Kiderült, hogy mennyire szűkös a magyar pénztárca egy hosszú nyaralásra

Bár még nem értük el a 2022-es szintet, a hazai utazási kedv fokozatosan éledezik a középkorúak körében. Egy friss felmérés szerint a 30–59 éves korosztály tagjai közül egyre többen terveznek utazást 2024-ben – igaz, a többség rövidebb, belföldi kikapcsolódásban gondolkodik, és a hosszabb utak egyelőre sokak számára továbbra is elérhetetlenek – derült ki a K&H felméréséből.

A 2023-as inflációs hullám mély nyomot hagyott az utazási szokásokban. Akkor jelentős visszaesés történt a tervek szintjén, amelyből a következő két évben ugyan elindult a kilábalás, ám a pandémia utáni első „szabad év”, 2022 lendülete még nem tért vissza teljesen.

A középkorú válaszadók több mint fele (55 százalék) bízik abban, hogy legalább egy rövid, legfeljebb négynapos belföldi utazás belefér majd az idei naptárba. Ez ugyan biztatóbb arány, mint a tavalyi 51 vagy a 2023-as 46 százalék, ám messze van a 2022-es közel 70 százalékos csúcstól.

Hosszabb, legalább öt napos hazai pihenést jóval kevesebben terveznek: csupán a válaszadók 29 százaléka számol ezzel – még ha ez enyhe növekedés is a korábbi évekhez képest (2023: 26 százalék, 2022: 24 százalék). Összehasonlításképp: 2022-ben még 40 százalék felett volt azok aránya, akik hosszabb hazai kikapcsolódást engedhettek meg maguknak.

Külföldre is nyitunk – ha tehetjük

A rövidebb külföldi utak iránt is nőtt az érdeklődés: idén a válaszadók 28 százaléka tervezi, hogy legalább néhány napra elutazik a határon túlra, míg 23 százalékuk hosszabb külföldi nyaralást is kilátásba helyezett. Ez némi javulás a tavalyi adatokhoz képest (26 százalék és 21 százalék), de még mindig elmarad a 2022-es értékektől, amikor a rövidebb külföldi utakat a válaszadók 32, a hosszabbakat 26 százaléka vette tervbe.

A 2023-as rekordinfláció érzékelhetően visszavetette az utazási terveket, és bár idén már látszik némi élénkülés, sokaknak továbbra sincs lehetősége hosszabb utazásra

– mondta Székely Pálma, a kutatást végző K&H értékesítési és életbiztosítási üzletágvezetője. A legalább öt napos kikapcsolódásról a válaszadók háromnegyede anyagi okok miatt kénytelen lemondani.

Mások inkább másra költik a pénzüket (23 százalék), vagy tudatosan választják a több rövidebb út lehetőségét ahelyett, hogy egy hosszabb szabadságra koncentrálnának (21 százalék).

Bár a felmérés adatai alapján sokan visszafogottabban terveznek, a valós utazási szokások árnyaltabb képet mutatnak. A pandémia utáni feloldásokkal együtt ugrásszerűen nőtt a tényleges utazások száma – még úgy is, hogy a megélhetési költségek emelkedtek.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben több mint 300 ezerrel nőtt a többnapos belföldi utazások száma 2022-höz képest – annak ellenére, hogy időközben az egynapos hazai utak átlagos költsége 10 838 forintról 13 670 forintra emelkedett. 

Külföldre is többen utaztunk, ugyanis idén 4 ezer fővel többen szálltak repülőre, mint 2022-ben, és az utazások hossza is nőtt – 2,9 napról 3 napra. Tavaly a magyarok több mint 130 országba és több mint 700 városba utaztak. A legkedveltebb úti cél Olaszország és Milánó volt, míg Japán, Törökország, Tirana és Stuttgart iránt érezhetően megnőtt az érdeklődés.

Így alakul az infláció

Ahogy arról korábban beszámoltunk, márciusban a magyar infláció a vártnál kedvezőbben, 4,7 százalékra csökkent éves szinten, miközben havi alapon stagnáltak az árak. Az infláció lassulásában fontos szerepet játszott a kormányzati árrésstop, amely több száz termék árát mérsékelte, noha ennek teljes hatása csak áprilisban jelenik meg. Árcsökkenés történt a szolgáltatások és az üzemanyagok terén is, amit a forint erősödése is támogatott. Átfogó elemzés a jelenlegi inflációs helyzetről.

Március első heteiben a kormány világossá tette, az élelmiszer-drágulást nem tűri tovább, majd március 11-én a beavatkozás mellett döntött, és az árrésstop 17-étől életbe lépett. Itt érdemes kitérni arra, hogy januárban az élelmiszerek havi szinten átlagosan 1,9, februárban pedig 1,2 százalékkal drágultak, most ez a trend tört meg.

Ahogy azt említettük, a teljes hatását az intézkedésnek még nem mutatja a márciusi inflációs adat, részben azért, mert az árak KSH általi felmérése már az árrésstop bevezetése előtt megtörtént, másrészt mert a bevezetés óta tovább csökkent az érintett termékek átlagára.