Trump beleköpne a sörünkbe, még az alkoholmentesbe is

Az európai söripar évek óta meghatározó trendje a prémiumizáció, illetve az alkoholmentes sörök térhódítása. Mivel azonban Donald Trump globális vámháborúja alól a földrész sörtermelése sem kivétel, közvetve az amerikai elnök is tematizálja a szektort, egyúttal hatása van arra, hogy mi kerül a korsónkba.

Kakukktojás: fémhuzalok, kábelek, csövek, sör 

Az Európai Sörgyártók Szövetsége (The Brewers of Europe) csalódottságának hangot adva közölte: miközben üdvözlendő, hogy az USA 90 napos szünetet rendelt el az extravámok kivetésére, az aggasztó, hogy a sör továbbra is „alumíniumszármazékként” szerepel az acél- és alumíniumtermékekre kivetett 25 százalékos vámok mellékletében. Így bár a sörre mint élelmiszerre továbbra is 10 százalékos vámot vetnek ki, ugyanakkor az aludobozos sört mint fémipari terméket kiemelték, és a fémhuzalok, kábelek és csövek mellett az európai dobozos sörök is a fémtermékeket sújtó 25 százalékos vám alá esnek.

– nyomatékosították az Európai Sörgyártók Szövetségénél. Egyúttal felszólították az Európai Bizottságot, hogy álljon ki a sör mellett, legyen az bármilyen csomagolású, és érje el az Egyesült Államoknál, amely az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere, hogy töröljék a sört az alumíniumszármazékok listájáról. Érvelésük szerint a washingtoni kormány ezt az amerikai fogyasztók érdekében tegye meg, akik nemcsak az Egyesült Államokból, hanem Európából is szeretnének nagyszerű söröket fogyasztani.

A The Brewers of Europe tagja a Magyar Sörgyártók Szövetsége is, amelynek megkerestük az igazgatóját, Kántor Sándort, hogy foglaljon állást az ügyben.

A 25 százalékos alumíniumadó, amit az első elképzelések szerint az amerikai kormányzat nemcsak a dobozosra, hanem minden csomagolású sörre, így a hordós sörökre is érvényesíteni akart, alapvetően hozta volna hátrányos helyzetbe az európai gyártókat az amerikai piacon

– mondta az Indexnek a szakember. Kifejtette: az európai sörgyártás 20 százaléka kerül az amerikai piacra, ahol éles verseny folyik, és rendkívül eltérőek a kereskedelmi szabályok az európaitól. Egy konkrét példát említve elmondta: míg a kisüzemi adókedvezmény az USA-ban 6 millió hektoliter éves termelésig adható, addig Európában mindössze 200 ezer hektó a felső határ.

„Az eltérő adószint, a tengerentúlra való szállítás magasabb költségei és ezek az új vámok jelentős versenyhátrányt jelentenek az európai gyártók számára. Ezért az Európai Sörgyártók Szövetsége kérte az Európai Bizottságot, hogy sürgősséggel tárgyalja meg a kérdést az amerikai féllel, és keressen megoldást a kölcsönösen vámmentes sörkereskedelemre” – tette hozzá Kántor Sándor.

Újabb fejlemény az ügyben: válaszul arra, hogy az USA 10 százalékon befagyasztotta megtorló vámjait (bár az acélra, alumíniumra és származékos termékekre kivetett vámokat nem, mivel azok továbbra is 25 százalékon maradnak), az EU szintén befagyasztotta „kereskedelmi egyensúlyjavító intézkedéseit”, de csak azután, hogy az amerikai sört, sörkeverékeket és alkoholmentes sört kivette az érintett termékek listájáról. Ez az európai sörfőzők érdekérvényesítésének közvetlen eredménye, így legalábbis a lehető legjobb kiindulási helyzetbe kerültek ahhoz, hogy az uniós sörre kivetett vámok csökkentését is kérhessék.

