- Gazdaság
- donald trump
- orbán viktor
- kormány
- usa
- magyarország
- kapcsolatok
- oeconomus
- oeconomus gazdaságkutató alapítvány
- szánthó miklós
- törcsi péter
- barbara kolm
- americans for tax reform
- tholos alapítvány
- lorenzo montanari
- közép-európa
- nacsa lőrinc
- gazdasági semlegesség
- digitális euró
- rearm europe
Orbán Viktor olyat tett Donald Trumppal, amit előtte még senki

További Gazdaság cikkek
-
Svájc exkluzív csoportba került, kedvezményes tarifákról tárgyal Washingtonnal
- Csányi Sándor a történelmi döntéséről nyilatkozott az Indexnek: Átadtam a pozíciót, de nem hülyültem meg
- Forráshiány vagy ingyenpénz? – csak úgy kapkodnak a cégek az állami támogatás után
- A kormány módosította a külföldi vendégmunkásokra vonatkozó rendeletét
- Hatalmasat bakizott az OTP, valamit súgni kellett Csányi Sándor fülébe
Az Oeconomus Gazdasági Klub rendezvényen kulcskérdésként kezelték, hogyan alakíthatja át Donald Trump visszatérése a transzatlanti kapcsolatokat és Közép-Európa jövőjét. A szakértők szerint történelmi lehetőség nyílik a régió számára, hogy kitörjön a német gazdasági függésből és önálló erőcentrummá váljon a nemzetközi színtéren.
Közép-Európa a józan ész bástyája
Nyitóbeszédében Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy Közép-Európa rendelkezik mindazokkal az adottságokkal, amelyek a térségünk és az Egyesült Államok közötti szorosabb gazdasági és politikai együttműködéshez szükségesek: képzett munkaerő, kedvező munkaügyi törvények és a Nyugathoz képest kevesebb ideológia.
Bár szenvedünk az Európai Unió rossz politikájától, például az ellenőrizetlen migrációtól és az erőltetett zöldátállástól, a régiónkban még mindig a józan ész uralkodik
– emelte ki Törcsi. A rendezvényen felszólalt Barbara Kolm, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti képviselője, aki egyben az Osztrák Közgazdasági Központ igazgatója és a Friedrich A. v. Hayek Intézet elnöke.

Brüsszel háborús vonatra rakja Európát?
Barbara Kolm köntörfalazás nélkül nevezte meg a brüsszeli veszélyeket, amelyek szerinte alááshatják a kontinens hosszú távú érdekeit.
Szerinte egy „totális unióval nézünk szembe”, amely egyszerre egy gazdasági, monetáris, megszorító, migrációs, tőkepiaci, befektetési, (magán)megtakarítási, adósság– és szociális unió.
Rámutatott, hogy az EU-ban az egyének és a vállalkozások életének minden aspektusa túlbürokratizált.
Emellett az EU mindent tudni fog például a tervezett uniós chat-ellenőrzésen, a digitális eurón, a készpénzkorlátozásokon, illetve az EU-vagyonnyilvántartáson keresztül.
Emlékeztetett, hogy az uniós vagyonnyilvántartás átfogó hozzáférést biztosít az EU ügynöksége, a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatósága, az AMLA számára az unió polgárainak minden (!) pénzügyi és vagyoni adatához.
Külföldi vagyon, részvények, kriptovaluták, számlaegyenlegek, ingatlanok, nemesfémek, vámadatok, még a fegyvertulajdonlás, a lakások, a műtárgyak is
– sorolta, hogy milyen adatokhoz férnek majd hozzá. Szerinte a Digitális Európa Program veszélyt jelent az egyéni és gazdasági szabadságra, az európai újrafegyverkezési terv (ReArm Europe) leple alatt pedig Ursula von der Leyen valójában háborús kötvényeket erőltet – vélekedett, új megvilágításba helyezve az európai védelmi kezdeményezéseket.
Magyarázata szerint a digitális euró az egyik fenyegetés, de az új Megtakarítási és Befektetési Unió tervei még ennél is rosszabbak. Úgy vélte, ezek célja a kockázatok „hatékony és átlátható” átruházása olcsó és határokon átnyúló befektetési és megtakarítási termékek népszerűsítése által a magánügyfelek, és például a nyugdíjalapok számára. Ez új kötvények előtt nyitja meg a kapukat, amelyek a ReArm Europe finanszírozását szolgálják majd.
A politikus hangsúlyozta a jobbközép politikai közösségek közötti nemzetközi együttműködés fontosságát. Szerinte Brüsszel figyelmen kívül hagyja a szubszidiaritás elvét, és úgy tesz, mintha mindent jobban tudna.
A szubszidiaritást kisegítés elveként szokás fordítani – azt jelenti, hogy amely feladatot egy személy vagy közösség konkrét érintettség okán helyi szinten meg tud oldani, arról nem szabad magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni.
Szakértő: Trump vámjai csak politikai eszközök
A rendezvényen felszólalt Lorenzo Montanari, az Americans for Tax Reform és a Tholos Alapítvány nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, aki egyben a Property Rights Alliance ügyvezető igazgatója.
Trump vámjaival kapcsolatban elismerte: bár első pillantásra aggasztóak lehetnek a szabadpiaci elvek szempontjából, valójában csak politikai eszközök egy átfogó stratégiában.
Ugyanakkor szerinte egy új transzatlanti kereskedelmi narratívát is létre kell hozni: kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió szabaduljon meg a technológiai óriáscégek digitális adóztatásától és a globális minimumadótól, ha versenyképes akar maradni. Lorenzo Montanari reményét fejezte ki, hogy az olyan konzervatív európai vezetők támogatásával, mint Orbán Viktor és Giorgia Meloni, ezek a célok megvalósulnak.
Gazdasági semlegesség: a függetlenség új doktrínája
Az esemény egyik legizgalmasabb felvetése Nacsa Lőrinctől, a Miniszterelnökség államtitkárától érkezett, aki történelmi kontextusba helyezte Közép-Európa jelenlegi kihívásait.
Magyarország és a közép-európai régió a keleti és nyugati technológia és tőke találkozási pontjává válhat; hidak lehetünk Kelet és Nyugat között
– vázolta fel a jövő lehetőségeit. Emlékeztetett, hogy a kommunizmus idején a közép-európai országok nem építhettek infrastruktúrát egymás között, mert a Szovjetunió félt az együttműködésüktől. Most pedig arra van szükség, hogy felépítsük egymás között az infrastruktúrákat.
A gazdasági semlegesség új doktrínáját szenvedélyesen védelmezve kijelentette: „Nyitottnak kell lennünk bárki felé, aki a kölcsönös tisztelet és párbeszéd alapján üzletet akar kötni velünk.”
A politikus aláhúzta, hogy Európa folyamatosan veszít a versenyképességéből és dinamizmusából, ezért is fontos az új gazdasági stratégia, amely csökkenti a függőségünket például a gyengélkedő Németországtól.
Orbán és Trump: Száz említés, egy erős szövetség
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója olyan kulisszatitkokat osztott meg, amelyek új fényben mutatják Orbán Viktor és Donald Trump kapcsolatát.
„Az a tény, hogy Trump több mint 100 alkalommal említette Orbánt egy év alatt, jól tükrözi kivételes kapcsolatukat”
– fogalmazott a főigazgató, aki szerint 2016-ban történelmi jelentőségű volt, hogy Orbán Viktor elsőként állt Trump mellé a világon. Szánthó drámai képet festett a kialakuló új világrendről: egyrészt az USA és Kína közötti kereskedelmi háború fenyeget, másrészt a nagyhatalmak akár közösen is dönthetnek a II. világháború utáni világrend leváltásáról, és egy teljesen új korszak megnyitásáról.
„Trump a világpolitika új korszakát nyitotta meg, amelyben visszatért a realizmus, a normalitás és a józan ész” – mondta Szánthó.

