Így verik át a közvetítők a figyelmetlen ingatlantulajdonosokat

Különös, de egyben tanulságos történetet tett közzé az EconomX egy lakáseladási mizériáról. Egy ingatlanközvetítő áfával együtt több mint 5 millió forintot követel polgári peres eljárásban attól az ügyfelétől, akinek sikerült értékesítenie egy nagy értékű ingatlant. Ez még nem lenne nagy szám, hiszen az ingatlanközvetítés erről szól: jutalékért cserébe segítenek eladni a lakásunkat, házunkat vagy egyéb ingatlanunkat. A kutya azonban ott van elásva, hogy a történet főszereplője, a korábbi ingatlantulajdonos saját maga által találta meg a vevőt.

Történt, hogy az eladó megbízói szerződést kötött egy közvetítővel, aki az első három hónapban igen aktív volt, több ügyfélnek is megmutatta az ingatlant. Érdeklődőnek azonban nem lehet őket nevezni, mivel kiderült, hogy teljesen más kategóriájú ingatlant keresnek. A közvetítő ezután ráadásul eltűnt, ezért a tulajdonos nyolc hónap elteltével felmondta a szerződést. Ekkor már képben volt egy potenciális vevő, olyannyira, hogy két nap múlva egymás tenyerébe is csaptak és megkötötték az adásvételt.

Mivel az eladó ettől elzárkózott, az ingatlanos polgári peres eljárást indított, az igazát bizonyítandó pedig benyújtott két megtekintési nyilatkozatot, amivel alátámasztja, hogy ő márpedig dolgozott az eladásért, megilleti a jutalék. A dokumentumokon kívül továbbá arról beszélt, hogy nagyobb összegeket költött hirdetésekre, fotózásra, és nem zárta ki, hogy az ő hírveréseinek köszönhetően érkezett meg a konkrét vevő, aki meg is vette az ingatlant.

Az eladó azonban elégedetlen volt a tanácsadó munkájával, ezért hozzátartozóival kezdte hirdetni az ingatlant a környéken, aminek nyomán jelentkezett egy pár utcával arrébb lakó személy. Az eladó közölte, hogy a közvetítő egyáltalán nem járult hozzá az eladáshoz, ezért nem illeti őt meg semmilyen jutalék.

Különböző szerződések tárháza áll a rendelkezésünkre

Ennyit a konkrét történetről, jöjjenek a száraz, nyers tények és adatok, amire jobb, ha mindenki odafigyel, ha szeretne eladni egy ingatlant. Az eladó és az ingatlanközvetítő minden esetben köt egy megbízási szerződést, ami alapján most követeli a jussát a tanácsadó. Ahány szerződés, annyi megfogalmazás és akkora terjedelem, ezért értelemszerűen az abban megfogalmazottak is eltérhetnek egymástól. A gazdasági lap felhívja a figyelmet, hogy általános, félkizárólagos és kizárólagos szerződést is köthetünk, illetve szóba jöhet még az eseti megbízási szerződés. 

Az általános szerződés esetén bárkit megbízhatunk (akár több személyt vagy céget is) a lakásunk eladásával, ekkor azonban kevesebb energiát fektetnek bele a közvetítők. A félkizárólagos szerződés esetében azonban már csak a tulajdonos és a szerződött referens adhatja el az ingatlant, ekkor értelemszerűen megnő a belefektetett munka is, hiszen jelentősen nő az esélye, hogy nem más adja el az ingatlant. A harmadik eset pedig a kizárólagos szerződés, ami úgy létezik, hogy közben nem létezik. Ezzel kapcsolatban ugyanis olyan legendák keringenek, hogy kizárólag a közvetítő értékesíthet, még a tulajdonos sem adhatja el a saját ingatlanát. Márpedig ilyen nem létezik, és erről már bírósági ítélet is született egy másik ügyben: a tulajdonost nem lehet elzárni semmilyen szerződéssel attól a jogától, hogy a saját tulajdonában lévő ingatlant értékesítse.

A nagy átverés

És itt jön egy csavar a történetben. Mint kiderült, a közvetítő cég nem jutalékot, hanem átalánydíjat követel, ami szerepel a „prémium megbízási szerződésben”, amit kötöttek az eladóval. Először ugyanis egy általános szerződést kötöttek, majd pár hét elteltével egy új szerződést írattak alá az ügyféllel, de akkor azt állították, a dátumon kívül semmi nem változott abban. Ez persze nem így volt, és az egyébként idős ingatlantulajdonosnak nem is tűnt fel az új kitétel, amit szó szerint idézünk az alábbiakban:

Amennyiben Megbízó nem a Megbízott által jelen szerződés szerinti közvetített személlyel köt adásvételi szerződést – mely egyébként jogszerű a Megbízó részéről –, úgy az ügy- és adatfelvételért, a konzultációért, a vételár kalkulációjáért-felbecsüléséért, az ingatlan kiemelt hirdetéséért és az adásvételi szerződésig esetlegesen teljesített, nevesített tevékenységek összességéért a felek a megbízásban szereplő irányárnak a 2 százalék forint + áfa átalánydíjat kötnek ki megbízási díjért.

Ennek az a háttere, hogy a Polgári Törvénykönyv a közvetítői szerződésekre vonatkozó előírások alapján a tanácsadónak lehetőséget biztosít arra, hogy a munkája során keletkezett igazolt költségeit egyes esetekben is érvényesítse. Ez nem a jutalékot jelenti, de szóba jöhetnek többek között a hirdetések, a fotózás vagy a drónozás költségei – emlékeztet az EconomX szakírója.

Jogszabály nincsen arra, hogy mit is kell tartalmaznia egy kizárólagos vagy egy félkizárólagos szerződésnek, azokban minden esetben meg lehet fogalmazni mást és mást. A kérdés persze adott, mennyire jóhiszemű az olyan kitételek beillesztése, mint a konkrét esetünkben, azonban a legfontosabb konklúziót mindenképpen érdemes levonni: bármit írunk alá (legyen az egy megbízási szerződés ingatlaneladásnál), a dokumentumot az elsőtől az utolsó betűig el kell olvasni.

(Borítókép: Kajdi Szabolcs / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!