Ingyenpénz után ingyenhitel – így kompenzál a kormány

Félidőben nagyon jól áll a 8+1 pilléres Demján Sándor Program megvalósítása, minden programelemben jelentős előrelépés történt – jelentette be sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

Pörög a Széchenyi-kártya

A Széchenyi-kártya-program keretében 2025 novembere – az első, beruházási hitelekre vonatkozó, 5-ről 3,5 százalékra történő kamatcsökkentés – óta a befogadott beruházási hitelek száma meghaladta a 8 ezret, 240 milliárd forint értékű finanszírozást kértek a vállalatok.

A február közepén a bankok és a Kavosz vállalása révén megtörtént újabb kamatcsökkentés: a beruházási hitelek kamata 3,5-ről 3 százalékra csökkent, de a napi finanszírozást segítő kölcsönöknél is 5-ről 4,5 százalékra mérséklődött a kamat. Az immár a likviditási célú hiteleket is érintő kamaterózió hatására február 17-től itt is felpörgött a döntéshozatal: azóta 5601 igénylés érkezett 266,1 milliárd forint értékben.

Az adatok azt bizonyítják, hogy alacsonyabb kamat mellett igenis nő a hitelkereslet – jelezte Nagy Márton. A beruházások döntő része hatékonyságnövelő, leginkább digitalizációs fejlesztésekre költi a hitelt.

Lesz új „ingyenpénz” a leszakadó régiók cégeinek

Az 1+1 beruházásélénkítő támogatási program keretében a 6800 érdeklődőtől 1885 pályázat érkezett be, 137 milliárd forint értékben. Eddig 269 pozitív támogatói döntés született 30 milliárd forint összegben. Nagy Márton szerint további 200-250 pozitív támogatói döntés előkészítése zajlik, ezek a döntések május végére születnek meg.

A gazdasági miniszter jelezte: a pályázati feltételek alapján előnyt élveznek azok a beruházások, amelyeket fejletlenebb régiókban hoznak tető alá. Ezért az eddig megítélt támogatások 22,9 százaléka az Észak-Alföldön, 16,1 százaléka az Észak-Magyarországon megvalósuló fejlesztéseket támogatja majd.

Az Index kérdésére a nemzetgazdasági miniszter elmondta, valótlanok azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy a cégek kisebb támogatásintenzitást kapnának beruházásaikhoz:

Ugyanakkor látható, hogy a pályázatokban van 137 milliárd forintnyi megfogalmazott támogatási igény, amire 48 milliárd forintnyi keret adott.

„Vissza nem térítendő forrásból nem lesz több” – nyomatékosította a miniszter. Ezt alátámasztva arról beszélt, hogy az uniós vállalatfinanszírozás is döntően átállt a visszatérítendő támogatásra – a fejlettebb régiók már nem is kaphatnak másképp finanszírozást. Ez Nagy Márton szerint kulturális kérdés:

Magyarországon még mindig a vissza nem térítendő támogatásban hisznek az emberek.

A miniszter tájékoztatása szerint most azon dolgoznak, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem nyernek az 1+1 pályázaton, de ígéretes projektjük van, alternatív finanszírozást kínáljanak fel. Ez lehet a kedvezményes kamatozású Széchenyi-kártya vagy az EU-s társfinanszírozású visszatérítendő, a köznyelvben nullás hitelként ismert forrás, amit a GINOP+ program keretében kínálnak.

Ez utóbbi programelem jelenleg futó kkv technológiai hitelprogramjában eddig 585 igény érkezett be 30 milliárd forint értékben. A projektek 45 százaléka pozitív hitelbírálattal rendelkezik. Nagy Márton szerint az igénylések itt is felfutóban vannak annak köszönhetően, hogy januárban a feltételek módosításáról, számottevő könnyítéséről döntöttek. Ráadásul

A nemzetgazdasági miniszter szerint a még rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatási kereteket a leszakadó régiókban működő vállalkozások támogatására allokálják. Május 7-től pályázható ezen körben a vidéki mikrovállalkozások és kkv-k fejlesztését támogató 50 milliárdos keretösszegű program. A következő napokban pedig a korábbi kiírásokból visszacsorgó, nagyjából 100 milliárdos keret újrapályáztatásáról születik majd döntés – a felhasználás itt is a felzárkóztatást célozza majd Nagy Márton szerint.

Versenytársakat vásárolnak fel magyar cégek

Az EXIM Bank exportösztönző hitelprogramjai keretében 194 vállalkozás kérelmét fogadták be 108,5 milliárd forint értéken. Ezen belül a legtöbb ügylet, 105 darab exportélénkítő lízingügylet volt, ám ezek 4,85 milliárdos összegéhez képest sokkal jelentősebb a Jövő Exportőrei Beruházási Hitel, ahol a befogadott 79 hitelkérelem 98,5 milliárd forintnyi igényt mutat. Ugyanezen termék zöldberuházásokat támogató – még kedvezőbb kondíciójú – hitelére eddig 10 befogadott hitelkérelem van 5,6 milliárd forint értékben.

A kifektetési tőke és hitelprogramban is komoly érdeklődés látszik. A tőkeoldalon 10 beadott igény 67 milliárd forint értékű támogatást kér a kifektetések támogatására – ezek közül egy ügylet van túl a szerződésen 19,77 milliárd forint értékben. A kifektetési hitelre eddig 5 befogadott igényt tart nyilván az EXIM Bank 329 milliárd forint értékben, ebből egy 53,2 milliárdos kölcsönt folyósítottak. A tervezett beruházások széles körűek Nagy Márton szerint.

