Varga Mihály bizalmasa érkezik az MNB alelnöki posztjára
További Gazdaság cikkek
-
Nagy Márton újabb bejelentést tett: kiterjesztenék az árréscsökkentést
- Hiába fordult nagyot a világ, sokak életébe még mindig nem illeszthető bele a változás
- Az értékvesztés receptje: soha ennyi pénz nem volt a magyarok számláján
- Jön a nagy GDP-bomba, most minden a mérlegre kerül
- Német hadiipari bukás: csőd a háború kellős közepén
Kurali Zoltán, aki korábban bankvezetőként, majd az Államadósság Kezelő Központ élén dolgozott, áprilistól váltja Patai Mihályt, akinek alelnöki megbízatása április 21-én jár le. Kinevezése nem érkezett meglepetésként, hiszen Varga Mihály jegybankelnök már korábban jelezte, hogy valamilyen minőségben számít az ÁKK korábbi vezetőjére.
Mint azt a HVG írja, az új alelnök meghallgatásán 25 éves banki és 30 éves tőkepiaci tapasztalatáról számolt be, valamint fegyelmet, a kockázatok folyamatos figyelemmel kísérését és a legmagasabb etikai elvárások betartását ígérte a pozícióban. Bár Kurali egyelőre nem nyilatkozott jövőbeli feladatköréről, annyit elárult, hogy április 22-én, hivatalba lépése napján lép életbe a jegybank új szervezeti és működési szabályzata, amely tisztázni fogja a részleteket.
Ortodox monetáris politikai álláspont
A leendő alelnök monetáris politikai álláspontja egybecseng Varga Mihályéval: az ortodox vonalat képviseli, amely szerint az elsődleges feladat az árstabilitás biztosítása és az infláció 3 százalékos középtávú célra történő letörése. Ennek fő eszközének a kamatpolitikát tartja, így egyelőre nem várható olyan szerteágazó eszközhasználat, amely a Matolcsy-féle vezetés idején jellemezte az MNB-t.
Kurali szerint bár javul az infláció, nincs ok a nyugalomra, és vissza kell térni a 2–4 százalékos tűréssávba. A jövőbeli kockázatokkal kapcsolatban megemlítette, hogy például az amerikai védővámok hatásait alaposan elemezni kell, mivel azok felfelé és lefelé egyaránt befolyásolhatják az inflációs pályát. Az új alelnök hangsúlyozta a jegybank függetlenségét és transzparenciáját, valamint kérdésre válaszolva kijelentette, hogy soha nem volt köze a korábbi jegybanki „közpénz jellegét elvesztő” alapítványokhoz, vagyonát kizárólag a fizetéséből szerezte.
A nemzetközi tartalékok kezelésénél a prudencia és a likviditás fontosságát emelte ki, és a Matolcsy-időszakban felhalmozott aranytartalék kapcsán megjegyezte, hogy ennek megítélése sokat változott az elmúlt időszakban, így a jegybank továbbra is számol az arannyal.