Hiába fordult nagyot a világ, sokak életébe még mindig nem illeszthető bele a változás

Jelentősen, 22 százalékkal nőtt a hasznaltauto.hu-n kínált hibrid gépjárművek iránti kereslet 2024 első negyedévéhez képest – derül ki a portál friss adataiból. Jól mutatja a hajtáslánc általános népszerűségét, hogy az érdeklődések számának megugrása mellett az átlagárak érdemben változatlanok maradtak. Az átlagéletkor, valamint az átlagos futásteljesítmény viszont megnőtt a 2024-es számokhoz viszonyítva. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben is lefedő oldal szakértője megnézte, hogyan áll most a hibrid autók helyzete az egy évvel ezelőtti állapothoz mérten.

Míg 2024 első negyedévében a portál kínálatában szereplő hibrid modellek átlagára 11 millió forint volt, 2025 azonos időszakában ez az összeg enyhén csökkenve 10,9 millió forintra módosult. Az autók átlagéletkora eközben alig változott: a tavalyi 4,2 évről idén 4,4 évre emelkedett. A futásteljesítmény átlagosan 7 százalékkal nőtt, de továbbra is viszonylag alacsony, 96 900 kilométer.

Az érdeklődés és a kínálat is bővülést mutat: a telefonos és online megkeresések száma 22 százalékkal emelkedett, míg az elérhető hirdetéseké 8 százalékkal – osztotta meg a portál. A 2025. január–márciusi adatok alapján összeállított népszerűségi listán tízből hat helyet a Toyota foglal el, nyolcat, ha a Lexust is hozzávesszük. A legnépszerűbb modellek továbbra is a C-HR, a Corolla és a RAV4.

A Prius átlagos futásteljesítménye 24 százalékkal nőtt, ami a modell tartósságát jelzi. A prémiumszegmenst képviselő Lexus RX és NX modellek továbbra is stabilan jelen vannak a mezőnyben, miközben a Mitsubishi Outlander és a Ford Kuga is megőrizték helyüket a tíz legnépszerűbb hibrid autó között.

A hibrid autók piacán továbbra is a Toyota dominál, beleértve a Lexus modelleket is. Érdekesség, hogy a Prius a magas futásteljesítménye ellenére továbbra is népszerű választás, míg az új CH-R modell megjelenése hozzájárult a Toyota-kínálat átlagéletkorának csökkentéséhez. A magyar autóvásárlók is egyre inkább felismerik a hibrid hajtás előnyeit: a kereslet számottevően nőtt az előző évhez képest. Az átlagárakat tekintve a hibridpiac továbbra is stabil képet mutat

– fűzte hozzá Lőcsei Dániel, a portál brand managere.

Robbanás, de mégsem

A KSH 2022-es adatait tekintve azt olvashatjuk le, hogy a hibrid személygépkocsik elszaporodása 2016 körül indult meg Magyarországon, aztán egyre meredekebben ívelt felfelé, s míg 2016-ban a tízezer személygépkocsira jutó hibridek száma mindössze 37,5 volt, addig 2021-ben ez a szám már csaknem háromszázra volt taksálható (ami 117 ezer példányt jelent forgalomban). Az európai országokkal összevetve ez korrekt eredménynek számított, viszont akkor még a 2020-as adatokat vetették össze, amikor is Magyarország 194 darabnál tartott, Norvégia viszont már akkor 550-nél – de hozzátartozik az is, hogy Lettország például csak háromnál.

Sokkal érdekesebb viszont, ha nem a forgalomban lévő járműveket, hanem az újonnan regisztráltakat vesszük górcső alá, hiszen a DataHouse 2024-es statisztikái szerint 

Ez pedig egészen elképesztő teljesítmény, figyelembe véve a tényt, hogy 2019-ben ez még mindössze 7 százalék volt. Bár kicsit árnyalja a képet, hogy ennek egy része mild hibrid, tehát önálló elektromos haladásra képtelen, de indításnál és gyorsításnál rásegít az elektromos motor abból az energiából, amit fékezéskor szerez. Erre a megoldásra az egyre szigorodó EU-s környezetvédelmi és károsanyag-kibocsátási irányelvek miatt kényszerültek rá a gyártók, de a vásárlókat ez igazából nem zavarja, a statisztikát pedig egyértelműen javítja.

