Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Az MBH Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzése szerint 2025-ben kedvezőbb gazdasági kilátások várhatók: reálbér-emelkedés, stabilizálódó beruházások és élénkülő fogyasztás jellemzi majd a magyar gazdaságot. 

Az idei év utolsó negyedévére a gazdasági növekedés elérheti a 4 százalékot, míg az egész éves GDP-növekedés 2,6 százalék körül alakulhat

– mutatott rá Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Ugyanakkor ez jelentősen pesszimistább előrejelzés, mint a kormány 3,4 százalékos növekedési várakozása.

A szakértő szerint a kedvezőbb gazdasági kilátások elsősorban az élénkülő belső keresletnek köszönhetőek. A beruházások stabilizálódását segíti, hogy a Demján Sándor-programon keresztül több mint 1400 milliárd forint forrás juthat a gazdaságba különböző formákban.

Így pörgeti a kormány a gazdaságot

Árokszállási részletezte, hogy milyen tényezők állnak a belső kereslet felpörgése mögött, ezek: 

• a reálbérek emelkedése, 
• a családi adókedvezmény növelése, 
• az állampapírok utáni kifizetések és lejáratok, 
• valamint a munkáshitel mind tovább növelhetik a belső keresletet, így a gazdasági növekedést is. 

Ez alapján jelentette ki a szakértő, hogy idén átlagosan 2,6 százalékra érhet a GDP-bővülés. Ugyanakkor lassító tényezőt is azonosított: csak lassan javul a külpiaci konjunktúra, és a nagy járműipari beruházások is lassan pörögnek fel.

Közelebb került a háború lezárása, a béke 

Árokszállási kiemelte, hogy a közelmúltban nőtt az esélye az orosz–ukrán háború belátható időn belüli lezárulásának. 

Ez az energiaárak csökkenésén, a befektetői hangulat javulásán, ezen keresztül pedig a forintárfolyam stabilizálódásán keresztül érdemi pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre

– magyarázta a szakértő. Úgy véli, hogy a bérdinamika várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt, ami a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem növekedését eredményezheti. Korábban megírtuk, hogy a Trump-adminisztráció hivatalba lépése után az amerikai–magyar kapcsolatok is javultak, aminek köszönhetően közelebb kerültek adópolitikai megegyezések is. 

Belekóstoltunk abba, mivel járhat a béke

A forint árfolyama az elmúlt hónapokban erős volatilitást mutatott: az őszi gyengülést január közepétől erősödés követte. Az inflációs nyomás miatt az MNB-nek a forint további gyengülése ellen ható kamatpolitikát kell folytatnia, így a 2025-ös év elején látottnál erősebb árfolyamot valószínűsítenek a hitelintézet elemzői. 

Az euróval szembeni átlagos árfolyam 2025-ben 404, 2026-ban pedig 407,5 forint körül alakulhat. Amennyiben gyorsan lezárulna az orosz–ukrán konfliktus, az akár ennél erősebb forintpályát is hozhat, így ez a faktor friss pozitív kockázatként jelenik meg az előrejelzésben.

„A forintot erősítő tényezők közé tartozik a folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány, valamint az érdemi pozitív kamatfelár. Fontos fejlemény az is, hogy a közelmúltban megnőtt annak a valószínűsége, hogy az orosz–ukrán háborút hamarosan tűzszünet, akár tartósabb béke válthatja fel. 

– jelezte Árokszállási, megjegyezve, hogy bár a forint továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre, az MNB szigorúbb hangvétele és a kedvezőbb befektetői megítélés miatt a közeljövőben jelentős gyengülés nem várható.

Kiadták a figyelmeztetést: átmenetileg erősödik az infláció

Tavaly Magyarországon az árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, az infláció szeptemberben érte el legkedvezőbb szintjét, amikor visszaesett a 3 százalékos célértékre. Ezt követően, a negyedik negyedévben, az infláció fokozatos emelkedését tapasztalhattuk, amelyet részben a bázishatások, részben a forint gyengülése magyaráz. 

Decemberben 4,6, majd idén januárban – a várakozásokat felülmúlva – 5,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest. A hitelintézet elemzői szerint az élelmiszerárak vártnál nagyobb emelkedése mellett különösen nagy meglepetést okozott a szolgáltatások árának változása. 

Az infláció szerkezete egyelőre kedvezőtlen képet mutat, amivel összefüggésben a szakértők az év folyamán az MNB inflációs célsávja feletti áremelkedésre számítanak. 

A januári inflációs adatok hatására a 2025-re vonatkozó inflációs várakozásunkat 4,1 százalékról 4,6 százalékra emeltük 

– mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője. A béremelési dinamika az elkövetkező években továbbra is magas maradhat, ami a dezinfláció ellen hat. 

Arra számítanak, hogy a magas inflációs pálya mellett az MNB várhatóan év végén egy kisebb kamatvágást jelenthet be: 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várnak az MBH Bank szakértői.

Hozzátették, hogy a 2025-re prognosztizált gazdasági növekedés és a csökkenő kamatkiadások önmagukban is kedvezően hathatnak a költségvetésre, így a hiány 4 százalék közelébe mérséklődhet.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)