Európa kapott egy súlyos pofont, erre Magyarországnak is figyelnie kell

Hétfőn kiterjedt áramszünet sújtotta Spanyolországot és Portugália egyes részeit, beleértve a két fővárost, Madridot és Lisszabont, amely miatt több ezer utast kellett evakuálni a metrókból, de leálltak a telefonvonalak, nem működtek a közlekedési lámpák, sőt

Az áramkimaradás hétfőn kora délután kezdődött Spanyolországban, amely megbénította az ország közlekedését, ugyanakkor a kedd reggeli jelentések szerint a madridi metróhálózat továbbra sem működik, ezért több buszjáratot indítanak. A vasúti közlekedés részben helyreállt, de az áramszünet lehetséges okait továbbra is vizsgálják.

A legszegényebb fejlődő országokban is ritka jelenség, ami a fejlett Nyugaton történt

Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint valószínűleg hetekig fog tartani, amíg lezajlanak a hatósági vizsgálatok, és pontosan, tényszerűen tudni fogjuk, mi volt a közvetlen kiváltó oka a Spanyolországot és Portugáliát teljesen megbénító áramszolgáltatás összeomlásának.

Az elemző rámutatott, hogy a spanyol kormány eddigi kommunikációja szerint „tényezők kombinációja”, köztük egy ritka légköri jelenség okozta azt a láncreakciószerű és teljes leállást az elektromos hálózatban, ami mostanra még a legszegényebb fejlődő országokban is egyre ritkább és lokális jelenség.

A katasztrófák azonban mindig tényezők kombinációjából állnak. Ezekre kényelmes hivatkozni, és különösen kényelmes az időjárást hibáztatni, hiszen akkor nincsenek felelősök. Különösen politikai felelősök

– fogalmazott a szakértő. Tatár szerint az áramszolgáltatás összeomlása nem légüres térben következett be: „Hosszú évek óta zajlik a spanyol kormányok – a német Zöldeket is felülmúló – doktríner, erőltetett megújuló energia kampánya.”

A túlzott optimizmus és a hiányos infrastruktúra veszélyes elegye

Az elemző kifejtette, hogy a spanyol energiapolitika során folyamatosan zárták be a fosszilis erőműveket – idén került volna sor az utolsó szénerőmű bezárására –, és német mintára tervezgették az atomerőművek bezárását is.

Közben pedig fékevesztett tempóban zajlott a megawattgyártás: azaz a nap- és szélerőművek, a jogos piaci igényt messze meghaladó, csak a tervszámok és a finanszírozáslehívás túlteljesítésében érdekelt, a hálózati infrastruktúra szintjén viszont teljesen előkészítetlen tömeges telepítése

– mutatott rá. Tatár Mihály emlékeztetett, hogy német energetikai szakemberek régóta figyelmeztettek hasonló következményekre a német villamos hálózat esetében: azaz miközben sötét és szélcsendes időjárásban az ország drágán importálni kényszerül, optimális időjárás esetén viszont olyan fokú a túltermelés, hogy az az elektromos hálózat számára kezelhetetlen.

Az elemző szerint szinte sorsszerű, hogy április 22-én az európai média lelkesen ünnepelte, hogy első ízben a spanyol áramtermelés megújuló aránya elérte a 100 százalékot – négy nappal később pedig jött az összeomlás.

Fontos figyelmeztetés Európának

„Az ibériai áramszünet következményei – az internet, a telekommunikáció, a közlekedés, a termelés széthullása – nagyon kellemetlenek, de valójában csakis hálásak lehetünk érte: egész Európa kapott egy figyelmeztetést. Végre ugyanis nem lehet tovább a szőnyeg alá söpörni a doktríner európai zöldpolitika átgondolatlanságát” – hangsúlyozta Tatár.

Az Oeconomus szakértője több kritikus kérdést is felvetett:

• Biztosan jó-e, hogy az EU pénzügyi ösztönzői úgy lettek kidolgozva, hogy teljesen egyoldalúan az időjárásfüggő áramtermelés felé torzítják a beruházásokat?
• Hová tűntek hirtelen az energiatárolók, amik állítólag megoldást jelentenek az előbbi kérdésre?
• Az európai energiapiacok – ilyen egyoldalú és előkészítetlen zöldátállás mellett – integrálása valóban érdeke-e a résztvevőknek?
• A huszonegyedik században megengedheti-e magának egy fejlett ország, hogy az áram importtól és az időjárástól függjön?

„Ne legyenek kétségeink, ezeket most jó néhány európai fővárosban át fogják gondolni” – vélekedett a szakember.

Digitális sebezhetőség a készpénzmentes világban

Tatár Mihály további aggályokat fogalmazott meg a digitális fizetési rendszerek sebezhetőségével kapcsolatban is. „Elnézve, ami a spanyol pénzügyi rendszerrel történt – leállt az internet, illetve számos esetben a POS-terminálok is, ahogy lemerültek az akkumulátorok –, valóban jó irány-e, amit az európai elit képvisel, hogy le kell számolni a készpénzzel?” – tette fel a kérdést. Az elemző ironikusan megjegyezte:

Szerinte ez a helyzet felveti azt a kérdést is, hogy mi történne egy háborús konfliktusban, ha kinetikus vagy kibertámadás érné ezeket a láthatóan maximális optimizmussal működtetett villamos hálózatokat.

„Lesz min elgondolkodniuk az európai energiapolitikusoknak. Addig is: nem nehéz megjósolni, hogy az európai lakosság ezek után lázas generátor- és energiatároló-vásárlásba kezd, látva az eddig elért »sikereket«” – zárta ironikusan gondolatait az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.

Magyarországra nem jellemző a „doktríner”, azaz a politikai motiváltságú erőltetett zöldátállás, azonban az Ibériai-félszigeten történt energetikai katasztrófa a magyar energiapolitikának is tanulságokkal szolgálhat. Kulcsfontosságú a kiegyensúlyozott és biztonságos energiamix fenntartása. Az elhamarkodott döntések elkerülése és a kritikus infrastruktúra megerősítése lehet a követendő út a jövőben is.

(Borítókép: Emberek pihennek az Atocha vasútállomás lépcsőjén áramszünet idején Madridban, Spanyolországban 2025. április 28-án. Fotó: Ana Beltran / Reuters)