A régióhoz képest drága a magyar üzemanyag, de a kormány szerint nem ez a lényeg

Az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára január hónapban 635 forint volt, ami 3 forinttal, azaz 0,5 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 638 forintos átlagértékénél – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal.

Az előző havi adathoz képest 18 forinttal nőtt a 95-ös benzin átlagára Magyarországon, de a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag is növekedett, 21, illetve 18 forinttal.

A KSH szerint a dízel üzemanyag havi átlagára Magyarországon 653 forint volt, ami 2 forinttal, 0,3 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 655 forintos átlagértékénél. A 631 forintos régiós átlagárat 22 forinttal, 3,5 százalékkal meghaladta a dízel üzemanyag átlagára Magyarországon.

Az előző havi adathoz képest 20 forinttal emelkedett a gázolaj magyarországi havi átlagára. A szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag egyaránt 19 forinttal növekedett a decemberi adathoz képest – összegezte a KSH.

Ahogy azt csütörtökön részleteztük, újra reflektorfénybe kerültek az üzemanyagárak, amelyek most viszonylag stabilak, azonban a világpolitikai helyzet, Donald Trump intézkedései és az OPEC+ döntései bármikor megbolygathatják a piacot. Ha az általános ármozgásokat nézzük, a csökkenő ártendencia nem biztos, hogy tartós marad, mivel a világpolitikai helyzet – különösen a közel-keleti konfliktus – könnyen fordulatot hozhat az árakban.

Januárban rendre beszámoltunk arról, hogy örülhettek az autósok, hiszen sikerült tartani a régiós átlagot a kutakon, sőt a hónap végén folyamatos volt az árcsökkenés. Ugyanakkor csütörtöktől a benzinért már 2, míg a dízelért bruttó 3 forinttal többet kell fizetni a benzinkutakon, annak ellenére, hogy a múlt héten négyszer is csökkentek az üzemanyagárak.

Ünnepel a Nemzetgazdasági Minisztérium

A régiós országok közül Ausztriában, Horvátországban, Szerbiában és Szlovákiában magasabb volt a benzin átlagára januárban, mint Magyarországon. Az előző havi adathoz képest Romániában és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 forinttal.

A dízelolaj januári átlagára Ausztriában, Szerbiában és Szlovéniában meghaladta a magyar értéket, Bulgáriában viszont több mint 15 százalékkal kisebb volt annál. Az előző havi adathoz képest a régió összes országában nőtt a dízel átlagára, Szlovákiában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 29 forintos növekedés.

„Ez a kormány sikeresen kiharcolt brüsszeli garanciájának köszönhető” – többek között így értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca kiemelte, hogy a külső tényezők közvetlen hatással vannak a magyar üzemanyagpiacra is, az itthon forgalmazott üzemanyagok mintegy 20-30 százaléka importból származik.

A gazdasági minisztérium úgy fogalmazott, „a kormány azonban sikeresen kiharcolta azokat a garanciákat Brüsszelben, amelyek biztosítják, hogy a háborús szankciók ne veszélyeztessék Magyarország energiabiztonságát, és ne okozzanak a magyar lakosság számára további áremelkedéseket”.

A tárca arra is kitért, hogy az ellátásbiztonság fenntartása mellett a kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a benzin és a gázolaj ára stabil maradjon, és a magyarok a szomszédos országok átlagához képest kedvezőbb feltételek mellett juthassanak üzemanyaghoz.

Mutatjuk, mi volt a hat legfontosabb tényező

A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH jelentése alapján végezetül kiemelte, az üzemanyagárak továbbra is versenyképesek, azok nem haladják meg a szomszédos országok átlagárát, mely megfelel a kormányzati célkitűzéseknek. A hat legfontosabb tényezőt, amely befolyásolta az árakat, pedig az alábbiak szerint lehet összegezni:

• A brent típusú kőolaj ára az elmúlt hetekben 80 dollár alá is esett (egyébiránt 76 és 83 dollár között mozgott), majd újra 80 dollár/hordó fölé emelkedett a Biden-kormányzat által bejelentett orosz szankciók miatt, és jelenleg 75 dollár/hordó körül mozog. Az üzemanyagárak Magyarországon is hasonlóan alakultak: a benzin és a gázolaj ára is ingadozott: a hó első felében emelkedtek, majd január végére csökkenésnek indultak. Összességében elmondható, hogy kismértékben emelkedtek.
• A globális olajpiaci kilátások vegyesek. Az OPEC+ termelésnövelési tervei és a kereslet növekedése közötti egyensúly is hatással van az árakra. Az OPEC 1,45 millió hordó/nap keresletnövekedésre számít, míg a Nemzetközi Energiaügynökség ennél visszafogottabb, és csak 1,05 millió hordó/nap bővülést prognosztizál 2025-re. Az európai gázpiacon is jelentős áremelkedés volt tapasztalható, amit a magasabb ázsiai LNG-árak, a norvég Sleipner mező termelési problémái, valamint a hideg időjárás és a csökkenő készletek okoztak.
• Donald Trump politikája újra komoly tényező lehet az olajárak alakulásában. Az amerikai vámok és a szankciók hatása vegyes: a vámok emelhetik az olajárakat az USA-ban, mivel Kanada napi kb. 4 millió hordót exportál az országba, Mexikó pedig napi kb. 700 ezer hordót. Az iráni és orosz olajexport elleni fellépés szintén árfelhajtó tényező lehet. Az OPEC+ áprilistól ugyanakkor fokozatosan visszaépítené a jelenlegi napi 2,2 millió hordós termeléscsökkentést, ami lefelé nyomhatja az olajárakat. Az azonban kérdés, hogy Trump vámintézkedései hogyan befolyásolják majd a világgazdaság növekedését és ezzel az olajkeresletet.
• A kereslet-kínálat egyensúlya továbbra is meghatározó tényező. A globális gazdasági növekedés és az iparosodott országok energiaigénye jelentős hatással van az olajárakra. Ha a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet növekszik, de a kínálat nem tud lépést tartani vele, az áremelkedéshez vezethet. Kérdéses azonban, hogy milyen ütemben terjednek az elektromos autók, amelyek hosszú távon csökkenthetik az olajkeresletet, illetve, hogy Kína gazdasági teljesítménye hogyan alakul a vámintézkedések árnyékában.
• A közel-keleti helyzet folyamatosan kockázatot jelent az olajpiac számára. Az LNG-árak emelkedése, az európai gázkészletek apadása miatt a piac érzékenyebbé vált a hirtelen változásokra. Ha a geopolitikai feszültségek tovább növekednek, az könnyen érezhető lesz a kutakon is.
• Az üzemanyagárakat nemcsak a nemzetközi olajpiaci folyamatok, hanem a forint árfolyamának alakulása is jelentősen befolyásolja. Mivel Magyarországon az üzemanyagokat dollárban jegyzett nyersolajból finomítják, egy erősebb forint csökkentheti az importköltségeket, míg egy gyengülő forint drágíthatja a beszerzést.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)