Az igénylések üteme és volumene világosan mutatja, hogy a magyar vállalkozások felismerték a Demján Sándor Program kínálta lehetőségeket. Az EXIM feladata, hogy ezt a bizalmat gyors, hatékony bírálati folyamattal, valamint a források mielőbbi rendelkezésre bocsátásával viszonozza – mondta Berta Adrienn, az eredményeket külön közleményben kommunikáló EXIM Magyarország közelmúltban kinevezett vezérigazgatója.

Nem hitték volna – fut a tőkeprogram

Nagy Márton szerint a Demján Sándor Program egyik legnagyobb meglepetése a kkv-k tőkefinanszírozási programjához kapcsolódik: az eddig a kkv-k előtt nem vagy csak részben ismert megoldás iránt érdeklődő 1800 vállalkozásból 1107 regisztrált is. Tőkefinanszírozás révén itt magasabb a lemorzsolódás, a szakmai és pénzügyi feltételeknek eddig 286 vállalkozás felelt meg és 4 esetben született meg a pozitív befektetési döntés 1 milliárd forint értékben.

A nemzetgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ennél a programelemnél az NGM csak a keretet határozza meg: a befektetési döntéseket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által a program operatív végrehajtásával megbízott MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. hozza, amely a portfóliók menedzseléséért, a befektetési döntések meghozataláért és a tulajdonosi jogok képviseletéért felelős.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program keretében előzetesen nagyságrendileg 15 ezer olyan vállalkozást tudtak beazonosítani, amelyek számára lehetőséget jelent a gazdasági teljesítmény fejlesztése érdekélben az internetes és socialmedia-jelenlét. Eddig 9200 cég regisztrált a programra, az általuk megfogalmazott támogatási igény 11 milliárd forint, amely meghaladja a programelem 9 milliárd forintos keretét. Ugyanakkor a ténylegesen benyújtott támogatási kérelmek száma 4915 darab volt, ezekben 6,29 milliárd forintnyi támogatásra pályáztak a cégek.

Eddig 2773 pályázatot fogadtak be 2,95 milliárd forint értékben, a pozitív elbírálásban részesült cégek közül 172 már meg is kapta azt a vouchert. Ezzel az általa igényelt internetes vagy közösségimédia-jelenlétet, illetve – a bővített csomagban például – e-kereskedelmi fejlesztést tudja elindítani, egy 30 előzetesen minősített szolgáltatót tartalmazó listáról valamelyiket partnerül választva. A programban a támogatást a szolgáltató kapja, cserébe ő 2 évig külön költség nélkül biztosítja a weblap tárhelyét, a hozzá tartozó e-mail-címet, segít a tartalomfejlesztésben vagy épp a kibervédelemben.

Az államtitkár szerint a fenti adatok alapján aligha marad majd forrás az év végéig, az érdeklődő vállalkozások bizonyosan hamarabb merítik le a keretet – az NGM számítása szerint ugyanakkor ennek révén

Az ugyanis látható Szabados Richárd szerint, hogy ezen a módon, a világháló használatával lehet a leggyorsabban új vevőkhöz elérni.

Ráfértek a jó hírek a vállalati hitelpiacra

A miniszter és államtitkára által most elmondott tájékoztatás csak ráerősített azokra a Magyar Nemzeti Bank adatsorai alapján látható trendekre, amelyek arról szólnak, hogy igenis megindult valami a vállalati hitelpiacon. Először az látszott, hogy 2024. utolsó három hónapjában öt negyedévet követően először (és 2021. II. negyedévét követően mindössze harmadszor) mutatott növekedést éves összevetésben a vállalati forintkihelyezések értéke – itt jól érezhető volt a Széchenyi-kártya beruházási kölcsöneinek megugrása. A januári csendes időszakot követően azután

Ezen belül pedig jól megfigyelhető, hogy a Széchenyi-kártya-program kapcsán legjobban érintett, 1 millió euró (~400 millió forint) alatti összegű hitelek bővülése a legkomolyabb. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy – miközben a vállalkozások havonta továbbra is jelentékeny összeget kötnek le bankbetétben, és a látra szóló számlákon lévő forrásaik sem csökkennek, azaz továbbra is likvidnek mondhatóak – február végén történelmi csúcsra, 1512,5 milliárd forintra emelkedett a hazai vállalkozások forintban elszámolt folyószámlahitel-állománya – ezt is egyértelműen összefüggésbe lehet hozni a Demján Sándor Program Széchenyi-kártya-programra vonatkozó elemével.

A nemzetgazdasági miniszter tájékoztatóján rendelkezésre bocsátott adatok alapján az olcsó Széchenyi-kártya-forrás igazi felfutása márciusra tehető – a folyósított hitelek darabszáma a beruházási hitelből az idei év 3. hónapjában meghaladta a tavaly novemberi 1690 darabot, és a befogadott hitelösszeg is a legmagasabb havi adat lett a Széchenyi-kártya Max Plusz program indulása óta. Eközben a likviditási hitelek is felfutottak – így a hazai vállalati hitelezésben 2025. márciusa lehet a vízválasztó. Hogy így lesz-e, arról a jövő héten kaphatunk pontos képet, amikor az első negyedév adataival ismeretet majd meg bennünket az MNB.

(Borítókép: Nagy Márton 2025. április 28-án. Fotó: Purger Tamás / MTI)