Trump miatt menekíteni kell a pénzeket – ítéletet mondott a régiónk egyik legjelentősebb bankja

GettyImages-2209717211
2025.04.17. 19:11
Az elmúlt hetek piaci turbulenciáját a globális tőkepiacokra gyakorolt hatások, különösen az amerikai vámpolitikai döntések okozták. Ennek következtében komplett befektetési stratégiákat kell átalakítani, és számos portfóliót újra kell hangolni. A szélsőséges ingadozások azt mutatják, hogy a piacok érzékenyen reagálnak a politikai bejelentésekre, miközben a volatilitás nemcsak kockázatot, hanem lehetőséget is kínál. Donald Trump vámpolitikájának hatásai egy eseményvezérelt visszaesést okoztak, a történelmi tapasztalatok szerint ez körülbelül 17 hónap után szokott helyreállni.

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket” – Churchill háborús szavai ma pontosan írják le a globális tőkepiacok állapotát. Ennek példáját láthattuk, amikor Donald Trump vámháborús bejelentése nyomán két nap alatt 5000 milliárd dollár égett el az amerikai tőzsdén – ez az USA éves GDP-jének egyötöde. A piacok szabadesésbe kapcsoltak, a befektetők pedig kétségbeesve keresték a menekülő útvonalat. Nem túlzás azt állítani, hogy az események alapjaiban rázták meg a világgazdaság eleve ingatag pilléreit – és a vihar korántsem csillapodik.

Az Egyesült Államok vámpolitikai bejelentései nyomán a globális pénz- és tőkepiacok heves reakciókat produkáltak: a szélsőséges árfolyam-ingadozások jól mutatják, milyen radikális átrendeződés zajlik a gazdaság geopolitikai erőterében. Bár a hullámzások rövid távon sokakat elbizonytalaníthatnak, ahogy az gyakran lenni szokott a piaci viharok idején, a volatilitás nemcsak kockázatot, hanem lehetőséget is rejt. Akik képesek higgadtan és stratégiai szemlélettel tekinteni a történésekre, azoknak a turbulens időszakok kiváló belépési pontokat kínálhatnak.

E kihívásokkal teli környezetre reflektált az MBH Befektetési Bank első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett háttérbeszélgetése is. Az eseményen a bank befektetéselemzési területének szakértői világították meg a nemzetközi és hazai befektetési piacok aktuális folyamatait, valamint felvázolták a legvalószínűbb jövőbeni forgatókönyveket. Az eszmecserén Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője, valamint Debreczeni Csaba, a bank vezető részvényelemzője osztotta meg gondolatait.

Donald Trump szétfeszíti a piacot

Ahogy azt említettük, az elmúlt időszakban jelentős visszaesést tapasztalhattunk a piacokon, ám ez nem minden befektető számára jelentett veszteséget. Azok, akik tudatos portfólióépítésben gondolkodtak, megfelelően diverzifikálták megtakarításaikat, számottevően csökkenteni tudták a negatív hatásokat. Előretekintve viszont a bizonytalanság az, ami leginkább meghatározza a tőkepiacok hangulatát.

A piaci szereplők mozgásai – valljuk meg, a politikai szereplőkhöz hasonlóan – egyre kevésbé kiszámíthatók, ennek pedig a reálgazdaságban is egyre inkább érezhető a hatása.

A piaci feszültségek mögött az amerikai kormányzat új vámpolitikája áll, ami felforgatta a korábbi kereskedelmi rendet. A bizonytalanságot tovább tetézte, hogy Trump elnök először bejelentette, majd végül visszavonta a vámokat. A közösségi médiában megosztott posztjában tovább emelte a Kínát sújtó vámok mértékét, 125 százalékra növelve a tarifát, viszont a többi országra vonatkozó terheket 90 napra felfüggesztette, ez idő alatt tízszázalékos vámok érvényesek rájuk. Donald Trump vámpolitikája szinte már követhetetlen, mint egy iránytű a mágneses vihar közepén.

A befektetők figyelme jelenleg szinte kizárólag az amerikai adminisztrációra és Donald Trump bejelentéseire összpontosul, ez pedig komoly kihívást jelent a hosszú távú stratégiában gondolkodók számára. Bár a rövid távú spekulánsoknak a volatilis környezet akár kedvező is lehet, a konzervatívabb befektetők esetében most az óvatosság, a körültekintő döntéshozatal és a hosszabb távú szemlélet kerül előtérbe.

