Itt a nemzeti kriptobank, de nagy kérdés, mit hoz magával az erős kontroll

Képzeljük el, hogy egy ország, ahol a kriptovaluták 90 százaléka a törvényi szabályozás szürke zónájában mozog, hirtelen úgy dönt, hogy létrehoz egy állami kriptobankot. Lényegében ez történt Kazahsztánban, ahol Azat Peruashev parlamenti képviselő javasolta egy nemzeti kriptobank felállítását, amely legális tőzsdeként és letétkezelőként működne.

A cél a kriptopiac szabályozása, az állampolgárok védelme és az illegális pénzmozgások megfékezése. De vajon ez a lépés valóban a modernizációt szolgálja, vagy a kriptovaluták alapját képező decentralizáció szellemiségét veszélyezteti? Érdemes körbejárni a kazah javaslat hátterét, előnyeit, hátrányait és azt, hogy mit jelenthet ez a globális kriptopiac, valamint a digitális szabadság jövőjére nézve. Az Index érdeklődésére egy feketeöves fintechszakértő, Vidákovics Attila, a Mosaic Alpha alapítója és vezetője világított rá az ok-okozati összefüggésekre.

Vissza a kályhához: miért született a kriptovaluta?

A kriptovaluták, mint a bitcoin, 2009-ben, a globális pénzügyi válság idején jelentek meg. Az emberek elvesztették bizalmukat a bankokban és a központi intézményekben, amelyek felelőtlen döntései milliókat taszítottak nehéz helyzetbe. Vidákovics Attila lapunknak felidézte: a bitcoin célja egy olyan digitális pénz létrehozása volt, amely valódi demokráciát ígér a közösség irányításával, és kizárja a lehetőségét, hogy egy szűk elit bankokon vagy kormányokon keresztül kontrollt gyakoroljon felette. A blokklánc-technológia biztosította, hogy a tranzakciók átláthatók, biztonságosak és cenzúra nélküliek legyenek. Ez a decentralizált rendszer lehetővé tette, hogy bárki, bárhol a világon, szabadon küldhessen és fogadhasson értéket anélkül, hogy egy központi hatóság engedélyére lenne szüksége. Megőrizve ezzel a készpénz által biztosított szabadságot a digitális korban.

Az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint adja magát a kérdés: miért fontos ez az átlagember számára? Rögtön itt a válasz.

• Képzeljünk el egy fiatal vállalkozót egy olyan országban, ahol a bankok korruptak és a pénzátutalások bizonytalanok!
• A kriptovaluták segítségével ez a vállalkozó azonnal fizethet egy külföldi beszállítónak, az átutalások blokkolásának kockázata nélkül.
• A decentralizáció szabadságot ad: szabadságot a pénzügyi elnyomástól, a cenzúrától és a túlzott ellenőrzéstől.

A kazah terv előnyei és hátrányai

Azat Peruashev javaslata szerint a Kazah Nemzeti Bank és a szabályozott kereskedelmi bankok közösen működtetnének egy kriptobankot, amely felügyelné a digitális eszközök kereskedelmét, tárolását és bányászatát. A javaslatot Olzhas Bektenov miniszterelnöknek címezték, de Kasszim-Zsomart Tokajev elnök is támogatja a kripto-infrastruktúra bővítését. A cél az, hogy a jelenleg jogi szabályozás nélkül zajló kriptotranzakciók 90 százalékát átláthatóvá tegyék, és megakadályozzák a nagy mennyiségű tenge (a kazah nemzeti valuta) illegális kiáramlását az országból.

Vidákovics Attila segítségével sorra vettük, pró és kontra milyen érvek szólhatnak a javaslat mellett és ellen.

• Állampolgárok védelme: A szabályozatlan kriptopiac tele van csalásokkal. Például 2023-ban globálisan több mint 3,7 milliárd dollárt loptak el kriptós átverésekkel. Egy állami kriptobank biztonságos platformot kínálhat, ahol a felhasználók nem esnek áldozatul piramisjátékoknak.
• Gazdasági stabilitás: Az illegális pénzmozgások csökkentésével Kazahsztán növelheti adóbevételeit és megakadályozhatja a tőkekimenekítést.
• Regionális vezető szerep: Kazahsztán a régió fintechközpontjává válhat, vonzva a külföldi befektetéseket és tehetségeket.
• Energiahatékonyság: A kriptobányászat hatalmas energiaigénye miatt Kazahsztán már korlátozásokat vezetett be. Egy szabályozott rendszer optimalizálhatja az energiafelhasználást.

A javaslat ugyanakkor a Mosaic Alpha vezetője szerint nem mentes a kockázatoktól, különösen a kriptovaluták alapértékeit, a decentralizációt és a magánélet védelmét illetően.

