Jön a nagy GDP-bomba, most minden a mérlegre kerül

Bár a kereskedelmi háború árnyéka még mindig rávetül a piacokra, végre nyugodtabb vizekre evezett a kereskedés.

A hét eleji 407,7-ről péntekre 405,5-ig menetelt a fizetőeszközünk. A dollárral szemben viszont csaknem tíz egységet gyengült a magyar valuta, közelítve a 360-as szinthez. 

A magyar tőzsdei cégek részvényeit tömörítő BUX-index pedig szinte rakétaként száguldott felfelé a héten, a pénteki kereskedésben visszahódította a 93 ezer pontos magaslatot, az újabb történelmi csúcs már karnyújtásnyira van – jelezte lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az orosz–ukrán háború lezárásával, valamint a tűzszünettel kapcsolatos várakozások pesszimistábbá válása volt az, ami valamennyire megingatta a forintot. Azonban a kedvező amerikai gazdasági adatok végül visszahozták a reményt, és csökkentették a recessziós félelmeket, ezzel erősítve a magyar valutát is.

Donald Trump amerikai elnök és Scott Bessent pénzügyminiszter hét eleji nyilatkozatai – Powell talán mégsem repül a Fed éléről, valamint a Kínával szembeni vámok fenntarthatatlansága – szintén bekúsztak az árfolyammozgások mögé.

Jön az MNB kamatdöntése és a GDP-bomba

A jövő hétre tekintve Varga Zoltán leszögezte, ne várjunk földindulást a Varga Mihály által vezetett MNB keddi ülésétől.

Nem várunk sem kamatmódosítást, sem a kommunikációban változást. A jegybank továbbra is a türelmes, óvatos hozzáállást hangsúlyozhatja

– jelezte. A valódi izgalom szerdán jön, amikor nemcsak a hazai, hanem az amerikai GDP-adatok is napvilágot látnak, potenciálisan átrajzolva a piaci térképet.

Regős Gábor is egyetért: az MNB kamatdöntése jórészt lefutott meccsnek tekinthető, hiszen „a 6,5 százalékos alapkamat jó ideig velünk marad, annak csökkentésére a mostani inflációs környezetben nincs mód”. Helyette a GDP-adatokra érdemes jobban odafigyelni.

Szolid, negyedéves alapon 0,5 százalék körüli bővüléssel számolhatunk

– véli Regős. „Jellemző, hogy a forint árfolyama érzékenyen reagál a piaci fejleményekre, így attól függően, hogy a piaci várakozásoknál kedvezőbb vagy gyengébb adat érkezik, jelentős erősödés vagy gyengülés következhet be” – figyelmeztetett, utalva a lehetséges hullámvasútra a forintárfolyamban.

Szerdán áprilisi előzetes német inflációs adat is érkezik, ami az EKB kamatpolitikájával kapcsolatos várakozásokon keresztül a forintra is hatással lehet.

Amíg a magyarok majálisoznak, Amerika megrengetheti a piacokat

Varga Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a magyar kereskedők hosszú hétvégére mennek (csütörtökön és pénteken szünnap lesz), a globális piacok nem állnak le.

Ráadásul délután az Egyesült Államokban közzéteszik az áprilisi átfogó munkaerőpiaci adatokat, ami nagyobb hullámokat okozhat, a forintban pedig várhatóan alacsony lesz a likviditás, így akár nagyobb elmozdulás is elképzelhető

– vetítette előre a lehetséges péntek délutáni turbulenciát.

Rodic Ádám, az MBH Bank elemzője is erre a kettősségre figyelmeztetett: míg mi ünneplünk, a piacok javában dübörögnek. A pénteki amerikai munkaerőpiaci jelentés, azon belüli is kiemelten a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak számának változása lehet árfolyammozgató hatású – emelte ki, ami azt jelenti, hogy a magyar kereskedők két hét múlva hétfő reggel meglepetésekre számíthatnak.

Magaslatokba tört a BUX, miközben a forint kötéltáncot jár

A forint jövőbeli útját illetően a szakértők egyetértenek: valószínűleg továbbra is a 400–415-ös euró- és a 350–375-ös dollártartományban kell gondolkodnunk.

„Ahhoz képest, hogy néhány hete a tőzsdén még a veszteségeket számoltuk, és aggódtunk a jövő miatt, a BUX a héten megdöntötte historikus rekordját” – fejtette ki Regős Gábor.

A magyar blue chipek szárnyalnak: az OTP 2000 forintos ugrással, a MOL 3000 forint fölé kapaszkodással, a Richter 500 forintos erősödéssel, és még a korábban visszafogottabb MTelekom is 5 százalékos ralival tette le névjegyét a héten. A kérdés már csak az: meddig tart ez a szárnyalás, és ki lesz a következő hét nyertese vagy vesztese?

Rekordprofit és osztalék az OTP Banknál

Pénteken több cikkünkben is beszámoltunk az OTP pénteki éves közgyűléséről:

• Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója bejelentette, a 2024-es év után részvényenként 964,29 forint osztalékot fizetnek.
• Május 1-től Csányi Péter veszi át a vezérigazgatói posztot, míg Csányi Sándor továbbra is a bank Igazgatóságának elnökeként folytatja munkáját.
• Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul megjelent az OTP Csoport közgyűlésén, és beszédében kiemelte: a kormány alapelvei a bankokkal kapcsolatban az emberek védelme mellett a bankok sikerességét is szem előtt tartják.
• Azt is megírtuk, hogy az OTP Bank pénteki éves közgyűlését súlyos technikai problémák zavarták meg.

A közgyűlést követően tartott sajtótájékoztatón Csányi Sándor, az OTP leköszönő elnök-vezérigazgatója az Index kérdéseire válaszolva részletesen beszélt döntéseinek hátteréről és a jövőre vonatkozó terveiről.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)