Érdemes egy kitérőt tennünk: „különböző gazdasági, kulturális és társadalmi hatások eredményeként ma a megtakarításokkal rendelkező magyar lakosság alig 2 százalékának van közvetlen részvénybefektetése, míg ugyanez a szám Ausztriában 5 százalék, és még Romániában, illetve Lengyelországban is 3 százalék felett alakul” – írta elemzésében Debreczeni Csaba. Ehhez mérten különösen jó eredmény, hogy az MBH 1,5 év alatt jelentős növekedést ért el a lakossági részvénypiaci szegmensben, és az általunk kezelt összállományt közel 40 százalékkal emelték.

Az elmúlt hetek eseményei bővelkedtek olyan bejelentésekben, amelyek alapjaiban érintik a nemzetközi kereskedelmet – és ezen keresztül a világ valamennyi tőzsdéjét. Trump vámpolitikájának meghirdetése, majd annak részleges visszavonása gazdaságtörténeti léptékű kilengéseket okozott a piacokon, amelyek látványosan mutatták meg, milyen érzékenyen reagálnak a befektetők a politikai döntésekre.

Mindez azonban – szakértők szerint – nem jelenti azt, hogy a jelenlegi volatilitás kizárólag ennek tudható be.

Bár a Trump-féle bejelentések hatása kétségkívül jelentős, hiba lenne egyetlen tényezőre leegyszerűsíteni a piaci mozgások hátterét. A befektetők bizalmát jelenleg számos, egymással összefonódó globális gazdasági és geopolitikai kockázat befolyásolja – így a bizonytalanságot egyetlen politikai lépéssel sem lehet teljességgel megmagyarázni.

A jelenlegi piaci környezet kockázatosságát jól jelzik az olyan szélsőséges mozgások, mint amilyet az S&P 500 index produkált az elmúlt időszakban: több mint 10 százalékos zuhanás után rövid időn belül közel 9,5 százalékos emelkedést mutatott. A volatilitás drámai példája volt április 7-e, amikor az amerikai tőzsdék egész napra vetítve oldalaztak, miközben napon belül 8,5 százalékos kilengés is előfordult – ilyen mértékű ingadozás ritkán tapasztalható egyetlen kereskedési napon.

Nem a teljes elfordulás a megoldás

Ebben a helyzetben a gazdaságpolitikai irányvonalak előrejelzése rendkívül nehéz. Míg a Covid idején az amerikai kormányzat elsősorban támogató gazdaságpolitikát folytatott, addig 2022-től már egy szigorodó kamatemelési ciklus jellemezte a monetáris oldalt, miközben a fiskális politika továbbra is a költekezés irányába mozdult. Trump gazdaságpolitikájának esetében azonban még ennyi kapaszkodó sincs: sem a monetáris, sem a fiskális döntések nem követnek világosan azonosítható logikát.

A befektetők számára ez az irányvesztett helyzet fokozott óvatosságot és folyamatos újrakalibrálást követel meg.

Az elmúlt időszakban már a korábban szinte megállíthatatlannak tűnő technológiai részvények is gyengélkedni kezdtek. A rövid távú kilátásokat beárnyékolja Donald Trump vámpolitikája; számos nemzetközi elemzés arra jutott, hogy ez fékezi az amerikai gazdaság növekedési potenciálját. A kialakult bizonytalanság hatására a recesszió kockázata ismét horizontra került. Nagy kérdés, hogy mindez valóban egy új gazdaságpolitikai korszak nyitánya-e, vagy inkább iránykeresés.

Bár a jelenlegi helyzetben sokan elgondolkodhatnak a tőkepiacról való kivonuláson, erre valójában az MBH elemzői szerint nincs ok. Az amerikai piac, különösen a technológiai szektor, továbbra is a világgazdaság meghatározó motorja – még ha ez a motor most épp nem is dübörög olyan magabiztosan, mint korábban. Éppen ezért nem a teljes elfordulás a helyes lépés, sokkal inkább a portfóliók újrakalibrálása – hívta fel erre a figyelmet Vince Péter.

Az amerikai kitettség arányának újrasúlyozása és a szektorális eltolódások figyelembevétele lehet a kulcs a bizonytalan időszak átvészeléséhez.

A jelenlegi piaci környezetben az arany szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A nemesfém árfolyama történelmi csúcsok közelében mozog, továbbra is stabil befektetési eszköznek számít. Az elmúlt egy évben szinte folyamatosan a pozitív tartományban teljesített, és amennyiben a dollár gyengülése folytatódik, illetve a jegybanki kereslet kitart, az arany középtávon is vonzó alternatíva maradhat a befektetők számára. 2024-ben és a 2025-ös év során eddig a befektetők világszerte inkább az aranyhoz fordultak, biztonságos menedéket keresve.

