Kijöttek a részletek, ezért fájhat a kormány feje

Az ipari termelés volumene 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4 százalékkal elmaradt 2024. decemberben az egy évvel korábbitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. (Az első becslésben közölt decemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.) Ami a havi bázist illeti, a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,8 százalékkal kisebb volt a 2024. novemberinél.

Az ipari export volumene 3,6 százalékkal kevesebb volt 2024 utolsó hónapjában az előző év azonos időszakinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 29 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 22 százalékkal visszaesett, míg a 13 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 0,3 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 2,8, a feldolgozóiparé 5,1 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.

Az év utolsó két gyenge hónapja miatt a 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene már több mint 6 százalékos elmaradást mutat. Legutóbb ennyire mélyen a 2020-as Covid-lezárások miatt volt az ipari termelés

– fogalmazott Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a hazai ipar teljesítményét továbbra is a német gazdaság válsága, így a gyenge külső kereslet húzza vissza. Az Európai Unió versenyképességi problémáktól szenved, Németország két éve tartó recesszióval, politikai és gazdasági instabilitással küzd.

A német gazdaság jelen pillanatban maga alá teperte a magyar gazdaságot, ez a beszállítói láncokon keresztül a beruházásokban, az exportban és az ipar teljesítményében is érezteti hatását

– közölte az NGM.

Hét alág pluszos, hat mínuszos, az akkumulátorgyártás teljesen visszaesett

• Az iparon belül döntő (94 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7,1 százalékkal csökkent 2024 decemberében éves bázison.
• Ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 81, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 24 százalékkal nőtt.
• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22 százalékát képviselő járműgyártás volumene 21 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A közúti gépjármű gyártása 30, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 17,5 százalékkal csökkent.
• A feldolgozóipari termelés 9,9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,9 százalékkal nőtt. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,8 százalékkal visszaesett, míg a számítógép, perifériás egység gyártása 58 százalékkal bővült.
• A 8,1 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 25 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 51 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 10,0 százalékkal nőtt.
• A feldolgozóiparból 15 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, ami a hazai eladások növekedésének és a kivitel csökkenésének az eredője. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,2 százalékkal nőtt az előző év decemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, 2,5 és 216 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. A többi négy alágazatban 1,7 és 9,2 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a növényi, állati olaj gyártásában.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8,5 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
• A legnagyobb mértékben, 8,5 százalékkal a 3,8 százalékos feldolgozóipari súlyú fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása emelkedett 2023 decemberéhez mérten, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások.
• Folytatva az előző kéthavi bővülést, az 6,2 százalékos feldolgozóipari súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 7,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a szakágazatok döntő többségében növekedést regisztráltunk.

A pesti régió fékezett a legnagyobbat

Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 6,4 százalékos volumenbővülést Észak-Alföldön, a legjelentősebb, 18,9 százalékos visszaesést Pest régióban regisztráltuk.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14,6 százalékkal visszaesett 2023 decemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 2,6, az új exportrendelések 15,7 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány december végén 14,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2023 után 2024 egésze is visszaesést hozott

2024 egészében az ipari termelés 4,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, 5,5 százalékos visszaesést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 4,9 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor az energiaiparé 7,3, a csekély súlyú bányászaté 27 százalékkal bővült 2023-hoz viszonyítva.

A feldolgozóiparban folyó áron mintegy 51 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2024-ben. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 13,6 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 9,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A többi négyben nőtt a volumen, 0,2 és 3,9 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.

Az ipari export 3,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál (2023-ban 3,0 százalékos volumencsökkenést mértünk). A teljes ipari értékesítés 62, a feldolgozóipari értékesítés 73 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 6,2 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a 32 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban 9,9 százalékkal visszaesett a kivitel volumene.

A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 27 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai viszont 5,0 százalékkal meghaladták az előző év szintjét.

Az ipari termelés csak Dél-Dunántúlon nőtt (3,0 százalékkal). A többi régióban 1,6 és 8,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.