Iszik vagy vezet? Már nem kérdés

Visszatérve a bevezetőben említett trendekre, ha az alkoholmentes szó hallatán el is fordítjuk a fejünket, akkor sem lehet nem észrevenni, hogy a 0,0-s kategória hasít – ahogy Magyarországon, úgy Európa-szerte. Ennek apropóján az Európai Sörgyártók Szövetsége össze is trombitált egy panelbeszélgetést a témában, amin részt vett Julia Leferman, a The Brewers of Europe főtitkára, Jules Macken, a Heineken globális innovációs igazgatója, Eduardo Olmedo Samperio, az alkoholmentes kategóriában best practice-ként kezelt spanyolok sörszövetségének (Cerveceros de España) igazgatója, valamint két európai parlamenti képviselő; az olasz Michele Picaro (Európai Konzervatívok és Reformerek) és a ciprusi Michael Hadjipantela (Európai Néppárt).

A spanyoloknál már az éves sörfogyasztás 14-15 százaléka alkoholmentes, meghaladva ezzel a fejenként 6 literes éves mennyiséget, miközben Európa-szerte 15 korsóból még csak 1 sör nullás. A földrész teljes termelése ebben a kategóriában nem alacsony, 2,2 milliárd liter, azaz 22 millió hektoliter, aminek 30 százaléka a három említett országra esik. A 27 tagország fogyasztási eredményeit összesítve sem éppen kiegyensúlyozott a bővülés, az elmúlt öt év átlagosan csak plusz 3 százalékot hozott a kontinensen, országonként igen jelentős eltérésekkel.

A németek ma már 800 különböző alkoholmentes sörmárkával rendelkeznek, a lengyelek pedig öt év alatt megduplázták a 0,0-s piacukat. Távolabbra tekintve kiemelték az Egyesült Államokban, Brazíliában, Vietnámban, illetve Kínában látható jelentős fejlődést. A panelbeszélgetés során visszatérő elemként került elő az alkoholmentes sörök szerepe a mértékletesség előmozdításában, a politikai támogatás és a szabályozási környezet, az innováció és a választékbővítés, továbbá a fogyasztói edukáció és a kommunikáció.

Tíz év a látványos növekedés jegyében

„Az alkoholmentes sörök piacának növekedése töretlen az elmúlt 10 évben, bár a dinamikája alacsonyabb a vezető sörgyártók várakozásaihoz képest, különösen az ízesítetlen termékek területén” – fogalmazott lapunknak Kántor Sándor, aki részt vett a brüsszeli eseményen. Kifejtette: kétségtelen, hogy hazánkban egyelőre az ízesített alkoholmentes sörtermékek kategóriájában van látványos növekedés, azonban az ízesítetlen alkoholmentesek robbanásszerű fejlődése is várható az elkövetkezendő években.

A következő 5-10 évben hasonló dinamikával, körülbelül évi 10 százalékkal nőhet az alkoholmentes szegmens, két tényezőnek köszönhetően. Az ízesítetlen sörök gyártásában az új technológiák fejlesztéséé lesz a főszerep. Az eddigi, üzemtechnológiai megoldásokon alapuló desztillációs, reverz ozmózisos, vagy a régóta ismert megakasztott erjesztéses eljárásokat olyan új élesztőtörzsek alkalmazása válthatja fel, amelyek teltebb, ízgazdagabb alkoholmentes sörök gyártásához vezethetnek, miközben a gyártás energiaigénye a jelenlegiekhez képest jelentősen csökken majd

– vetítette előre a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Hozzáfűzte: az ízesített sörök területén egyre növekvő szerepet kapnak a funkcionális italok, amelyek új lendületet adnak a növekedésnek. Köztudott, hogy az alkoholmentes sör az egyik legjobb hidratáló, akár az intenzíven sportolók, akár a gyors felfrissülést keresők számára.

