Ijesztő számokat tudtunk meg a hazai élelmiszer-hulladékról

Globális szinten nap mint nap hatalmas mennyiségű étel és alapanyag végzi a szemetesben, ahelyett, hogy fogyasztásra vagy felhasználásra kerülne.

A Nébih felméréséből kiderül, hogy egy magyar felnőtt átlagosan 62 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel évente. Az Eurostat adatai alapján az élelmiszer-hulladék több mint felét, mintegy 54 százalékát a háztartások termelik az Európai Unióban, a fennmaradó mennyiség pedig az élelmiszer-ellátási lánc többi pontján keletkező hulladék.

Magyarországon ez a szám még ennél is nagyobb, 70 százalék körüli a háztartások részaránya a teljes élelmiszerhulladék-képződésből.

Ijesztő számok a hazai élelmiszer-hulladékról

Az is kiderül a Nébih kutatásából, hogy a készételek, a pékáruk, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek adják az összes élelmiszer-pazarlás túlnyomó részét (82,5 százalék). Továbbá az összes élelmiszer-hulladék 41,6 százaléka (25,8 kg/fő/év) lenne elkerülhető – akár kisebb, csak szükséges mennyiség vásárlásával, vagy a maradékok megmentésével.

Utóbbinál számos maradékmentő trükk alkalmazható: a szikkadt zöldségekből krémleves, a maradék sült csirkéből melegszendvics, a száraz kenyérből pedig kenyérpuding készíthető.

Így zsigereljük ki a bolygót

A túlfogyasztás napja azt jelzi, hogy a lakosság az adott évben mikorra élte fel a rendelkezésre álló erőforrásokat. A helyzet évről évre rohamosan romlik.

Míg 1970-ben december 23-ra, 2024-ben pedig már augusztus 1-jére esett ez a nap. Magyarországon még ennél is drasztikusabb a helyzet: az éves mennyiséget a tavalyi évben a lakosság már május 24-re elfogyasztotta.

Mindez azt mutatja, hogy amikor kettővel több joghurtot vásárol valaki – majd nem fogyasztja el – a bolygó egy lépéssel közelebb kerül a túlfogyasztás napjához, ami már rövid időn belül rendkívül súlyos következményeket hozhat magával.

A túlzott mennyiségű élelmiszer vásárlása elkerülhető a heti menü megtervezésével és bevásárlólista készítésével. Pluszpont, ha fenntartható csomagolásra – például üveg – esik a választás.

A túlfogyasztás azonban nem csak az élelmiszerekkel hozható összefüggésbe, ugyanúgy vonatkozik egyéb termékek – például ruha vagy elektronika – vásárlására is. A legújabb okostelefon vagy televízió beszerzése, miközben az évekkel ezelőtti modell is tökéletesen működik, elképzelhetetlenül nagy terhelésnek teszi ki a bolygót.

Nem a szemetesnél ér véget az élelmiszer-hulladék útja

Az élelmiszer-hulladék sorsa a szemetesnél kezdődik, de útja itt korántsem ér véget. Ezzel a lépéssel feleslegesen előállított élelmiszer válik belőle, ez a környezeti teher pedig rendkívül magas ökológiai lábnyomával hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a túlzott vízfogyasztáshoz és adott esetben a termőföldek túlhasználásához.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amikor nem kerül elfogyasztásra egy étel, annak termesztési, betakarítási, szállítási, előállítási, csomagolási, tárolási és kereskedelmi energiái is kárba vesznek.

A Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmány kimutatta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása főként három ágazatból származik: az állatok, például a tehenek, juhok és kecskék húsából, a tejtermékekből, valamint a rizsből.

Az olyan döntések által, mint a heti egy húsmentes nap vagy a gyermekek tudatosságra nevelése, egy fenntarthatóbb jövő biztosítható számukra.

A fenntarthatóság és az élelmiszer-pazarlás elkerülése nemcsak a bolygónak, de a pénztárcánknak is jót tesz. Vállalkozóként és magánemberként is érzékelem, hogy milyen sokat számít a tudatos vásárlás, egy egyszerű bevásárlólista, vagy az, ha nem pazarolunk: lefagyasztjuk a maradékot, vagy épp a lejáratközeli termékeket választjuk. Éppen ezért hiszek abban, hogy mind az alapanyagok, mind a készételek tudatos beszerzésével egy lépéssel közelebb kerülünk a fenntartható mindennapokhoz

– javasolja Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője, aki vállalkozóként törekszik a fenntartható étkezés népszerűsítésére. Úgy véli, hogy az élelmiszer-pazarlás súlya egyre inkább ránehezedik a bolygóra, ezért szükséges szem előtt tartani, hogy minden kisebb-nagyobb lépés tehermentesítheti. Közös érdek tehát, hogy ez mielőbb megváltozzon- és fenntarthatóbb, tudatosabb fogyasztási szokások alakuljanak ki.