- Gazdaság
- beruházás
- ngm
- nagy márton
- széchenyi kártya
- hitel
- hitelpiac
- hitelkamat
- beruházási hitel
- kkv
- demján sándor program
- fejlesztés
Fordul a világ: beindítanák a fejlesztési hengert, már „csak” egy korlátot kell ledönteni
További Gazdaság cikkek
-
Senkinek nem volt szerencséje az ötös lottón, de ennek most mindenki örülhet
- Megszerezte a felmentést a szankciók alól a Gazprom érdekeltségébe tartozó szerb olajtársaság
- Hatalmas változás jön a Spotifynál, erre fel kell készülni
- Magyar Levente: Amerikai nukleáris technológia is megjelenhet Magyarországon
- A Magyar Nemzeti Bank elnöke Washingtonból üzent, Donald Trumpék világosan kijelölték az irányt
Az idén a vállalkozások 57,1 százaléka tervez beruházást, ami több mint kétszerese a tavalyi 27,2 százaléknak – ismertette a Századvég által készített friss kutatás eredményeinek legfontosabb üzenetét Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. A legmagasabb mértékben a mezőgazdasági, az egészségiparban és a telekommunikációban dolgozó vállalkozások nyilatkoztak úgy, hogy bővítenék beruházásaikat. A feldolgozóipari és a logisztikai szektorban dolgozók kissé pesszimistábbnak tűntek, de Nagy Márton szerint itt hamar változhatnak a kilátások – hiszen a német Bundestag ma szavaz az új német beruházásélénkítő csomagról, amely itthon is erősítheti a konjunktúrát. A turizmus és az építőipar területén a havi adatok már komoly fejlesztést jeleznek, Nagy Márton szerint a gyógyszeriparban, majd az élelmiszeriparban is látunk a közeljövőben változást.
A legkomolyabb mértékben a mikrovállalatok aktivitása növekszik majd – 59,6 százalékuk gondolkodik így, de a kisvállalatok esetében is 58,9 százalékos a beruházásokban gondolkodók aránya.
Keresletnövekedést várnak
A cégek 42 százaléka úgy számol, hogy idén emelkedik a kereslet a termékeik iránt, és csak 13,5 százalékuk vár csökkenést. Az idei évben a vállalatok beruházásait már kevésbé hátráltatják a munkaerőhiány és a gazdaság jövője iránti kedvezőtlen kilátások. Az ugyanakkor óvatosságra int, hogy
a kkv-szektor leginkább az inflációtól tart.
A kereslettel kapcsolatos aggodalmak csak ezután következnek, majd az adminisztrációs terheket jelölték meg problémaként. Az euró árfolyamának jelentős volatilitása is elbizonytalanította a vállalkozásokat – s bár a miniszter örömtelinek nevezte az elmúlt napok forinterősödését, szerinte a stabil, tervezhető árfolyamban érdekeltek a vállalatok.
A kapacitáskihasználatlanság jelentős a vállalati szektorban – itt leginkább a nagyvállalatoknál vannak még tartalékok. Miután a kkv-szektorban kisebbek a felesleges kapacitások, ezért a miniszter szerint itt hamarabb jelenik meg a beruházások iránti igény. De fontos látni, hogy a fejlesztések zöme nem új, hanem hatékonyság- és termelékenységnövelő beruházás.
Stabil állománnyal számolnak
A cégek 17,6 százaléka tervez munkaerő-felvételt, 6,3 százalékuk tervez csak elbocsátást, 75 százalékuk a jelenlegi munkaerő megtartásában gondolkodik. A felmérés szerint a 3 éves bérmegállapodás teljesítése a cégek 42,7 százalékának nem, 25,4 százalékának csak kisebb nehézséget okoz. Ugyanakkor – tette hozzá a miniszter – azon szektorokban, ahol a minimálbéresek foglalkoztatása jelentős (vendéglátóipar, építőipar), komolyabb gondot jelenthet a minimálbér-emelés. Itt azonban épp a hamarabb érkező konjunktúra segíthet, illetve – emlékeztetett Nagy Márton – a kormány is segít azzal, hogy a minimálbéresek után a cégeknek csökkentett (időben eltolt) járulékot kell fizetniük.
Még mindig kevesen keresik a hitelt
A beruházások forrásaként a cégek 68 százaléka még mindig saját forrásból tervezi megvalósítani a fejlesztéseit – ez két éve még 78 százalék volt. A fennmaradó 22 százalék fele-fele arányban támogatásokból, valamint támogatott és piaci hitelből tervezi finanszírozni a beruházásait.
A hitelállomány továbbra is kérdés. Az állomány tavalyi enyhe bővülése a kkv-k számára nem igazán alternatívát jelentő devizahitel-állomány felfutásának köszönhető, a forinthitel-állomány 4,6 százalékkal csökkent 2024-ben.
Az alacsony hitelkereslet egyik oka a miniszter szerint valóban a visszafogott kereslet, de a piaci kkv-hitelek 8 százalék körüli mértéke egyébként is korlátot jelent.
A Széchenyi-kártya beruházási hitelkamatának csökkentését követő hitelkereslet-élénkülés ugyanakkor azt jelzi a miniszter szerint, hogy igenis árazási kérdés is a hitelkereslet.
Arra a kérdésre, hogy helye lenne-e egy új kedvezményes kamatozású jegybanki hitelprogramnak, mint amilyen a Növekedési Hitelprogram volt, Nagy Márton elhárította a választ, mondván, erre a jegybank hivatott válaszolni.
Komoly érdeklődés a Demján-program iránt
A Demján Sándor Program elemei az értékelések szerint hatékonyak lehetnek a vállalati beruházások élénkítésére. E tekintetben a program egyetlen, vissza nem térítendő támogatást nyújtó programeleme, az 1+1 beruházásfejlesztési program lezárult, az 1885 beérkezett pályázat 28,2 százalékában a cégek a leghátrányosabb területeken kívánnak beruházni – az elbírálási szabályok szerint az itteni beruházások igen jó eséllyel a nyertes oldalon lesznek – azaz a területfejlesztési elvek érvényesülni fognak.