Az MBH elemzői szerint a harmadik negyedév hozhat tisztább képet a piacon. Amennyiben a jelenlegi bizonytalanság mérséklődik, új lehetőség nyílhat a kockázatok emelésére. Ez kedvezőbb kompenzációt jelenthet a hosszú távon gondolkodó befektetők számára, miközben a portfóliók részvényarányának óvatos növelése is újra napirendre kerülhet. A közvetlen részvénykitettség továbbra is alacsony Közép-Kelet-Európában – mint azt említettük, ez a jelenség nem csupán piaci, hanem mélyebb kulturális gyökerekre is visszavezethető.

Jöhet a recesszió?

Míg Európában a vállalatok finanszírozási szerkezete döntően a hitelekre támaszkodik – egyes országokban akár 80 százalékos arányban is –, addig az Egyesült Államokban épp az ellenkező tendencia figyelhető meg: ott a vállalatok döntő többsége a tőkepiaci forrásbevonást preferálja. Közben az amerikai részvény- és kötvénypiacok szokatlan módon egyszerre mutattak gyengülést, ami tovább növelte a bizonytalanságot a befektetői körökben. A kihívásokkal teli időszakban még inkább felértékelődnek azok az eszközök és stratégiák, amelyek képesek ellenállni a makrogazdasági viharoknak.

Természetesen a vámintézkedések nagyon erős impulzust adtak, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a piacok azért reagáltak ennyire érzékenyen, mert – számos más tényező miatt – már eleve túlfeszített állapotban voltak

– emelte ki Vince Péter, az Advisory Desk vezetője. „Amerikában beszélhetnénk a tervezett adócsökkentések, a munkaerőpiaci válság vagy a fiskális megszorítások hatásairól, Európában pedig továbbra is velünk van a háború, a védelmi kiadások dilemmája és a német költségvetés rendezetlensége. Ebben a soktényezős szituációban idén eddig egyértelműen az nyert, aki portfólióban gondolkodott. Az előttünk álló időszakban valószínűleg azzal járunk legjobban, ha körültekintően keressük a részvénypiaci beszállási lehetőségeket, megalapozott döntésekkel emelve a portfóliók kockázati szintjét” – tette hozzá.

Amennyiben az elmúlt hetek hullámverése ténylegesen válsághoz vezetne, úgy öröm az ürömben, hogy egy úgynevezett eseményvezérelt recesszióval kell majd szembenéznünk – mutatott rá Debreczeni Csaba. Ebben az esetben egy egyszeri sokk okozza a visszaesést, és ez többnyire jóval könnyebben feloldódik, mint a tőkepiaci anomáliákból, egyenlőtlenségekből fakadó strukturális válságok, vagy a gazdaság időszakosan visszatérő ciklikus krízisei.

A nagy nemzetközi indexek közül aktívan elemezzük az S&P 500-at és a EuroStoxx 50-et, de a BÉT-en jegyzett papírok közel 90 százalékára is folyamatosan frissített célárral rendelkezünk. Az elmúlt napok zuhanása miatt jelenleg a legtöbb célárunk az aktuális árfolyamnál magasabb értéket mutat, tehát ez egy jó beszállási pont lehet – de magyar részvények esetében a pillanatnyi eséstől függetlenül is azt gondoljuk, többségében alulértékelt a piac.

Végezetül érdemes történelmi kitekintéssel zárni. Az MBH elemzői összegyűjtötték, hogy történelmi távlatban az S&P 500 esetében a 20 százalék körüli visszaesés után a piac számára rendkívül nehéz volt a helyreállás. A mostani helyzetben is nagy nyomás nehezedik a piacra, ami megnehezíti az árazási folyamatokat. Ha alaposan megvizsgáljuk a medvepiacok anatómiáját, akkor háromféle visszaesésről beszélhetünk:

  • strukturális,
  • ciklikus
  • és eseményvezérelt.

Donald Trump bejelentései eseményvezérelt visszaesést okoztak, ami ki nem kényszerített hiba. Az ilyen típusú piaci korrekciók a korábbi tapasztalatok szerint általában 17 hónap után szoktak helyreállni. Természetesen előfordulhat, hogy egy eseményvezérelt visszaesés strukturális problémákba csap át, de a jelenlegi elemzések alapján az amerikai vámpolitika hatásai most még eseményvezérelt visszaesésnek tekinthetők.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök Washingtonban 2025. április 14-én. Fotó: Ken Cedeno / UPI / Bloomberg / Getty Images)