A magyar légiirányítás világelsővé vált, Nagy Márton nagy bejelentést tett

Nem titok, az első kérdésem az volt az igazgató úrhoz, hogy áramkimaradás esetén mi történik a toronnyal, mert ez most fontos kérdés – kezdte a HungaroControl Zrt. távoli digitális toronyirányítási rendszerének (mirTWR) átadásán tartott üdvözlőbeszédét Nagy Márton, a hétfőn az Ibériai-félszigetet érő áramszünet légiközlekedésre gyakorolt hatásaira utalva. A nemzetgazdasági minisztert megnyugtatta Túri Ferenc vezérigazgató, aki szerint az egész rendszert saját szünetmentes áramforrások támogatják.

Nem ismétlődhet meg a tavalyi káosz

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a HungaroControl mára a nemzetközi légi közlekedés egyik megkerülhetetlen fontosságú szereplője. A munkája hálátlan, hiszen ha teszi a dolgát, az senkit nem érdekel, ám ha baj van, akkor rögtön a címlapra kerül. Nagy Márton sem hazudtolta meg a vélekedést, hiszen beszédében

(Emögött akkor az európai légtér légtérzárak miatti jelentős túlterhelése és a környező országokhoz képest alacsony magyar légiforgalmi díjak együttese állt.)

Kell a reptér a gazdasági növekedéshez

Nagy Márton szerint abban, hogy a magyar gazdaság gazdaság lassan magára talál, és így idén 2,5 százalék körüli, jövőre 4,1 százalékos növekedés várható, a turizmusnak, így a légiközlekedésnek jelentős szerepe van. A turizmus stabilan 4-5 százalékos növekedése jelentősen hozzájárul a gazdasághoz. „A turizmussal nincsen baj, mert évről évre csúcsokat dönt, tavaly 17,6 millió utast fogadott a repülőtér, ami 2023-hoz képest 3 milliós növekedést jelent, így a 2019-es csúcsot is túlszárnyaltuk már” – emlékeztetett a miniszter.

De a reptér az üzleti, gazdasági életben is fontos, hiszen Budapest példátlanul nagy cargoforgalmat is lebonyolít. Tavaly már 300 ezer tonna árut kezelt a repülőtér, ami több mint 50 százalékos növekedés 2023-hoz képest.

A le- és felszálló gépek mellett az átrepülő gépeket is kezelnie kell a HungaroControlnak. A miniszter szerint tavaly 1,144 millió gépet kezeltek a légiirányítók, ennyi járat érintette a hazai légteret.

Idén leteszik a 3-as terminál alapkövét

A miniszter szerint a következő elvárás, a 20 milliós utaslétszám elérése, a korábban várt 2030 előtt bekövetkezhet, ezért van szükség a Liszt Ferenc Repülőtér 3. termináljának felépítésére, amelynek alapkövét Nagy Márton szerint még az idén leteszik. A további hazai repterek fejlesztése is napirenden van, azok is sorra kerülnek – ígérte a miniszter.

A kapacitásokat úgy kell kiépíteni, hogy az ne legyen akadálya a bővülésnek. Ebben a tekintetben a gazdasági miniszter szerint a HungaroControl tudatosan építkezik,

A fejlesztések révén a reptér és a HungaroControl együttes, összehangolt működése garancia lehet a magyar légi közlekedés további fejlődésére. „A kormány ehhez minden támogatást megad, de ezért azt kérjük, hogy minden rendben működjön” – jelezte a miniszter.

A világban egyedül

Az uniós társfinanszírozással 8 milliárd forintos beruházással megvalósuló mirTWR a világon egyedülálló, rendkívül újszerű fejlesztés. A projektet bemutató HungaroControl-vezérigazgató, Túri Ferenc arról beszélt, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban helyszíni kötöttségek nélkül tudnak repülőtéri előtéri forgalmat irányítani. Ez lényegében egy kisvárosnyi méretű forgalom folyamatos mozgatását teszi lehetővé. Hasonló fejlesztések máshol is vannak a világban, de akkora rendszer nincs, amelyik egy Budapest Airport-komplexitású repülőteret tud irányítani.

„A HungaroControl állami feladatot lát el, ám a működését a légitársaságok, végső soron pedig az utasok fizetik. Ezért komoly a felelősségünk, hogy jól használjuk fel a pénzeket” – mondta a vezérigazgató.

Felújítják a ferihegyi tornyot

Ami a fejlesztés szükségességét adta, hogy a Budapest Airport irányítótornyát két-három év múlva fel kell újítani. Amíg a torony nem működhet, az új rendszerrel lehet megoldani a reptér zavartalan működését. Túri Ferenc szerint az ma még kérdés, hogy öt-hat év múlva, amikor elkészül a felújított irányítótorony, akkor hogyan zajlik a reptéri forgalom irányítása. A szakember leginkább egy mixelt megoldást vár, ahol a légiirányítók részben visszaköltöznek a toronyba, s így a fizikai észlelés is megmarad. Az új központban a reptér forgalma egy videófalon jelenik meg, az összes fontos adattal.

A vezérigazgató szerint a fejlesztésekben nagy segítséget jelent, hogy a cég és a reptér is állami tulajdonban van, hiszen így valódi partnerként, egy asztalnál ülve tudják megbeszélni azt, hogy miként valósuljon meg a fejlesztés.

„Mi nem magunknak, hanem a Budapesti Airportnak fejlesztünk, elsődleges kötelességünk, hogy a repülőtér forgalmát segítsük, ne akadályozzuk” – mondta a vezérigazgató, aki szerint kihívás a gyors forgalomnövekedés – hétfőn 420 le- és felszálló repülőt kezeltek, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest.

A Budapestre Airport hatalmas infrastruktúra-fejlesztéseket tervez a jövőben, erre a HungaroControlnak is fel kell készülnie

– mondta a vezérigazgató.

Andrew P. Fiamingo, a kivitelezésben szerepet vállaló Indra Navia vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy már a korábbi, 2015-ben átadott távoli torony is világszínvonalú volt, de a helyére lépő új moduláris, integrált távoli torony, a mirTWR-megoldás valóban egyedülálló és ilyen léptékben elsőként valósult meg a világon.

A projektben az Indra biztosította a HungaroControl üzemeltetési és karbantartási csapatainak a szükséges képzést és oktatást, hogy az eszközöket a rendszer teljes élettartama alatt megfelelően tudják kezelni és fenntartani. A HungaroControl ezt az átállást úgy valósította meg, hogy közben folyamatosan biztosította a repülőtéri szolgáltatásokat a jelenlegi rendszerekkel.

A vezérigazgató emlékeztetett, az iparágban a biztonság az elsődleges, nem engedhetnek meg semmilyen kompromisszumot a biztonságos és megbízható rendszer kialakításában.

(Borítókép:  Az új távoli toronyirányítási rendszer központja a HungaroControl XVIII. kerületi székházában az ünnepélyes átadás napján, 2025. április 29-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)