A magyar méhállomány fele elpusztult a télen

Mint kiderült, a körülbelül 1,2 millió helyett mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal indulnak neki az új szezonnak a magyar méhészek. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter az InfoRádióban beszámolt arról, hogy világszerte nagy gondokat okoz a jelentős mértékű állománypusztulás.

Elmondása szerint a főállású méhészek sikeresebben megvédték állományaikat, mint azok, akik mellékállásban vagy hobbiszinten foglalkoznak méhészettel. Továbbá, az akácosok kiemelten érzékenyek a tavaszi fagyokra, az idei pedig megtizedelte a virágzást. Bács-Kiskun vármegyében – amely különösen fontos a magyar méztermelés szempontjából – például voltak olyan április reggelek, ahol mínusz 5 és 7 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek. 

Bár egyelőre nem tudják megjósolni a visszaesés mértékét, már évek óta komoly problémát okoz a téli csapadékhiány, főleg az olyan méhlegelőknek, mint a hárs, a szelídgesztenye vagy az akác. Bross Péter elmondta, hogy: „A középhegységekben, völgyekben szinte végig elfagyott az akác, csak a dombtetőkön maradtak meg a virágbimbók, illetve két áprilisi éjszaka a Duna–Tisza közén is jelentős károkat okozott a nagy hideg.” Kiemelte:

A fák többségének virágzata koromfekete, a hazai akácerdők csaknem kétharmadát érte kár a fagyok miatt.

A magyar gazdák évente átlagosan körülbelül harmincezer tonna mézet termelnek, és ennek a mennyiségnek a kétharmadát exportálják, így Magyarország „méhészeti nagyhatalomnak” számít. Olaszország, Franciaország és Németország nagyjából kilencven százalékát vásárolja fel a magyar mézkivitelnek.

Bross Péter szerint a magyar méhállomány nagyarányú csökkentése összetett probléma, amelynek keresik az okát, ugyanakkor a „környezet folyamatos romlása” is fontos szerepet játszik ebben a helyzetben. 

(Borítókép: Georgi Licovszki / EPA / MTI)