- Gazdaság
- epr
- epr-díj
- hulladékgazdálkodás
- kötelező védőoltás
- vállalatok
- bírság
- kormányrendelet
- körforgásos gazdaság
Súlyos százezrekbe fájhat az adatszolgáltatás elmulasztása: érkeznek az új bírságtételek
További Gazdaság cikkek
-
Donald Trump keményen nekiment a Fed elnökének, a leváltását követeli
- Már több mint száz országban hódít a magyar családi cégből lett multi
- Bejelentést tett Szijjártó Péter és a Mol-csoport, három helyen is földgázt találtak
- Elindult a kiszavazóshow: júliustól új kapitánya lehet az eurózónának
- Bérnövekedés vagy inflációs csapda? Magyarország útja az 1000 eurós minimálbér felé
Már csak néhányat kell aludni, és hatályba lépnek a 271/2001. Korm. rendelet legújabb módosításai a bírságok kiszabásának és megállapításának szabályairól.
Ahogy arról az Index is beszámolt: 2025. április 1-től változik a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltatásokra kiszabható bírságok összege és számítási módja.
A vállalatok egy része még mindig nem érti, pontosan milyen feladatokat ró rájuk az új szabályozás. Ezentúl azonban ez az információhiány jelentős költséggel is jár számukra
– hívja fel a figyelmet Varga Katalin, a többek között EPR- és hulladékbevallási szolgáltatásokat nyújtó EPR.hu szakértője.
A nem teljesítés és valótlan adatok is zsebbe nyúlósak
A cégeket két esetben is bírság terheli: amennyiben nem teljesítik bevallási kötelezettségeiket, illetve amennyiben teljesítik ugyan, ám az adatszolgáltatás valótlan adatokat tartalmaz.
- Ha a gyártó nem teljesíti a forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét, a hatóság a bírság összegét a ténylegesen forgalomba hozott mennyiség és az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként állapítja meg. Ez azt jelenti, hogy az adatszolgáltatás és a díjfizetés elmulasztása esetén a kiszabott bírság összege a valós mennyiségi adat alapján számított EPR-díj 50 százaléka lesz.
- Amennyiben a gyártó a forgalomba hozott vagy készletre vett körforgásos termék mennyiségéről valótlan adatot közöl az előírt adatszolgáltatás során, és így a díjfizetési kötelezettségét a ténylegesnél kisebb mennyiség alapján teljesíti, a hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot alapbírság és szorzószám nélkül számítja ki. A bírság mértéke ebben az esetben a valós és a bejelentett mennyiségi adat különbségének, valamint az adott termékáramra meghatározott egységnyi díjtétel felének szorzataként alakul. Tehát a büntetés ebben az esetben is az EPR-díj 50 százaléka.
A hulladékgazdálkodási hatóság a bírság mértékét alapbírság és szorzószám megállapítása nélkül, 500 ezer forintban állapítja meg, ha a koncessziós társaság a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti kötelezően visszaváltási díjas termékre vonatkozó regisztrációs kötelezettségét nem határidőben teljesíti.
Az EPR-rel kapcsolatos bejelentési és nyilvántartás-vezetési kötelezettségek elmulasztására vagy nem megfelelő teljesítésére vonatkozó bírságtételek nem változtak. Ezek megszegése esetén továbbra is 200 ezer forintos bírság szabható ki, míg a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a büntetés összege legfeljebb 200 ezer forint lehet.
Kopogtat a hatóság
Fontos megjegyezni, hogy a bírság megfizetésén túl a gyártók továbbra is kötelesek az adott negyedéves időszakra vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésére. A hulladékhatóság a továbbiakban is fokozottan ellenőrzi a regisztrációs kötelezettségek teljesítését és az adatszolgáltatások helyességét.
A vállalkozások számára jelentős adminisztratív terhet jelent az adatszolgáltatásnak való megfelelés, a tapasztalatok szerint ez különösen a kisebb vállalkozások számára okoz kihívást, ahol gyakran nincs meg az ehhez szükséges megfelelő szakértelem vagy erőforrás.
A szabályozás célja, hogy a gyártókat a szabályok szerint előírt adatszolgáltatásra ösztönözze, ezáltal növelve a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóságát és hatékonyságát. A bírságolás ugyan ösztönzőleg hathat a megfelelésre, a kulcs azonban hosszú távon a megfelelő edukáció, ahogy azt többek között a skandináv példák is alátámasztják
– fogalmazott Rimay Tamás, az EPR.hu szakértője.