• A decentralizáció veszélyeztetése: A kriptovaluták lényege, hogy nincs központi irányítás. Egy állami kriptobank azonban minden tranzakciót felügyelne, ami gyakorlatilag a hagyományos bankrendszerhez hasonló kontrollt vezetne be. Ez ellentmond a blokklánc szellemiségének, amely a szabadságot és az egyéni felelősséget helyezi előtérbe.
• Magánélet csorbulása: A szabályozott platformok gyakran megkövetelik a felhasználók azonosítását (KYC – az angol know your costumer kifejezés nyomán). Ez azt jelenti, hogy minden tranzakció nyomon követhető lenne, ami veszélyeztetheti azok magánéletét, mivel az egyén minden költekezése ismertté válik a digitális térben.
• Túlzott kontroll kockázata: Ha egy kormány teljes ellenőrzést gyakorol a kriptopiac felett, könnyen cenzúrázhatja a tranzakciókat. Például egy autoriter rezsim korlátozhatja az érdekeivel nem egyező folyamatok működését. Ez különösen aggasztó egy olyan világban, ahol a decentralizáció az utolsó mentsvár a szabadság számára.
• Innováció gátlása: A túlzott szabályozás elriaszthatja az innovatív szereplőket, amelyek a blokklánc-technológia új felhasználási módjait kutatják.

Venezuelai példa, amelyből tanulni kell

Érdemes felidézni egy történetet, amely megmutatja, miért fontos a decentralizáció. Venezuelában, ahol az infláció 2018-ban elérte az 1 698 488 százalékot, a nemzeti valuta, a bolívar gyakorlatilag értéktelenné vált. Az emberek kétségbeesetten kerestek alternatívát, és sokan a bitcoinhoz fordultak. Venezuelában szigorú korlátozások sújtják a pénzügyi tranzakciókat, havonta legfeljebb 10 dollárnyi összeget fogadhatnak az emberek külföldről, és ha ennél több érkezik, az állam a teljes összeget elkobozza. A külföldre irányuló utalások is szigorúan szabályozottak.

A vállalkozás maga is elkezdett bitcoint elfogadni, így biztosítva a működését. Ez a pékség ma is működik a decentralizált kriptovalutáknak köszönhetően. Ha azonban egy állami kriptobank ellenőrzése alatt állna minden kriptós tevékenység, a kormány könnyen blokkolhatta volna ezeket a tranzakciókat is, mondván, hogy „illegálisak”. Ez az eset megmutatja, hogy a decentralizáció nem csupán technológiai újítás, hanem az emberek számára valódi szabadságot jelent.

Miért fontos a cenzúra nélküli alternatíva?

A digitális térben az értékek közvetítésének cenzúra és kontroll nélküli módja kulcsfontosságú. Miért? Mert a centralizált rendszerek, mint a bankok vagy az állami platformok, könnyen manipulálhatók.

Például Kínában a WeChat Pay és az Alipay minden tranzakciót nyomon követ, és a kormány bármikor befagyaszthatja a számlákat, ha valaki nemkívánatos tevékenységet folytat. A decentralizáció és a kriptovaluták ezzel szemben lehetőséget adnak arra, hogy az emberek szabadon, közvetítők nélkül kommunikáljanak és kereskedjenek. Ez különösen fontos olyan országokban, ahol a szólásszabadság korlátozott vagy ahol a gazdasági elnyomás mindennapos

– vont mérleget Vidákovics Attila. Nem tagadható ugyanakkor, hogy a kriptopiacon jelentős probléma a csalások elburjánzása. 2023-ban csak az Egyesült Államokban 1,2 milliárd dollárnyi kárt okoztak kriptovalutával kapcsolatos átverések. A kazah javaslat támogatói szerint egy állami kriptobank létrehozása hatékonyan csökkenthetné ezeket a kockázatokat.

De valóban ez a legmegfelelőbb megoldás? A szakértő szerint a csalások elleni küzdelemhez átfogóbb megközelítésre van szükség, amely a fogyasztók oktatását, a fejlett technológiai szűrőrendszerek alkalmazását és a meglévő törvények szigorúbb végrehajtását ötvözi. Például a blokkláncalapú tranzakciók elemzésére specializálódott szoftverek, mint a Chainalysis, képesek azonosítani a gyanús tevékenységeket, így célzottan léphet fel a hatóság a bűnözők ellen. Az oktatás továbbra is kulcsfontosságú, hogy a felhasználók felismerjék az átveréseket, de önmagában nem elég. Egy állami kriptobank létrehozása ugyanakkor inkább a piac teljes körű ellenőrzésére irányul, mintsem a csalások gyökerének kezelésére, és aláássa a kriptovaluták valódi értékét, a decentralizációt.

Többen is Kazahsztán nyomába léphetnek

Kazahsztán javaslata más országok számára is mintául szolgálhat, különösen azoknak, amelyek szeretnék integrálni a kriptovalutákat a gazdaságukba. Például Pakisztán, Nigéria és India is egyre nagyobb érdeklődést mutat a kriptopiac iránt. De miért éri meg nekik? Három egymásra épülő érv biztosan szól mellette: ezek a gazdasági modernizáció, illetve a befektetések és a fiatalok bevonzása.

