Egy rossz döntés, és több száz ember halhat meg, ha nem bírod a nyomást, itt véged

Kiemelkedő javadalmazás mellett a felelősség is óriási – így lehet jellemezni azt, hogy naponta több százezer utas biztonságos célba érését segítik a HungaroControl légi forgalmi irányítói. Egy pillanatnyi figyelmetlenség vagy óvatlanság akár súlyos következményekkel is járhat. Ezt a hivatást Magyarországon viszonylag kevesen űzik, sokak számára a legfőbb kérdés: hogyan töltheti be egyáltalán valaki ezt a pozíciót? Erről kérdeztük Dax Szabolcsot, a hazai légi navigációs vállalat fiatal távolkörzeti (ACC) irányítóját.

Mielőtt még rátérnénk a részletekre, álljunk meg egy pillanatra, és nézzük meg, hogyan néz ki egy légi forgalmi irányító átlagos napja. Ebben a tekintetben a legtöbb olvasó ismerete valószínűleg a hollywoodi produkciók pár másodperces snittjeire épül. Ezek a filmes jelenetek általában egy irányítótorony túlzsúfolt termében játszódnak, ahol a stressztől leterhelt légi navigációs szakemberek folyamatosan krízishelyzeteket oldanak meg. A valóságban egy irányító munkanapja ennél sokkal szervezettebben, és jó esetben nyugodtabban is zajlik.

Minden az irányítón múlik

Egy műszak hivatalosan 12 órából áll, de ebből a ténylegesen ledolgozható „nettó” munkaidő maximum 7,5 óra lehet. A fáradtsággal kapcsolatos kockázatok kezelésére nagy figyelmet fordítanak. „Extrém esetekben, általában a nyári csúcsforgalom ideje alatt előfordulhat, hogy a megnövekedett terhelés miatt olykor túllépjük ezt az időkeretet, de ez ritkán fordul elő. Az irányítók egy műszak alatt legfeljebb tíz úgynevezett »beülést« teljesítenek, amelynek átlagos időtartama 45 perc. Ahogy említettem egy-egy beülés ennél tovább tarthat, de háromóránként legalább 45 perces szünet jár” – mondja Dax Szabolcs.

A beosztások elkészítése olykor kihívást jelent, reggelente egy előre ismert terv szerint indul a műszak, de napközben alkalmazkodni kell az aktuális forgalmi helyzethez, így menet közben kell az igényekhez alakítani a kapacitásokat.

Gyakori tévhit, hogy a gépek légi folyosókban közlekednek, a légteret pedig csupán földrajzi egységek mentén osztjuk fel, de a valóságban jóval összetettebb légtérstruktúrában dolgozunk

– tudtuk meg a HungaroControl munkatársától, aki hangsúlyozta: „A légi folyosókat már nagyon régen felszámolták, míg a magyar légtér nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan, azaz magassági szempontból is különböző szektorokra rétegződik, azok működését a forgalom függvényében optimalizáljuk.” Ez azt jelenti, hogy egy-egy térség forgalmának intenzitásától függ, hogy egyes szektorokat mikor zárnak be vagy nyitnak meg. Szektorzáráskor, a pilótával egyeztetve, az ott közlekedő gépeket átirányítják egy másikba.

Minden szektornak saját rádiófrekvenciája van, amelyen a pilóták és az irányítók kommunikálnak. Egy induló repülőgép kezdetben egy alacsonyabb szektor frekvenciáján van, de ahogy emelkedik, úgy csatlakozik egy másik, eltérő frekvenciára. Szektorváltozás esetén a légi forgalmi irányítók mindig tájékoztatják a pilótákat arról, hogy melyik frekvenciára kell átváltaniuk. Egy adott szektorban a pilóták ugyanazon a frekvencián kommunikálnak az irányítókkal, de nem beszélhetnek egyszerre, mert az átfedések miatt érthetetlenné válna az adás.

Ha több pilóta egyszerre próbál meg bejelentkezni, az irányító közbeavatkozik, és tisztázza, ki az, aki elsőként elmondhatja az üzenetét. A pilóták egymással nem beszélhetnek, az interakció kizárólag az irányítóval történhet. „Ritkán előfordul, hogy az adott frekvenciára két azonos nemzetbeli bejelentkezik. Ilyenkor általában barátságosan köszöntik egymást. Ebből többnyire nincs probléma. Ugyanakkor például nyári, zivataros forgalomban szükséges lehet a moderálásunk, hogy csönd legyen a frekvencián.”

A légi forgalmi kommunikáció rendkívül szabályozott és tömör. Minden közleményt saját hívójelének megadásával kezd a pilóta. Így az irányítók pontosan tudják, ki szólította meg őket. Az irányítók válaszaikban szintén megismétlik a pilóta hívójelét. Ezzel szavatolva a félreérthetetlen kommunikációt. A rövidség és egyértelműség alapvető fontosságú. Előfordulhat, hogy mindössze néhány másodperc áll rendelkezésre a kritikus információk továbbítására.

Hétszáz jelentkezőből húsz maradhat

A légi forgalmi irányítóvá válás kihívásokkal teli folyamat. Az első lépés a képzésre való jelentkezés. Az érdeklődőknek csatolniuk kell egy önéletrajzot, rendelkezniük kell legalább középfokú angol nyelvvizsgával és érettségi bizonyítvánnyal. A formai követelmények közül a jelentkezés alsó korhatára lényeges még, amelyet húsz évben határoztak meg.

