Sorsdöntő bejelentést tett a kormány, így képzelik a jövőnket

A gazdasági témák domináltak a legutóbbi Kormányinfón. Azon túl, hogy Nagy Márton ismertette a 2026. évi büdzsé főbb számait, bejelentette, hogy kiterjeszthetik az árrésstopot a háztartási és szépészeti termékekre is. Mielőtt a jövő évi költségvetésről beszélnénk, fontos megemlíteni, hogy a csúcsminiszter szinte elrejtette a sorai közt: idén már nem 3,6, hanem 4,5 százalékos inflációval és 4 százalék körüli hiánycéllal számolnak. Mint ismert, korábban a növekedési kilátásokat is módosították 2,5 százalékra. Ezek a változtatások önmagukban is hírértéket jelentenek, és részletes elemzésért kiáltanak, azonban a fókuszt elvitte a 2026. évi költségvetés.

A 2026-os költségvetést talán onnan érdemes indítani, hogy még márciusban a miniszterelnök a gazdasági évnyitón így fogalmazott: „az elmúlt tizenöt évben olyan kormánya volt Magyarországnak, amely a választás mindegyik évében, vagyis minden választási évben a költségvetési hiányt csökkentette – mondta akkor Orbán Viktor. – Az ellenfeleink az ellenkezőjét mondják, de annak nincs ténybeli alapja. Tehát az a helyzet, hogy olyan kormánya volt Magyarországnak, amely 2014-ben is, 2018-ban is és 2022-ben is a költségvetési hiány mértékét – választás ide, választás oda – csökkentette. Ez jól mutatja, elkötelezettek vagyunk a pénzügyi fegyelem irányában, és nem is tudunk, nem is akarok ebből engedni.”

Ennek megfelelően Nagy Márton csütörtökön elsőként azt jelentette be, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2025-ben várhatóan 73,1 százalékot tesz ki, amely 2026-ban 72,3 százalékra csökkenhet. Ahogy azt is világossá tette, a költségvetés semleges, az elsődleges egyenlege – fizetett kamatok nélkül számítva – egyensúlyi, azaz nullás lesz, vagyis a hiányt az államadósság kamatai adják. „A béke lehetőséget ad arra, hogy visszatérjünk az adócsökkentés politikájához, amelynek fókuszában a családok állnak” – mondta a gazdasági miniszter, majd bejelentette a várakozásaikat:

Így a bruttó hazai termék, vagyis a GDP folyó áron elérheti a 95 ezer milliárd forintot, szemben az idei 88 ezer milliárdos értékkel. A kormányzati tervek szerint a kiadások jövőre megközelítik a 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételek nagyjából 34 ezer milliárd forint körül alakulhatnak. A két oldal közötti különbség pénzforgalmi szemléletben 4100 milliárd forintos hiányt vetít előre, az uniós módszertan szerint számolt, az úgynevezett ESA-hiány 3700 milliárd forint lehet. A jövő évre tervezett ESA-alapú hiány a GDP 3,7 százalékára rúg majd – Nagy Márton szerint ez a mutató pedig kulcsfontosságú a fiskális egyensúly érdekében.

Nem lesz fiskális alkoholizmus

Érdemes itt egy pillanatra elidőzni, hiszen nem is olyan régen még sokan – nem csupán ellenzéki politikusok, korábban meghatározó gazdaságpolitikai szereplők és a nemzetközi hitelminősítők is – azt jósolták, ha a fiskális irányítás Nagy Márton markába kerül, és a monetáris döntések Varga Mihályhoz tartoznak majd, akkor elkerülhetetlenné válik a költségvetési fegyelem fellazulása. A jegybank pedig szolgai módon igazodik majd a kormányzati elvárásokhoz, és a Szabadság téren ismét laza, inflációgerjesztő monetáris politika válik uralkodóvá.

