Hernádi Zsolt beszólt a kormánynak: sokkal kiszámíthatóbb szabályozásra van szükség

Április 24-én, csütörtökön kezdődött a Mol 2025-ös éves rendes közgyűlése, amelynek napirendi pontjai között szerepel a 2024. évi beszámolók ismertetése és elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalék mértékéről, valamint véleménynyilvánító szavazás a társaság javadalmazási jelentéséről.

A Közgyűlést Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója nyitotta meg, aki elárulta, hogy évek óta mindig azt hiszi, hogy a következő évben már nem lesz több meglepetés, de mindig történik valami váratlan.

Megemlítette, hogy a tavalyi évben a geopolitikai feszültségeket tovább fokozták azok, akik ebben érdekeltek voltak, az orosz–ukrán háború nem csitult, mert bár mindig megjelenik valamilyen reménysugár, ám végül újra felerősödnek a harcok. Emellett az Európai Unió két legfontosabb gazdasága, a német és a francia válságban van, a globális gazdaság üteme pedig lassul, ami rányomja a bélyegét Kelet-Közép-Európa iparára. A petrokémiai piacon Európában stagnáló kereslet, drágulás és szigorodó szabályok nehezítették a Mol-csoport helyzetét, miközben a világ más pontjain sorban adják át a korszerű petrokémiai üzemeket.

Az sem segít, hogy az uniós kormányok előszeretettel nyúlnak bele a gazdasági életbe

– tette hozzá Hernádi Zsolt.

Az elnök-vezérigazgató pont a cégcsoport életét nehezítő tényezők miatt nagyon büszke arra, hogy elérték pénzügyi célkitűzéseinket, és jelentős sikereket értek el minden iparágukban. A kihívások ellenére a Mol-csoport 2024-et 357 milliárd forintos eredménnyel zárta. Az igazgatóság 220 milliárd forintos osztalék kifizetésére tesz javaslatot.

A kitermelésben és kutatásban különösen erős évet zártunk, a régióból 12-ből 11 sikeres, Pakisztánban 3-ból 3 sikeres fúrásunk volt, Azerbajdzsánban gázt is találtunk és három nemzetközi stratégiai partnerünkkel írtunk alá együttműködési megállapodást, amely további területek feltárását teszi lehetővé

– fogalmazott.

Hernádi Zsolt kitért arra is, hogy több kulcsfontosságú beruházás is megvalósult, és Horvátország történelmének egyik legnagyobb ipari konstrukciója is jól halad. A transzformációs stratégiával is az eltervezett úton halad a társaság. Tavaly adták át a tiszaújvárosi poliolüzemet, és jó úton jár a rijekai finomító felújítása is.

„Kis túlzással, de elmondhatjuk, hogy a Mol megvalósította az észak–déli energiafolyosót, így három tengert érhet el úgy az ember, hogy nem használ mást, csak a Mol benzinkútjait” – emelte ki Hernádi Zsolt.

Arra is kitért, hogy a Mol-csoport a körforgásos gazdálkodásban is részt vesz a hulladékiparágban, amelynek keretén belül 3200 palackvisszaváltó automatát helyeztek üzembe, amelynek eredményeként naponta 6 millió palackot váltanak vissza a magyarok, így elérték a 2030-ra kitűzött visszaváltási aránycélt.

Ebben természetesen van szerepe a Mol-csoport által elköltött nagyon sok milliárdnak is, de annak még inkább, hogy a magyar lakosság akarta ezt a szolgáltatást és akar zöldebben, fenntarthatóbban élni

– jelentette ki.

Hernádi Zsolt elárulta, számára az a legfontosabb, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy tisztább legyen a környezet és minél több hulladék kerüljön vissza a körforgásos rendszerbe, de emellett profitot is termelniük kell, hiszen a részvényeseik pénzéből építették fel a rendszereiket.

Hernádi Zsolt kezd besokallni az extra adóktól

Az előző év eredményeinek ismertetése után Hernádi Zsolt kitért a térség politikai helyzetére is. Kifejtette, hogy a közép-európai országok kormányai szeretnének extra adókat kivetni a nehéz gazdasági helyzet ellensúlyozására.

Csak az elmúlt három évben 3 és fél milliárd dollár extra adót fizettünk be különböző kormányoknak

– jegyezte meg, majd hozzátette, hogy amióta ő a Mol-csoport vezetője, azóta kétszer-háromszor már bele kellett nyúlnia a vállalatnak a saját zsebébe, hogy segítsen államoknak, de most már kezd egy kicsit sok lenni a sarcolás.

Hernádi Zsolt szerint újra kell gondolni a közép-európai együttműködések rendszerét, az EU zöldpolitikája, változó szabályai, valamint az új vámpolitikák sem segítik a dolgukat. 

Nem lehet figyelmen kívül hagyni a versenyképességet sem, amiben Magyarországnak még van tennivalója. A tendencia nem jó, csökken a versenyképességünk, amit lehet ugyan külső tényezőkkel magyarázni, de vannak elvégzendő házi feladatok.

Van természetesen házi feladat is: a hazai versenyképesség javítására sokkal kiszámíthatóbb szabályok kellenek, mert nagyon nehéz mozgó célpontra lőni

– jegyezte meg Hernádi Zsolt, aki szerint kiszámíthatóbb belső szabályozásra van szükség, mert a változó jogszabályoknak vannak anyagi következményei. 

Emellett fejleszteni kell a közlekedési és digitális infrastruktúrát, okosan kell bánni az állami forrásokkal, különösen, ha szűkösen állnak rendelkezésre. Hozzátette, hogy a bizonytalanság évei következnek.

A Mol-csoport mindig híres volt arról, hogy amikor növekszik a vállalatoknak ártó bizonytalanság, akkor új ötletekkel áll elő, úgyhogy előállhat a vállalat néhány meglepetéssel, amiről most még nem is tudunk

– zárta beszédét.

(Borítókép: Hernádi Zsolt 2022. december 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)