat kell ahhoz, hogy valaki az exportpiacon megállja a helyét. Ha egy vállalat exportképes kkv akar lenni, az csak úgy lehetséges, ha méretben felzárkózik.

Minden mindennel összefügg, a kormány úgy gondolja, hogy a mérethatékonyságot meg kell lépni, és erre vannak nemzetközi példák is: Svédország kkv-szektora ugyanezen az átalakulásokon ment keresztül

– mondta az Indexnek, majd kiemelte: a kabinet, ahogy eddig, továbbra is ott áll majd a vállalkozók mögött. A kormány új akciótervében a Demján Sándor Program 8 pontja a kkv-szektornak szól. Ez egészült ki a mikrovállalkozások áramárainak csökkentésével.

Arra a kérdésünkre, hogy a jövőben, aki nem bírja a versenyt, kiesik-e, a tárcavezető korábban kifejtette, hogy a bérkonvergencián keresztül tagadhatatlanul nagyobb és keményebb verseny alakul ki. „Arra ösztönzünk mindenkit, hogy zárkózzon fel, és akik versenyezni szeretnének, tegyenek ajánlatot a felvásárlásra. Akik viszont nem, azok nyugodtan eladhatják a vállalkozásukat. Ugyanakkor ez közel sem arról szól, hogy tömegesen vállalkozások szűnnek majd meg.”

(Borítókép: Nagy Márton 2024. október 14-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)