Érdemes még azt is kiemelni, hogy miközben 2019-ben benzines és dízelmotoros volt a frissen regisztrált autók 93 százaléka, a tisztán elektromos autóké pedig az 1 százalékot sem érte el, addig 2024 végére az elektromos és hibrid modellek megfordították az állást (bár igazából 2023-ban történt a fordulat, 2024-ben csak tovább nyílt az olló), és 58 százalékot hasítottak ki az új autók piacából – ebből 7 százalék volt már teljesen elektromos.

Fellélegezni viszont – átvitt és valós értelemben – még semmiképpen sem lehet, hiszen a 2023 végi KSH-adatok szerint az akkor forgalomban lévő 4,16 millió személygépkocsi 62 százaléka volt benzines, 32 százalék pedig dízel, így tehát az átállás még igencsak messze van. Főleg úgy, hogy a legfrissebb adatok szerint a külföldről behozott használt autók 83 százaléka szintén ebből a két kategóriából kerül ki, hiszen olcsóbban hozzájuk lehet jutni, mivel tőlünk nyugatabbra már sokkal költségesebb az ilyen benzin- és dízeltemetők fenntartása, és az is kérdéses, milyen jövőbeni korlátozásokkal sújtják őket.

Optimális munkapont

A témával kapcsolatban megkerestük Várkonyi Gábor autópiaci szakértőt, aki elmondta, hogy azért a hibrid és nem a teljesen elektromos autók vannak a kereslet középpontjában, mert a hibrid teljeskörűen használható, az elektromos viszont csak azoknak nyújt kényelmes és gazdaságos megoldást, akik tudnak otthon tölteni, és „olyan életrendjük van, hogy könnyedén beleilleszthető az elektromos autózással kapcsolatos tervezési nehézség”. Ezalatt azokat érti, akik mindig tudják, mennyit és merre mennek, ugyanazokat a köröket futják, és kihasználják az autót, azoknak pedig már sok modell elérhető.

Akinek az életében viszont sok a spontán út, sok kilométert megy viszonylag kiszámíthatatlanul, és azt is időszűkében, annak az elektromos autó továbbra sem ideális megoldás

– fogalmazott. Hozzátette, Európa-szerte azt látni, hogy a felső középosztálybeli fizetéssel rendelkezők, akik tudnak otthon tölteni – pláne napelemről –, azok már megvették a villanyautójukat. Egyre több embert érdekel a technológia, de a „használhatóságbeli korlátozás továbbra is a levegőben van” – fejtette ki.

Rátérve a hibridekre, elmondta, hogy ma már csaknem minden új, belső égésű motorral rendelkező autó minimum mild hibridként funkcionál. Ezek mellett pedig ott vannak a hibrid és a plug-in hibrid modellek, amelyek akár 30 és 100-120 kilométer közötti távokra képesek pusztán elektromos hajtással, ami „nagyon attraktív az embereknek, hiszen mindkét világ előnyeit, ugyanakkor hátrányait is magával cipeli” – figyelmeztetett.

Arra, hogy miért uralja a Toyota a használt hibridek eladásait, úgy válaszolt, hogy a Toyotának van a hibrid technológiánál „bizalmi előlege, hiszen ők kezdték el” még az 1990-es évek végén ezt a hajtásmodellt használni, így az emberek fejében a hibrid és a Toyota összekapcsolódott fogalomként. Ráadásul ha valaki nem tud tölteni, viszont sokat ingázik akár a városban vagy elővárosból, és sokat ül a dugóban, akkor ez tökéletes megoldás, „ki tudja játszani a hibrid maximális előnyeit, a relatív alacsony fogyasztást és a nagyon alacsony karbantartást”.

Optimális munkaponton tudja használni az elektromost és belső égésűt ez a rendszer, és ezeket a dugós, sokat állós, sokat elindulós közlekedési módokat sokkal könnyebben vészeli át, mint a simán belső égésű

– mondta a szakértő.

Mit hoz a jövő?

A használt hibridek átlagára 11 millió forint körül van a fenti statisztika szerint, miközben az újak – akár a kínai Jeacoo – már 14-15 milliótól elérhetőek. Várkonyi szerint viszont az új az átlagember számára még mindig drága, nehezen elérhető, ugyanis ez a pár millió azért „jelentős különbség” a magyarok számára. Főleg úgy, hogy a használtautó-piac az ennél lényegesen olcsóbb árkategóriáknál mozog igazán, a magasabbaknál jóval kevésbé.