Nemzetközi kitekintésben a szakember rávilágított: Spanyolországban nagyon magas színvonalon gyártják az alkoholmentes és a hagyományos söröket. Ennek oka a nemzetgazdaságon belül is erős turizmus, ami több mint 11 százalékát adta a GDP-nek a tavalyi év során. Ez az évente csaknem 100 millió vendéget kiszolgáló ágazat komoly igényeket támaszt a vendéglátás minőségével és az ott kapható termékekkel szemben is. A turizmus hatásával magyarázható a HoReCa (szállodák, éttermek, kisvendéglők, kocsmák) egyedülállóan magas, 60 százalék feletti részaránya is a teljes spanyol sörforgalomban. Ezek az arányok lényegesen alacsonyabbak más európai tagállamokban, ami alapvetően meghatározza a piaci elvárásokat és lehetőségeket.

Magyarországi helyzetképet adva Kántor Sándor elmondta: a hazai alkoholmentes sörök forgalma és minősége tekintetében nincs szégyenkeznivalónk. A sörszövetség 2024-es adatai szerint 427 ezer hektoliterrel már 8,1 százalék az alkoholmentes és csökkentett alkoholtartalmú termékek forgalma a teljes 5,55 millió hektoliterből. A termékek jellegében azonban országonként jelentős eltérések mutatkoznak: a gasztronómiai és kulturális sajátosságok miatt nálunk az ízesítetteké a főszerep. Míg például a spanyol piacon a citrusfélék és más trópusi gyümölcsök, addig Magyarországon a megy, dinnye, alma, körte ízesítések adják a volumen zömét, ezen gyümölcsök mellett az egzotikumok, például a gránátalma csak a kiegészítő ízeket adják.

Milyen lesz a jövő söripara?

Ami a big picture-t illeti, a hazai sörszövetség első embere szerint a globális trendeket jelenleg az új generációk egészségtudatos fogyasztási szokásainak megjelenése határozza meg. A fiatalok jelentős része már nem tekinti az alkoholt a közös együttlétek elengedhetetlen kellékének, inkább az alkoholmentes termékeket választják ezeken az alkalmakon is. Az említett országokban – így az USA-ban, Brazíliában, Vietnámban vagy Kínában – a fiatalok vették át a piaci trendek alakítását, és a tudatos fogyasztás attitűdje az elsődleges.

Ebbe a trendbe illeszkedik az alacsonyabb alkoholtartalmú és az alkoholmentes termékek növekvő részaránya, ami a töményebb italok esetében az azonnal fogyasztható, úgynevezett RTD (ready to drink) koktélok emelkedő népszerűségét, a sör esetében pedig az alacsonyabb alkoholtartalmú, kevéssé gazdag ízvilágú termékek növekvő térnyerését jelenti. Rossz hír ez a kisüzemi sörgyártók számára, akik technológiai okokból a magasabb alkoholtartalmú és gazdag ízvilágú sörök gyártói.

Kántor Sándor kiemelte: a gyártás technológiai fejlődésének jelenlegi irányai a minőség növelését, az energia- és vízfelhasználás csökkentését, valamint a magas szintű automatizálást, robotizálást célozzák. A régióban jól látható, hogy ebben a versenyben lemaradni látszanak a hagyományos német és lengyel tömeggyártók, akik az alacsony gyártási költségek mellett a még éppen elfogadható minőséget hozzák.

A világ söripara inkább a prémiumtermékek gyártásának, a minőség növelésének irányába halad. Igaz ez az alkoholmentes sörök esetében is, ahol a minőségnek legfőbb attribútuma, hogy a kínált ital harmonikus ízvilággal, kilengésektől mentes aromatartalommal, az eredeti sörtermékhez a lehető legközelebb álló érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezzen. Ez új alapanyagok felhasználását is jelenti, az árpa és komlónemesítők pedig elfogadták a kihívást, és számos új, természetes nemesítéssel előállított fajtával támogatják a sörgyártók termékfejlesztését.

(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Rebecca Noble / Getty Images)