- Gazdaság
- építkezés
- épület
- energiahatékonyságról szóló törvény
- országgyűlés
- évosz
- építőanyag
- energiahatékonyság
- energiamegtakarítás
- fenntarthatóság
- rezsiköltség
Több mint negyvenezer ingyenes felújítást hozhat a lakosság számára az új törvény

További Gazdaság cikkek
-
Nagyhatalmi alkuk kavalkádjában vagyunk, és ez a pénztárcánkat is érinti
- Ide nem kell árrésstop, nem akarnak idén sörárat emelni a hazai fesztiválok
- Több mint harminc embernek egyetlen számon múlott hogy milliomos legyen
- Nyugat-Európát sokkolták Donald Trump bejelentései, küszöbön a rendszerváltás
- Aranykapu nyílt Keleten: tárt karokkal várják a magyarokat
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével megfogalmazott szakmai vélemények számos ponton beépültek a végleges szabályozásba – jelezte a szövetség, amely rámutat: a törvénymódosítás több jelentős szigorítást tartalmaz:
- A kötelezettekre vonatkozó energiamegtakarítási értékek jelentősen emelkednek.
- Eddig egységesen évi 0,5 százalék megtakarítást kellett elérni a kötelezett energiaértékesítőknek
- A módosítás értelmében azonban 2025 második félévétől már éves szinten 1,4 százalék, 2026-ban is 1,4 százalék, majd 2027-ben 1 százalék lesz a kötelezettség mértéke, és csak 2028-tól tér vissza a korábbi 0,5 százalékos szint.
Ez a többszörösére emelt kötelezettség azt jelenti, hogy
a következő években sokkal több energiamegtakarítást kell igazoltan elérni a végső energiafogyasztóknál.
Az intézkedés ezért várhatóan jelentősen élénkíti az épületenergetikai korszerűsítések piacát, növeli a lakóépületek felújítási aktivitását, és új lendületet ad az építőiparnak, különösen a felújítások területén.
A szigorítás következtében újraindul a Hitelesített Energiamegtakarítások (HEM) piaca, ezzel lendületet kapnak a támogatott épületenergetikai korszerűsítési programok. A hazai építőipar – amely jelenleg nehéz időszakot él meg – komoly segítséget kap, hiszen a felújítási aktivitás növekedése új megrendeléseket és stabilabb piaci helyzetet eredményezhet már az év második felében.
Az építőanyag-ellátás biztosított, bőséges a munkaerő-kapacitás, ezért áremelkedésre vagy anyaghiányra nem kell számítani. A piac készen áll a felújítási hullám kiszolgálására
– hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A törvénymódosítás támogatja a vidéki otthonfelújítási program felfutását is: az otthonfelújítási programban megvalósuló beruházásoknál is elszámolható lesz a HEM, így a padlásfödém-szigetelés mellett komplexebb vidéki felújítások is új lendületet kapnak. Az ÉVOSZ szerint a mostani változások gyorsítani fogják a hazai épületállomány energiahatékonysági állapotának javulását.
Rövidtáv ki, hosszútáv be
Hasonlóan vélekedett az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának – egyben az Újház Zrt. – elnöke is. Juhász Attila felhívta a figyelmet: a módosítás új lendületet ad az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek (EKR), és azon belül kiemelten a lakossági- és középületek ingyenes, vagy rendkívül kedvezménye árú felújításának.
Az elmúlt egy évben országszerte mintegy negyvenezer családi ház padlásfödémének hőszigetelése valósult meg díjmentesen az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszernek köszönhetően. „Ebbe a rendszerbe töltött most új üzemanyagot az Országgyűlés, ami akár ennél is nagyobb léptékű felújítási hullámot indíthat el az év második felében, lehetővé téve sok háztartás számára a tartós és ingyenes rezsicsökkentést” - mondja Juhász Attila, az Újház Zrt. elnöke.