A kriptovaluták ugyanis lehetővé teszik a gyors és olcsó nemzetközi tranzakciókat, ami különösen fontos a fejlődő országok számára, ahol a banki infrastruktúra gyakran elavult. Egy szabályozott kriptopiac vonzó lehet a nemzetközi befektetők számára, amelyek stabil környezetet keresnek. Ráadásul ezekben az országokban a fiatalok körében népszerűek a kriptovaluták, és egy modern fintech-ökoszisztéma új munkahelyeket teremthet.

Pakisztánban a kormány már pilotprogramokat indított a blokkláncalapú pénzügyi szolgáltatások tesztelésére. Ezek az országok Kazahsztán példáját követve megpróbálhatják szabályozni a kriptopiacot, hogy gazdasági előnyöket szerezzenek.

Hosszú távú kockázat a decentralizáció elvesztése

Ha a kazah modell globálisan elterjed, és a kormányok központosítják a kriptopiacot, annak komoly következményei lehetnek. Vidákovics Attila szerint ez mindenekelőtt a szabadság korlátozása. Elvégre a központosított kriptobankok lehetővé tennék a kormányok számára, hogy nyomon kövessék és cenzúrázzák a tranzakciókat, ami különösen veszélyes autoriter rendszerekben. Az innováció visszaesése is rizikó: a túlzott szabályozás elriaszthatja a blokkláncfejlesztőket, akik új, forradalmi technológiákon dolgoznak.

Ugyancsak kalkulálni kell a bizalomvesztéssel, a kriptovaluták népszerűsége részben abból fakad, hogy az emberek nem bíznak a központi intézményekben. Ha a kriptopiacot államosítják, a felhasználók más, szabályozatlan platformok felé fordulhatnak, ami tovább növelheti a csalások számát.

De arról se feledkezzünk meg, hogy a nemzeti kriptobank létrehozása nemcsak a csalások visszaszorítását célozza, hanem egy kevésbé hangoztatott következménnyel is jár. A javaslat lényegében kriminalizálná mindazokat a kriptovaluta-tevékenységeket, amelyek kívül esnek az állami felügyeleten. Ez azt jelenti, hogy a független, decentralizált platformokon zajló tranzakciók, amelyek a kriptovaluták szabadságának alapját képezik, illegálissá válhatnak. Az ilyen szigorú intézkedés nemcsak a felhasználók szabadságát korlátozná, de elfojthatná a blokklánc-technológia innovatív alkalmazásait is, amelyek éppen a központi kontroll hiányára épülnek.

A decentralizáció feladása nem pusztán technológiai visszalépés, hanem a társadalmi berendezkedésre is komoly kockázatot jelent. A blokklánc nem csupán egy eszköz, hanem egy olyan bástya, amely az egyéni szabadságot és a közösségi bizalomra épülő rendszereket helyezi előtérbe

– mutatott rá Vidákovics Attila. Hozzátette: ha ezt a védelmi vonalat megszüntetik, a kriptovaluták elveszíthetik azt, ami igazán értékessé teszi őket: a lehetőséget, hogy az egyének szabadon, cenzúra és központi beavatkozás nélkül kezeljék pénzügyeiket. Ez a veszteség kiszolgáltatottabbá tenné az embereket, hiszen megszűnne egy olyan alternatíva, amely válságos időkben, például gazdasági elnyomás vagy autoriter intézkedések esetén, menedéket nyújthat. Ha a decentralizált rendszerek eltűnnek, az egyén és a társadalom egyaránt védtelenebbé válik, hiszen egyetlen, államilag kontrollált pénzügyi rendszerre kényszerül, amely rossz irányba fordulva akár a totális kontroll felé is sodorhatja a társadalmat.

Merre tovább, kriptósok?

Összegezve megállapítható, hogy Kazahsztán javaslata a nemzeti kriptobank létrehozására egyszerre ígéretes és kockázatos. Egyrészt megoldást kínál a csalások és az illegális pénzmozgások problémájára, másrészt veszélyezteti a kriptovaluták alapértékeit: a decentralizációt és a magánélet védelmét. Az átlagember számára a kérdés világos: szeretnénk-e egy olyan világot, ahol pénzügyi tranzakcióinkat szabadon, cenzúra nélkül intézhetjük, vagy elfogadjuk, hogy a csalások elleni harc érdekében feláldozzuk azt az egyetlen működő rendszert, amely kulcsfontosságú társadalmunk szabadsága és biztonsága szempontjából.

Kazahsztán példája más országokat is arra ösztönözhet, hogy ezen minta szerint szabályozzák a kriptopiacot, de a siker kulcsa az egyensúly megtalálása lesz. A decentralizáció nem csak egy technológiai újítás, hanem egy érték, amely lehetővé teszi, hogy az emberek ellenálljanak a túlzott kontrollnak, és szabadon döntsenek a saját pénzük felett. A kérdés az, hogy vajon Kazahsztán és a világ többi része képes lesz-e megőrizni ezt az értéket, miközben a modern kor kihívásaival is szembenéz.

(Borítókép: Chesnot / Getty Images)