Függetlenednünk kell Németországtól
Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője többek között kiemelte, hogy a Krím 2014-es orosz annektálása arra késztette a magyar kormányt, hogy megkezdje az évtizedek óta elhanyagolt hazai védelmi ipar fejlesztését. A magyar védelmi fejlesztési program erős kapcsolatokra épül, ilyen például a magyar állam és az egyik vezető európai védelmi vállalat, a Rheinmetall 2020-ban megkezdett együttműködése.
A szakértők hangsúlyozták, hogy mivel Közép-Európában a védelmi vállalatok a kis nemzeti piacok korlátai miatt általában kicsik, szisztematikus együttműködésre, és nem csak alkalmi együttműködésre van szükség a regionális vállalatok és országok között.
A közép-európai országok közötti több együttműködés szükségességét gazdasági szempontból is kiemelték.
„Míg az elmúlt 15 évben az EU gazdasági növekedésének 15 százaléka a mi régiónkból származott, ez az arány az elmúlt 10 évben nem változott. Ennek oka a német gazdaságtól való túlzott függés.”
Mivel Németország gazdasági problémáira nincs gyors megoldás, Közép-Európának új gazdasági stratégiára van szüksége, amelynek a régió országai közötti együttműködés fokozására kell összpontosítania. Magyarország exportja például a régió négy másik országába csak 20 százalékát teszi ki a teljes exportunknak, tehát egyértelműen van hova fejlődni.
Energiaválság és gazdasági újjászületés
Tatár Mihály elemzése sokkoló számokkal világította meg az európai energiaválság mélységét:
Míg 1 megawattóra villamos energia az USA-ban és Kínában mindössze 40 euróba kerül, addig Közép-Európában 100-200 euróba, sőt a vállalatok számára az esti órákban akár 300 euróba is kerülhet.
Az elemző szerint hiába ismerte fel végre az EU a problémát, a megoldás helyett csak tovább mélyíti a válságot: energiaadókat emel, miközben a fosszilis energiahordozókat ellehetetleníti, Németország pedig bezárta atomerőműveit.
A közép-európai régió számára most minden korábbinál égetőbb kérdés: hogyan védjük meg gazdaságainkat, és hogyan biztosítsuk önállóságunkat ebben a viharos globális környezetben? A szakértők egy része szerint a válasz a regionális együttműködés radikális megerősítésében és a gazdasági semlegesség stratégiájának következetes végrehajtásában rejlik.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Donald Trump (b2) megbeszélést folytat a korábbi amerikai elnök New Jersey állambeli bedminsteri birtokán 2022. augusztus 2-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)