Pörög Donald Trump eldobott kockája, 640 milliárd dollárnál állhat meg
További Gazdaság cikkek
-
Ebben rejtőzhet Magyarország legnagyobb üzleti potenciálja, de a zombikkal le kell számolni
- Felülmúlta a várakozásokat az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban
- Donald Trump pillanatokon belül csapást mérhet a magyar benzinkutakra
- Balogh Petya: A legtöbb magyar nagyvállalat olyan kényszerben van, amit fel sem fog
- A Ford kritikával illette az importvámok megemelését
Donald Trump, az USA hétfőn beiktatott elnöke valószínűleg jelentős változásokat vezet be az Egyesült Államok kereskedelmi politikájában. Az elnök első munkanapján bejelentette, hogy február 1-től általános, 10 százalékos vámtételt tervez bevezetni a Kínából érkező termékekre, fontolóra veszi 25 százalékos vámok kivetését Kanadára és Mexikóra, de az aggasztó kereskedelmi többlet miatt az EU esetében is új vámok lehetnek.
Az elnök a kampányában azt mondta, hogy 60 százalékos vámot vet ki a kínai árukra, 25 százalékos vámot a Kanadából és Mexikóból származó behozatalra, és 20 százalékos vámot az összes többi országból származó behozatalra. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor
ezek a Boston Consulting Group (BCG) friss Global Trade jelentése szerint 640 milliárd dollárral növelnék az Egyesült Államok 10 legnagyobb partnerének kereskedelmi költségeit a 2023-as költségszinthez képest.
Ez a pluszköltség 102 milliárd dollárt jelent az Európai Unió számára, és legnagyobb hatással az autóipari szektorra lenne, leginkább az EU, Mexikó és Japán jármű- és járműalkatrész-exportjában. A kínai árukra kivetett magasabb vámok leginkább a szórakoztató elektronikai cikkeket, az elektromos gépeket és a divatcikkeket érintenék.
Mivel az Egyesült Államok mint kereskedelmi blokk a BCG várakozásai szerint megszilárdul – miközben erősen csökkenti függését Kínától – Kína mint kereskedelmi partner jelentősége a világ többi részén felértékelődik. Fennáll annak a veszélye is, hogy Kína rekordszintű kereskedelmi többlete, amit a feldolgozóiparban keletkező növekvő többletkapacitása teremt, nemcsak az Egyesült Államokban és az EU-ban, de potenciálisan Indiában és más kereskedelmi partnereknél is visszatetszést vált ki.
Kína kereskedelme várhatóan stagnál vagy csökken majd az EU-val, visszaesik az Egyesült Királysággal, Kanadával, Dél-Koreával, Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal, de nagymértékben fellendül az úgy nevezett Globális Déllel. A Kínát nem, de Indiával együtt 133 délkelet-ázsiai és afrikai országot magában foglaló – a világ népességének 62, és a világ GDP-jének 18 százalékát adó – Globális Déllel Kína kereskedelme 1250 milliárd dollárral fog nőni 2033-ig,
miközben ennek a régiónak az államai mind nagyobb mértékben fognak hozzájárulni a globális ellátási láncokhoz.
A vámok széles körű emelése nélkül a világkereskedelmi forgalom – a szolgáltatások export-importját nem számolva, csak az áruforgalmat figyelembe véve – évente átlagosan 2,9 százalékkal növekedne, és 2033-ra elérné a 29 ezer milliárd dollárt, a stratégiai tanácsadó cég előrejelzése szerint.
Európai hatások – várakozások
Az elemzés úgy számol, hogy a geopolitikai feszültségek, az energiabiztonsági és szabályozási kihívások arra késztetik az EU-t, hogy újraértékelje hagyományos kereskedelmi kapcsolatait. A blokk külkereskedelmi forgalma várhatóan évi 2 százalékkal fog növekedni 2033-ig, annak ellenére, hogy a geopolitikai feszültségek és az energiabiztonsággal kapcsolatos aggályok hatással lesznek az EU kereskedelmi kilátásaira is, fogalmaz a BCG Nagyhatalmak, geopolitika és a kereskedelem jövője című előrejelzése.
A BCG előrejelzése szerint az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom 303 milliárd dollárral fog növekedni a következő évtizedben, ami nagyrészt az EU LNG- (cseppfolyós földgáz) importjának lesz köszönhető.
Az EU kereskedelme a várakozások szerint felgyorsul Indiával, Törökországgal, emellett a tanácsadó agytröszt arra számít, hogy az EU és Afrika kapcsolata gyors fejlődésnek indul. Észak-Afrika az EU gyártási-ellátási láncainak fontos helyszínévé, Európa zöldátmenethez szükséges energia és ásványi anyagok nagyobb forrásává válik. Az EU és India kereskedelmi forgalma ugyanebben az időszakban várhatóan évente 6 százalékkal nő, főleg az információtechnológiához, a gyógyszeriparhoz és az ipari termeléshez kötődő kereskedelemnek köszönhetően.
Az EU Oroszországgal folytatott kereskedelme ugyanakkor 2023-hoz képest várhatóan 106 milliárd dollárral fog mérséklődni 2033-ig, mivel az EU továbbra is csökkenti az orosz energiaimportot, és gazdasági szankciókat hajt végre.
Az unió szempontjából valamennyi megfigyelhető tendenciának jelentős geopolitikai vonatkozásai lesznek, amint azt a Draghi-jelentés is megjegyzi. Az EU többé nem támaszkodhat a globális kereskedelem nagymértékű növekedésére vagy meglévő kereskedelmi kapcsolataira. A feltörekvő gazdaságokkal való szorosabb kapcsolatok és az erősebb uniós belső piac szintén fontos lesz a jövőben
– fogalmaz a BCG.
