A manipulálást visszautasítja, de így is felülvizsgálja a szegénységi adatokat a KSH
További Gazdaság cikkek
-
Közel 500 ezer fát ültettek eddig, még 9,5 milliót szeretnének
- Legyen résen, ha ilyen valutája van: hamarosan kivonják az 50 eurós bankjegyek egy részét
- Négyszeres túljegyzés mellett bocsátott ki újabb kötvényt az MBH Bank
- A Gránit Bank egyhangú szavazással elfogadta a 2024-es üzleti jelentését
- Donald Trump szerint özönlenek majd a cégek Amerikába, viszont a számok egyelőre mást mutatnak
„Keveset tudunk a szegénységről” – fogalmazott Kende Ágnes szociológus azzal kapcsolatban, miért szerveztek konferenciát a témáról az MTA Humán Tudományok Kutatóházában, melyen a Népszava is jelen volt.
Koós Bálint közgazdász szerint a rossz helyzetű településeken nagyjából feleannyit keresnek az emberek, mint a jobb helyzetűeken élők. Azonban akadnak kirívó példák is, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornanádaska, ugyanis az itt élők munkajövedelme mindössze hatoda a magyarországi átlagnak.
Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója és Tátra Annamária, az ELTE statisztikusa is előadást tartott az eseményen. Ők ketten voltak azok, akik felhívták a figyelmet arra, hogy szakmai hibák sorozata vagy célzott manipuláció következtében történhetett meg az, hogy a 2018–2023 közötti szegénységi adatok nem megbízhatóak.
A lap kérdésére Tátrai Annamária elmondta, hogy a KSH 2005 óta gyűjt adatokat az Eurostat szabályai szerint. 2018-tól figyeltek fel arra, hogy a KSH kimutatásában „nagyon sok személy jövedelme csoportosul” a szegénységi küszöb körül, jellemzően fölötte.
Az előadás közönségében tartózkodott Szabó Andrea politológus, aki elmondta, hogy levelet kapott a KSH elnökétől, Kincses Árontól. A levélben visszautasította a manipuláció vádját, és ígéretet tett, hogy a statisztikai hivatal megvizsgálja a vitatott adatokat, majd „adatfelhasználók széles csoportjával”, egy nyilvános szakmai egyeztetés keretein belül tisztázza az esetleges félreértéseket.
Torzult szegénységi adatok
A magyar szegénységi statisztikákkal évek óta komoly gondok vannak – állítja két magyar kutató tudományos elemzése. Az ELTE és a Tárki szakemberei szerint a KSH 2018 óta olyan adatokat közöl, amelyek felvetik a manipuláció gyanúját. A kiugróan jó, majd hirtelen zuhanó szegénységi mutatók mögött természetes úton nem magyarázható statisztikai anomáliák húzódnak meg – írja a Válasz Online részletes oknyomozó cikkében.
A Központi Statisztikai Hivatal részletesen válaszolt a Válasz Online-on megjelent vádakra, miszerint Magyarországon évek óta manipulálják a szegénységi adatokat. A KSH közleményében kiemelte, hogy minden eljárása a nemzetközi standardoknak megfelelően történik, a kifogásolt anomáliák pedig a 2018-as módszertani fejlesztésből és a minimálbér környéki jövedelmek torlódásából adódnak. Jelenleg zajlik az adatok öt évre visszamenőleges, népszámlálási adatokra épülő revíziója, amelynek eredményeit 2025 második félévében teszik közzé.
