Nincs visszaút: két ajtót rúg be egyszerre a GVH

Nem várt fordulatot tartogatott az április 15-i Gazdasági Bizottsági ülés az Országgyűlésben. Miután ugyanis Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke ismertette a hatóság 2024-es eredményeiről szóló beszámolóját, bejelentette, hogy két élelmiszerpiaci gyorsított ágazati vizsgálatot indítottak a tej és tejtermékek, illetve az étkezési tyúktojás hazai piacán.

A GVH elnöke mindezt azzal indokolta, az elmúlt időszakban széles körben tapasztalható jelenség volt, hogy mind a tejtermékek, mind pedig az étkezési tojás ára jelentősen fluktuált. Emellett azt látták, hogy e termékek fogyasztói árai jelentősen megugrottak a közelmúltban.

A tejtermékek és a tojás jelentős részét teszik ki az átlagos hazai fogyasztói kosárnak, ami tovább fokozza az elmúlt időszakban tapasztalt ármozgások vizsgálatának indokoltságát

– állapította meg a bejelentés kapcsán Rigó Csaba Balázs, ismertetve, hogy a termelők, a feldolgozók és a kiskereskedők közötti kapcsolatokra, szerződésekre, illetve árképzési gyakorlatokra fókuszálnak.

Amit egy gyorsított ágazati vizsgálatról tudni kell

Mindenekelőtt azt kell tudni a gyorsított ágazati vizsgálatról, hogy a versenytörvényben rögzített, piaci problémák feltérképezésére szolgáló eljárás olyan esetekben, amikor a körülmények a verseny torzulására vagy korlátozódására utalhatnak, és sürgős beavatkozás indokolt az adott szektorban. A vizsgálat során a versenyhatóság többek között a piaci szereplőktől összegyűjtött – kötelező válaszadáson alapuló – információk elemzésével tárja fel a verseny esetleges torzulásának okait, hogy szükség esetén megfelelő lépéseket tehessen.

• Az információgyűjtés lezárulta és az adatok elemzése után a GVH nyilvános jelentésben összegzi a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeit.
• Ennek elkészítésére egy hónap áll rendelkezésre, amely indokolt esetben összesen kétszer egy-egy hónappal meghosszabbítható.

Érdemes felidézni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal 2023-ban két élelmiszerpiaci gyorsított ágazati vizsgálatot is lefolytatott – egyet a tejtermékek, egyet pedig a tartós élelmiszerek piacán. Emlékezetes, hogy ezek tapasztalatai alapján a GVH számos javaslatot tett, többek között Rigó Csaba Balázs kezdeményezte az online árfigyelő rendszer létrehozását.

A versenyhivatalnál előrebocsátották: a mostani tejágazati vizsgálat összehasonlításként is szolgál majd az azóta eltelt két évben lezajlott piaci folyamatok tekintetében, értékelve a hatóság akkori javaslatainak hatásait is. Mindenesetre az több mint jelzésértékű, hogy így indult az Árfigyelő is, amelyben már 100 élelmiszer-kategóriában 3000 különböző termék napi szintű ára követhető nyomon.

Magyar tejtermékek egy budapesti bevásárlóközpontban

Fotó: Lakatos Péter / MTI

Elfogadta a GVH beszámolóját az Országgyűlés

A keddi ülésen elhangzott, hogy a GVH 2024-ben 98 ügyet zárt le, összesen 4,3 milliárd forint bírságot szabott ki, és 2,5 milliárd forint bírságcsökkentést is adott az együttműködő vállalkozásoknak. A Gazdasági Bizottság elfogadta a hivatal 2024. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazásával összefüggő tapasztalatairól szóló beszámolóját.

Rigó Csaba Balázs kiemelte: a hatóság az elmúlt évben is nagy hangsúlyt helyezett a kartellek elleni küzdelemre. Hangsúlyozta, hogy a GVH nemzetközi szinten is kiemelkedően aktív a kartellek, különösen a közpénzeket érintő közbeszerzési kartellek elleni küzdelemben. Tavaly 19 kartelleljárás volt folyamatban, a versenyhivatal nyolc új ügyet indított és három nagyot zárt le, amelyekben együttesen több mint 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki.

Az éves beszámolót összegezve Rigó Csaba Balázs elmondta: a GVH 2024-ben is védte a magyar embereket, különösen a digitális térben, ahol a legkiemelkedőbb trend a mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése volt. Visszatérő problémák a fogyasztókat tisztességtelenül befolyásoló sötét mintázatok, a megtévesztő árazási gyakorlatok, illetve a vásárlók hiányos tájékoztatása. Az elnök ismertette, hogy tavaly 21 fogyasztóvédelmi tárgyú eljárást zártak le, amelyek a teljes bírságösszeg csaknem 40 százalékát, 1,7 milliárd forintot adtak.

Az összefonódások területén sem tétlenkedett tavaly a Gazdasági Versenyhivatal. Tavaly 67 összefonódást jelentettek be a cégek, majd 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ráadásul a tranzakciókban érintett céltársaságok éves összesített árbevétele a GVH történetében először meghaladta az 1000 milliárd forintot. A 2024-ben jóváhagyott összefonódások mintegy 90 százalékát zárták le négy napon belül hatósági bizonyítvány kiadásával.

Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke a hatóság 2024-es teljesítményét értékelve rámutatott, hogy

a GVH hatékonyan és eredményesen él az évről évre bővülő hatásköreivel, aktívan lép fel a kartellekkel szemben, védi a magyar fogyasztókat és elősegíti a tisztességes piaci verseny érvényesülését Magyarországon. Mindemellett a versenyhivatal működteti a kormánnyal közösen kifejlesztett online árfigyelőt.

Ez utóbbit külön megköszönte Bánki Erik, kezdve a bevezetés ötletétől, a rendszer ugyanis komoly eredményeket hozott a fogyasztóvédelemben, valamint az infláció elleni küzdelemben, nem beszélve arról, hogy használatával a magyar családok és nyugdíjasok pénzt és időt tudnak megspórolni.

(Borítókép: Tojásosdobozok egy élelmiszerboltban New Yorkban. Fotó: Bloomberg / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!