Rekordgyorsasággal kelnek el a budapesti lakások, tízéves csúcson az értékesítési tempó

Soha nem látott tempóra kapcsolt a budapesti lakáspiac, ugyanis az idei év első negyedévében a tulajdonosok tíz éve nem tapasztalt gyorsasággal találtak vevőt ingatlanaikra – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.

A fővárosi panellakások például átlagosan 31 nap alatt keltek el, szemben a tavalyi 91 nappal, februárban és márciusban pedig mindössze 22-26 napra volt szükség az adásvételek lebonyolításához.

A teljes budapesti lakáspiacon is jelentős volt a gyorsulás: míg tavaly átlagosan 110 nap kellett egy eladáshoz, az idei év első három hónapjában már elég volt 64. A téglalakások 68 nap alatt, a családi házak pedig 133 nap alatt találtak új gazdára. A társasházi lakásoknál is rekordközeli, 56 napos értékesítési időt mértek.

A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken szintén felpörögtek az eladások: itt 106 napra csökkent az eladási idő, különösen a panellakásoknál volt látványos a változás – 101 napról 61 napra esett vissza az átlagos értékesítési idő. Ezzel szemben a községekben és kisebb városokban nőtt a folyamat hossza: az eladáshoz szükséges idő itt 24-44 nappal lett hosszabb.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a fővárosi pörgést főként a befektetési célú vásárlások és az elhalasztott tranzakciók pörgették fel, de a következő időszakban a saját célú vásárlók kerülhetnek előtérbe. Ugyanakkor náluk korlátozottabb a vásárlóerő, így az árak növekedése is mérséklődhet, és hosszabbodhatnak az eladási idők.

A szakember hozzátette: bár a piaci élénkülés látványos, még kérdés, mennyire marad tartós. A vásárlók egyre gyorsabban döntenek, különösen a legnépszerűbb lokációkban és lakástípusoknál, ahol már most is komoly verseny van – ez pedig az árakban is érezhető.

Durva a helyzet az ingatlanpiacon

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt hónapokban folyamatosan felfelé mentek a lakásárak, annyira, hogy március első két hetében is drágultak a használt lakóingatlanok februárhoz képest. A zenga.hu ingatlankereső portál adatai szerint jelenleg

Budapesten még többért lehet vásárolni lakóingatlant: március elején átlagosan 1,46 millió forintos négyzetméteráron kínálták az eladók lakásaikat. Mindez azt jelenti, hogy 40 millióért leginkább 30 négyzetméteres garzont kínálnak a fővárosban, míg egy átlagos 50 négyzetméteres, 2–3 szobás lakást csak nagyon nehezen lehet 70 millió alatt találni, azt is panelházban.

Mint írtuk, folytatódott az ingatlanpiac felívelése márciusban is: a 12 200 ingatlan-adásvétel az előző hónaphoz képest 7 százalékos, az előző év azonos időszakához képest pedig 10 százalékos növekedés. 2025 első negyedéve a tavalyinál 8 százalékkal több, 32 805 darab tranzakciót tartalmazott. Hozzátették, hogy az árak emelkedése azonban érezhetően visszavette a keresletet március második felében, ami idővel a tranzakciószámokban is megmutatkozhat. 

Korlátoznák az ingatlanvásárlást?

Mint megírtuk, zajlik az identitásvédelmi intézkedések törvénybe foglalásának előkészítése, ami jogosítványt adna az önkormányzatoknak arra, hogy korlátozzák területükön az ingatlanok megvételét – ez azoknak a településeknek segít, akiket „elsöpör” a túl sok új beköltöző.

Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor az önkormányzati „csúcstalálkozón” tartott bevezető előadásában most arról beszélt: a Versenyképes járások program egyik feladata az, hogy a város is és a falu is élhető, „elviselhető” legyen.

Emlékeztetett, a budapesti agglomerációban vannak olyan térségek, ahol komoly népességnövekedés történt az elmúlt tíz évben. A gödöllői járás például 20 ezer, a szigetszentmiklósi 19 ezer, az érdi és a budakeszi járás pedig 13-16 ezer lakossal bővült.