Nagy Márton és Varga Mihály a korábbi gazdaságpolitikai irányvonalakat követik, elkerülve azokat a szélsőségeket, amelyektől sokan tartottak. De térjünk vissza a a költségvetés főbb sarokszámaihoz, amelyek így alakulnak 2026-ban: a költségvetés fókuszában a családpolitikai támogatások állnak, 4800 milliárd forintot különít el erre a célra a kormány, ami a rezsivédelemmel együtt 5600 milliárd forintot tesz ki.

A családtámogatási intézkedések között kiemelt helyet kap a háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, valamint a kétgyermekes családokra kiterjesztett kedvezményrendszer, amelyek együttesen mintegy 270 milliárd forintot tesznek ki. Ezenfelül a családi adókedvezmények megduplázására további 210 milliárd forintot különített el a költségvetés.

A kormány 800 milliárd forintot különít el a lakossági állampapírok után fizetendő kamatkiadásokra. A nyugdíjellátásra 7700 milliárd forintot fizenek, biztosítva a 3,6 százalékos inflációkövető emelést, illetve a teljes tizenharmadik havi nyugdíj kifizetését. Gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forint jut, és 2360 milliárd forint uniós finanszírozás jöhet az idei 2000 milliárd forint után. A jövő évi büdzsében 1920 milliárd forintot, a GDP 2 százalékát szánják védelmi kiadásokra.

A bankszektorban megmaradnak az extraprofitadók, mivel Nagy Márton szerint a nyereségek továbbra is magasak, a kamatszint pedig jóval a járvány előtti szint felett van. A kormány 2026-ra 360 milliárd forintos bevétellel számol, melynek fele leírható lesz állampapír-vásárlás alapján. Az adó kivezetése akkor kerülhet szóba, ha az alapkamat 6,5 százalékról 2-3 százalékra csökken.

Jövőre a kiskereskedelemben és a biztosítási szektorban is megmaradnak a szektorspecifikus adók. Emellett a kormány 400 forint körüli euróárfolyammal tervezte a 2026-os költségvetést, és a nemzetgazdasági miniszter kifejezte örömét a forint erősödésével kapcsolatban. Végezetül fontos tétel, hogy az Európai Unió jelenleg azt vizsgálja, hogy a védelmi kiadásokat részben kivonhatók legyenek a költségvetési elszámolás szabályai alól.

Ezzel kapcsolatban már megjelent egy uniós fehér könyv, amely akár a GDP arányában 1,5 százalékos mozgásteret is biztosíthatna a tagállamok számára, ám ez a szabály egyelőre még nem lépett hatályba. A magyar kormány felkészült erre a lehetőségre, de a mostani költségvetésben még nem számol ezzel az extra mozgástérrel. Ehelyett védelmi tartalékot hoznak létre, amely rugalmasságot adhat a jövőbeni döntésekhez, amennyiben az uniós könnyítés életbe lép.

Szükség van az uniós forrásokra

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek a 2026-os költségvetéssel kapcsolatban elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány kismértékben felfelé módosította az idei évben a jövő évi hiánycélt. Az ideit 3,7-ről 4 százalékra, a jövő évit 2,9-ről 3,7 százalékra. Ez abból a szempontból meglepő, hogy fontos a hiány lefaragása, azonban az idei költségvetést 3,4 százalékos növekedéssel tervezték, a tény ennél alacsonyabb, olyan 2 százalék körüli lesz. Bár ennek hatása a költségvetésre viszonylag kicsi, mert nem a fogyasztás növekedésével van probléma.

