Ennél a fontos gazdasági területnél elmaradt a repülőrajt

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2024-ben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, és hogy a cégek milyen várakozásokkal tekintenek 2025-re. A válaszadó cégek között magas arányban voltak a közepes és nagyvállalkozások.

Az orosz–ukrán háború, az állami beruházások elmaradása, továbbá a lakossági kivárások okán 2024-ben a vállalkozások csaknem felének csökkent az árbevétele. Az idei esztendőre pedig a vállalkozások kevesebb mint negyede számít árbevétel-növekedésre, 44 százalékuk inkább bevételcsökkenéssel kalkulál.

A megrendelés elmaradása a legnagyobb gond

2025-re vonatkozóan a válaszadók mindössze 11,1 százaléka vár javulást, 52 százalék csökkenésre számít az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében.

• A korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadó cégek 82 százaléka tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki.
• Az ezt követő tisztességtelen versenyt idén a válaszadók kicsivel több mint fele (52 százalék) jelölte meg, ami szignifikáns növekedés a tavalyi egyharmadhoz képest.
• Harmadik helyre a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága került 48,1 százalékkal.
• Az inflációt, valamint a magas adminisztrációs terheket is majdnem minden második vállalkozás említette (44,4 százalék).
• A konkurencia a válaszadók kicsivel több mint harmadának (37 százalék) jelent akadályt.

A válaszadók több mint fele (55,6 százalék) egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árváltozást a megrendelők felé az elmúlt évben, a többiek is csak részben. Egyik felmérésben szereplő vállalkozás sem nyilatkozott úgy, hogy az idei évre vonatkozó rendelésállománya meghaladja a jelenlegi kapacitást.

Lánctartozások, létszámcsökkentés

Tíz válaszadó közül kilenc nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban üzleti partnerei késedelmesen fizettek. A felmérésben részt vevő cégek 81,5 százalékának volt kintlévősége december 31-én, átlagosan a kiszámlázott árbevétel 11 százaléka. A kintlévőséggel rendelkező cégek úgy ítélik meg, hogy a tartozás 90 százaléka hajtható be peres út nélkül. A lánctartozás mértéke a válaszadók 45 százaléka szerint növekedett partnerei körében, a többieknél nem változott.

A szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó cégek 26 százaléka számol létszámcsökkentéssel, 63 százalékuk azonban még ebben a helyzetben is az alkalmazottak megtartását tervezi a következő hat hónapban. Csak a válaszadók 11 százaléka kalkulál létszámnövekedéssel. A válaszadó cégek 60 százaléka elegendő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (ács, villanyszerelő, gépkezelő, kőműves, bádogos, lakatos, burkoló, útépítő szakmunkás), de hiány van mérnökökből (építészmérnök, építőmérnök, gépészmérnök, előkészítő mérnök, villamosmérnök, BIM-tervező, BIM-menedzser) is.

Belépnének a 21. századba

A hatékonyság növelése érdekében a szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó vállalkozások 60 százaléka tervez digitalizálást. 52 százalékuk szervezetátalakítással, 48 százalékuk a termék/szolgáltatásmix változtatásával szeretné növelni a hatékonyságot. 37 százalék energiatakarékossággal vagy saját beruházással reagál a szűkülő piaci lehetőségekre, a válaszadók harmada (33,3 százalék) csökkentené a létszámot.

Az elmúlt öt évben minden, a felmérésben részt vevő vállalkozásnál történt valamilyen, a vállalkozás digitalizációját célzó fejlesztés.

A vállalkozások több mint felénél (51,9 százalék) több delegált szakember irányítja a digitális átalakulást, valamivel több mint harmaduknál (37 százalék) pedig egy igazgató a felelős, ami azt jelenti, hogy szervezetten történik az átalakulás.

A felmérésben szereplő cégek a digitalizációs átalakulástól leginkább a hatékonyság növelését, valamint az ügyfelek elégedettségének növekedését várják eredményként.

A digitális átalakulás során a felmérésben szereplő vállalkozások 85,2 százaléka számára jelentettek kihívást az átalakulás költségei. A válaszadók több mint felénél (52 százalék) lassította a folyamatot a kockázatkerülő cégkultúra miatti ellenállás.

A nehézségek ellenére a vállalkozások több mint 85 százaléka biztosított valamilyen digitális technológiai vagy informatikai képzést alkalmazottainak az elmúlt évben. Legnépszerűbbek a cégek által szervezett képzések voltak.

2025 az erőgyűjtés éve lesz

– jelentette ki az ÉVOSZ elnöke. Koji László feladatként jelöli meg az építőipar számára a hatékonyság növelését a teljes építésgazdasági értékláncban, a hazai építési termékek helyzetbe hozását, a digitalizációt, a zöld építést, az új ágazati jogszabályoknak való megfelelést. A megrendelői oldaltól a minőségi megrendelések növekedését kell kérni és elvárni.

Most van jó beszállási pont

Az ÉVOSZ úgy látja, aki lakásépítésben vagy -felújításban gondolkodik, az most, év elején van a legkedvezőbb helyzetben. A kormányzati intézkedések hatása később várható, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb minőségű építési termékek beáramlása rontja a hazai vállalkozások versenyképességét.

Koji László szerint fontos az építésgazdaság keresleti és kínálati oldalának egyensúlya, folyamatos kormányzati ösztönzése. Ezért a szervezet javasolja, hogy tovább bővüljön a támogatott felújítási programok igénybe vevői köre. A szakszövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei év elején minden fontos építőanyag elfogadható áron elérhető. Az építőanyag-kereskedők a múlt év végén feltöltötték raktáraikat, egyelőre változatlan árakon tudnak eladni.

A kapacitások megvannak, eredmény csak később lehet

A szövetségi elnök tavaly év végén Indexnek adott interjújában kiemelte, az építőipari kapacitások csőre vannak töltve, a fellendülésre azonban még várni kell. Rámutat ugyanakkor, hogy az idei évben azért sem szabad fellendülésről beszélni az építőiparral kapcsolatban, mert a kormány által korábban sok milliárd forint értékben befagyasztott állami beruházások esetében nem csak a kivitelezést állította le, az előkészítő, tervezési szakasz is parkolópályára került. Márpedig ez a folyamat körülbelül fél évet vesz igénybe, a kivitelezési szakasz csak ezt követően veheti kezdetét. Ezáltal kézzelfogható eredmény legkorábban 2026–2027-re lehet.

Az ÉVOSZ januárban kiadott egy elemzést a német építőipar teljesítményéről, amely szintén nem túl veretes az elmúlt időszakot vizsgálva. „A német gazdaság általános gyengélkedésébe illeszkedik a német építőipar visszaesése, ám más iparágaktól eltérően ezen a területen ez kevésbé van kihatással a magyar történésekre” – mondta Koji László. A német gyengélkedést kihasználva az építőipari szakszövetség beindítaná hazahívó programját, ám mivel a magyar építőipar sem a legszebb napjait éli, nincs hová hazacsábítani a szakembereket.

(Borítókép: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)