A felvételi folyamat első fordulója az úgynevezett FEAST-teszt, amely több modulból álló készségfelmérő vizsgasorozat. Számos egyéb mellett olyan képességeket mérnek, mint például a térlátás, a reakcióidő vagy a kéz-szem koordináció. A feladatok rövidek, de folyamatos koncentrációt igényelnek. A teszt eredményeit kilencfokú skálán értékelik, és a jelentkezőnek minden modulban el kell érnie egy meghatározott pontszámot ahhoz, hogy továbblépjen a felvételi eljárásban.

„Az első forduló eredményei a tesztek kitöltése után azonnal ismertté válnak, azokat a jelöltekkel egyesével közlik a HR-munkatársak, és rövid kiértékelő beszélgetésre is sor kerül. A jelentkezők nagy része sajnos már az első körben elvérzik, kevesebb mint a fele jut be a második fordulóba. Ez ismét egy FEAST-teszt, de már valamelyest kapcsolódik a légi forgalmi irányításhoz: egyszerűbb, szimulált környezetben kell helytállniuk a jelentkezőknek, miközben alapszintű légiforgalom-ellenőrzési feladatokat kell végrehajtaniuk” – összegezte Dax Szabolcs.

Sikeres teljesítés esetén rövid interjú következik, amelyet a repülőorvosi vizsgálat követ. Ez utóbbi magában foglalja a színlátást, a hallásvizsgálatot, valamint más alapvető fizikai és élettani teszteket. Ha a jelölt megfelel az orvosi követelményeknek, akkor a végső kiválasztási forduló következik. Ez a szakasz csoportos és egyéni feladatokból áll, amelyekkel a jelentkezők csapatmunkáját, logikai gondolkodását és stressztűrését figyelik meg. Összességében a kiválasztási folyamat rendkívül szigorú:

Fontos hangsúlyozni, hogy a FEAST-tesztek teljesen térítésmentesek, a jelentkezőt a kiválasztási folyamat során semmilyen költség nem terheli.

Aki egyszer belekóstol ebbe a világba…

És ez még csak a kezdet, a betanítási időszak a valódi felmérő. Nemcsak bejutni, hanem a képzésen bent maradni sem egyszerű. Folyamatos a számonkérés, a jelentkezőktől teljes felkészültséget és odaadást várnak. Maga a képzés kétéves, és több szakaszból áll. Az első többnyire elméleti fókuszú, ezt az EPC (Entry Point Central) nevű svéd–magyar közös vállalat bonyolítja le. Az oktatás alatt a hallgatók többek között alaposan elsajátítják a légi forgalmi irányítás szabályait. Megtanulják a szimulátorban használt légtér szerkezetét és az alapvető protokollokat. A hallgatók két hónap elteltével egy vizsga keretében számolnak be a tanultakról, aminek kétszer lehet nekiveselkedni.

Az első fázis után már gyakorlati szakaszok következnek, amelyek során szimulált légtérben, valós irányítói feladatokat kapnak a hallgatók. Az EPC oktatói figyelik őket, visszajelzést adnak és segítik őket a fejlődésben. Ez a szakasz három-négy hónapig tart, amelynek végén a hallgatók megszerezhetik a növendéki szakszolgálati engedélyüket. A továbbiakban a képzés a magyar légtér specifikus szabályainak elsajátításával folytatódik, majd hosszabb szimulátoros gyakorlati időszak következik. A végső fázis az On the Job Training (OJT), ahol a hallgatók már éles forgalommal dolgoznak, de oktatói felügyelet mellett.

„Ez kivételes karrierlehetőség azoknak, akik szeretik a kihívásokat és vonzódnak a repülés világához. Aki megfelel az elvárásoknak, annak ez a hivatás hosszú távú munkalehetőséget és kiváló jövedelmet kínál. Egy kezdő légi forgalmi irányító megközelítőleg egy medior mérnök-informatikus bérére számíthat, amely a tapasztalattal tovább növekszik” – biztat minden érdeklődőt Dax Szabolcs.

A HungaroControl idén is folyamatosan toborozza a jövő légi forgalmi irányítóit. Maga a jelentkezés egész évben, folyamatosan lehetséges, nincs határidőhöz kötve. A képzés ingyenes, a hallgatók alapbért is kapnak, amelynek mértéke az idő előrehaladtával folyamatosan növekszik. A vállalat egyedüli elvárása, hogy a végzett hallgatók tízéves szerződést írjanak alá a sikeres szakszolgálati engedély megszerzése után. Aki szeretné próbára tenni a képességeit, annak érdemes meglátogatnia a HungaroControl honlapját, ahol a jelentkezés feltételeiről és a kiválasztási folyamatról is részletes információkat talál. „Aki egyszer belekóstol ebbe a világba, azt garantáltan magával ragadja – mondja Szabolcs mosolyogva. – Ha bírod a kihívásokat, ez az egyik legizgalmasabb munka, amit el tudsz képzelni.”

(Borítókép: Dax Szabolcs. Fotó: Tövissi Bence / Index)