Illetve a kamatvágások elmaradása és a megnövekedett piaci turbulencia nyomán létrejövő nagyobb hozamszintek miatt a kamatkiadás is a tervezettnél magasabb lesz, valamint az új célszám már tartalmazza az időközben bejelentett kiadásokat is, így ez egy reálisabb célkitűzés. „Az elhangzott számok tartalmazzák a már ismert intézkedéseket – például két- és háromgyermekes nők szja-mentessége, családi adókedvezmény duplázása –, illetve képet kaptunk a költségvetés kiadási oldalának prioritásairól. Ezek között a családok támogatása, a gazdaság fejlesztése, illetve a honvédelem emelhető ki” – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Ugyanakkor fontos arra is kitérni, hogy mostanában a kormányzat a hiányt úgy határozza meg, hogy az elsődleges egyenleg nulla legyen – azaz kamatkiadásoktól megtisztítva legyen egyensúlyban a költségvetés. Ez egy lassan csökkenő trendet eredményez a költségvetési hiány tekintetében, ez tavaly 5 százalékot tett ki. Bár a kamatkörnyezet a korábbinál kisebb, nem tértünk vissza a 2020-at megelőző, nagyon alacsony szintre, amikor a GDP-arányos kamatkiadás 2 százalék volt.

Ahogy azt fent bemutattuk, 4900 milliárd forintot szánnak a gazdaságfejlesztésre, ám Regős Gábor szerint fontos hozzátenni, a kiadás szükséges, azonban nem elégséges feltétele a növekedés beindulásának. Hiszen kis, nyitott gazdaságként kell a külső környezet javulása is. Ám ahhoz, hogy a bérek és a gazdaság teljesítménye érdemben növekedni tudjon, az kell, hogy a cégek hatékonyabbá váljanak, beruházzanak.

Itt különösen is fontos a kkv-k segítése, amelyeknél a fejlődés kritikus kérdés, illetve különösen is fontos az élelmiszeripar fejlesztése, hiszen ennek hatékonysági problémáiról az árak kapcsán sokat beszéltünk. Ezeket a beruházásokat segítheti tehát ez a terv, ami persze rövid távon beruházást növel, hosszabb távon pedig importot tud kiváltani vagy az exportot serkenti.

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a jövő évi 4,1 százalékos gazdasági növekedés kétségkívül ambiciózus. Ennek feltétele a külső környezet javulása, az uniós pénzekhez való hozzáférés, illetve a reálbérek érdemi növekedése. A cél elérését segítheti az új gyárak termelésének felfutása. A 3,6 százalékos infláció akár össze is jöhet, bár felfelé mutató kockázatok természetesen itt is vannak – itt az év feléig életbe lépő árstopvállalások segíthetnek, illetve a forint árfolyamának stabilan tartása lehet kulcskérdés.

Az pedig Regős Gábor szerint senkit nem lephetett meg – hiszen a költségvetési helyezt messze nem annyira jó –, hogy ezeket a különadókat nem törli el a kormány. A bankok és biztosítók már kapta kedvezményt, de erről az adóról most a kormány érthető okok miatt nem tud lemondani. Ahol jelentős ez az adó, az a kiskereskedelem, ott ez egy extra áfakulcsként működik a nagyobb hálózatok számára. Itt kijelenthető, meglepő lett volna, ha egy árrésstop mellett ezt kivezetik. Pont akkor, amikor a kormányzat úgy gondolja, a kiskereskedelmi láncok túl nagy hasznot tesznek zsebre.

Az uniós pénzek körül folyamatosan politikai vita van. Így fontos tisztázni, hogy jelenleg a Magyarországnak járó kohéziós pénzek egy részéhez és az RRF-pénzek egészéhez nem fér hozzá. Eddig elvileg 1 milliárd euró veszett el. A kérdés az, ezt valamilyen módon sikerülhet visszaszerezni. Ezzel együtt a kohéziós alapokból 9,6 milliárd euró áll zárolás alatt, míg az RRF-ből 6 milliárd euró. „Ez ahhoz vezet, hogy számos beruházás nem tud megvalósulni, hiszen az ezek forrásául szolgáló pénz nem érkezik meg. Ez negatívan hat a GDP-re és a jólétre is, hiszen ebben vannak gazdasági támogatások és az állami szolgáltatásokhoz kapcsolódó fejlesztések egyaránt” – összegezte az Indexnek Regős Gábor.

(Borítókép:  Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)