Az EKR célja, hogy az energiakereskedők, a lakossági energiaszolgáltató és az üzemanyag értékesítők (együttesen: az EKR kötelezettek) támogassák a fogyasztókat energiahatékonyságot javító beruházások megvalósításában. A rendszer arra kötelezi az energiakereskedőket, a lakossági energiaszolgáltatót és az üzemanyagkereskedőket, hogy évente meghatározott mértékű energiamegtakarítást érjenek el – hajtsanak végre, támogassanak, vagy finanszírozzanak – a végfelhasználók körében. Ha ezt nem teszik, akkor járulékfizetéssel kell teljesíteniük a számukra előírt energiamegtakarítási kötelezettséget. „A kötelezett társaságok számára a járulék afféle bírságot jelent, ami arra ösztönzi őket, hogy valódi energiamegtakarítást eredményező beruházásokat valósítanak meg, vagy vásárolják meg azok hitelesített megtakarítási eredményeit piaci szereplőktől. Ennek köszönhetően jött létre az a mechanizmus is, amelyben a háztartások ingyenes (térítésmentes) vagy kedvezményes energiahatékonysági korszerűsítésekben részesülhetnek” – fejtette ki Juhász Attila.
A törvénymódosítás azzal lehel új életet ebbe a programba, hogy 2025 közepétől néhány éven át több mint a duplájára emeli a kötelezettség mennyiségét. A lakó- és középületek energiahatékonyságát a módosítás azzal támogatja, hogy kimondja: a megemelt kötelezettség egy meghatározott részét kötelezően ebben a szektorban kell teljesíteni. Juhász Attila szerint a törvénymódosítás további új eleme, hogy ösztönzi a minőségi, hosszú élettartamú megoldásokat. A hat évnél rövidebb élettartamú beruházásokhoz tartozó hitelesített energiamegtakarítások főszabály szerint nem számolhatók el az EKR-ben. Ezzel
az új jogszabály kizárja a rövidtávú megtakarításokat eredményező beavatkozásokat (mint például a villanykörték ledre cserélése) és olyan beruházásokra helyezi a hangsúlyt, mint az épületszigetelés, a nyílászárócsere, vagy a fűtés korszerűsítés.
A szakember szerint további jó hír, hogy
az EKR keretében elérhető megtakarítások kombinálhatók az energetikai fókuszú otthonfelújítási programokkal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással,
amennyiben a programok végrehajtó hatósága a feltételek meghatározásánál lehetővé teszi azok elszámolhatóságát az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése során is.
Több mint 40 ezer ingyenes felújítás jöhet
A törvénymódosítás mellett a változások másik pillére az energiahatékonysági intézkedések katalógusjegyzékének várható frissítése. A rendeletnek ez a mellékelte tételesen felsorolja az elszámolható energiahatékonysági intézkedéseket, azok számítási módszertanait és az elérhető hitelesített energiamegtakarítások értékeit. A katalógus standard megtakarítási értékeket rendel az adott beruházásokhoz (például meghatározza, hogy egy négyzetméter födém utólagos szigetelése hány gigajoule éves energiamegtakarításnak felel meg), emellett szabályozza a szigetelés vastagságát, valamint a műszaki tartalmát is.
„A katalógus módosítása nem csak a mennyiségről, hanem a minőségről is szól. A jogszabály immár előírja, hogy a lakóépületek energiahatékonysági felújításánál csak olyan építési kulcstermékeket lehet beépíteni, amelyek rendelkeznek az ÉMI által kiadott egyszerűsített környezeti minősítéssel és legalább 8-as környezeti pontszámmal. Ez az előírás nemcsak a fenntartható anyagok beépítését szolgálja, de előmozdítja a hazai építőanyagok beépítését is” – mondta Juhász Attila.
A piaci várakozások szerint a módosítás nyomán
legalább újabb 40 ezer – de akár ennél is több – háztartás energetikai felújítása valósulhat meg a szolgáltatók finanszírozásában, azaz a lakosságnak ingyenesen.
A padlásfödémek szigetelése folytatódhat, de várhatóan nő a nagyobb értékű beruházások – homlokzati hőszigetelések, a nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítések, valamint ezek kombinációinak – száma is.
„Az építőanyag-kereskedelem és a kivitelezői szektor készen áll a jelentősen megnövekvő igények kiszolgálására, van elegendő, elérhető építőanyag és kivitelezői kapacitás, így a megnövekedett igényeket határidőre és jó minőségben el tudják végezni. Minden adott tehát ahhoz, hogy a program lendületesen és gördülékenyen valósuljon meg, sőt, az építőipar kifejezetten számít is erre a munkára a gazdaság más területein tapasztalható visszaesés ellensúlyozására” – mondta Juhász Attila.
(Borítókép: guruxoox / Getty Images)