Az értéktartás és az ismert márka továbbra is nagyon fontos szempont a vásárlók számára

– fogalmazott. Hozzátette, hogy egy teljes ökoszisztémát kell figyelembe venni vásárlás előtt, tehát a javíthatóság, az alkatrészbeli ellátottság, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű szervizpartner minimum olyan fontos, mint az ár. Éppen ezért hiába kerül majdnem ugyanannyiba egy kínai új hibrid, a bejáratott, jobban kiépített márkát választják az emberek.

„Az új autók bizonyos szintű elektrifikációja teljesen bizonyosan meghatározza az elkövetkezendő másfél-két évtizedet. Hogy ez teljesen elektromos lesz-e, vagy a hibridizáció, elektrifikáció különböző fokozatai kiegészítik-e ezt a trendet, ebben oszlanak meg a nézőpontok az autós szakmában” – fejtette ki a szakértő.

Véleménye szerint a hibridek, plug-in hibridek és a hatótávnövelő villanyautó (range extender) a különböző élet- és lakhatási helyzetekből adódóan és a különböző anyagi helyzetekből adódóan ezeknek a kombinációja határozza meg a közeljövőt. Hozzátette, sok múlik az Európai Unión, ugyanis ha elengedik azt a tervet, hogy 2035-re betiltják a belső égésű motoros meghajtású új autókat, „akkor a tisztán elektromos autók piaci részesedése magas szintet fog elérni, de nem lesz kizárólagos, a hajtások különböző formái még nagyon-nagyon hosszú ideig velünk lesznek” – fogalmazott.

Hozzátette, a tisztán benzines és tisztán dízelautók aránya elenyésző lesz, szinte nem is lesznek ilyenek, viszont a plug-in hibridek vagy az előbb már említett range extenderek mindenképpen maradnak, ahol még mindig a „benzinmotor minimum az alapjának tekinthető a hajtásnak”.

Ha már említettük Európát

A csak akkumulátorral hajtott elektromos autók piaci részesedése 2025 első negyedévében 15,2 százalék volt, ami még mindig messze van a várttól Európában – derült ki az ACEA, az európai autógyártók szakmai képviseleti szervezete legfrissebb jelentéséből. A hibrid-elektromos modellek népszerűsége pedig továbbra is növekszik, és egyértelműen ez a meghajtási modell a piacvezető Európában.

A kontinensen újonnan nyilvántartásba vett személygépkocsik száma erőforrás szerint 2025 márciusáig a következőképpen alakult:

• tisztán elektromos autók (BEV): 15,2 százalék,
• hibrid meghajtású autók (HEV): 35,5 százalék,
• plug-in hibridek (PHEV): 7,6 százalék,
• dízelmeghajtású autók: 9,5 százalék,
• benzines autók: 28,7 százalék,
• egyéb: 3,4 százalék.

2025 első negyedévében a tisztán elektromos új autók eladásai 23,9 százalékkal 412 997 darabra nőttek, ami a teljes uniós piac 15,2 százalékát teszi ki. Az EU négy legnagyobb piacából három, az összes akkumulátoros-elektromos autó regisztrációjának 63 százalékát adó piac erőteljes növekedést könyvelhetett el: Németország (+38,9 százalék), Belgium (+29,9 százalék) és Hollandia (+7,9 százalék). Ezzel szemben például Franciaországban 6,6 százalékos csökkenés volt tapasztalható.

Az adatok azt is tisztán mutatják, hogy a hibrid-elektromos autók új uniós nyilvántartásba vétele 20,7 százalékkal nőtt a négy legnagyobb piac jelentős növekedésének köszönhetően, amely Franciaország (+47,5 százalék), Spanyolország (+36,6 százalék), Olaszország (+15,3 százalék) és Németország (+10,5 százalék).

A plug-in hibridek regisztrációi mindössze 1,1 százalékkal nőttek 2025 első három hónapjában, ez összesen 207 048 darabot jelent a piacon, ami így 7,6 százalékot hasít ki onnan.

2025 első negyedévének végére a benzinüzemű személygépkocsik regisztrációja jelentősen, 20,6 százalékkal csökkent – a legmeredekebben Franciaországban (-34,1 százalék), ezt követi Németország (-26,6 százalék), Olaszország (-15,8 százalék), így az eddig regisztrált 779 817 új autóval a benzinesek piaci részesedése 28,7 százalékra esett vissza. Hasonlóképpen a dízelautók piaca 27,1 százalékkal csökkent, ami a dízelüzemű járművek 9,5 százalékos piaci részesedését eredményezte 2025 első negyedévében.

(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)