A negyedéves profit harmadát elvitte az állam az OTP-től

Tovább tartja magát az OTP ahhoz a szokásához, hogy felülteljesíti az elemzői konszenzust.

Az eredmény 22 százalékkal marad el a 2024-es első negyedév 240 milliárdos adatától, ám ennek okait Bencsik László vezérigazgató-helyettes az extra terhekkel magyarázta.

A bank – mint minden más magyar hitelintézet – jelentős extra terheket fizet, ezek közül az OTP az első negyedévben számolta el az extraprofitadót, amely esetében 106,7 milliárd forintot tesz ki. Ezenfelüli tétel a „sima” bankadó (a pénzügyi szervezetek különadója) 32,9 milliárd forintja. Hagyományosan az első negyedévben fizetik a bankok a kibocsátott bankkártyák száma alapján a bankkártyás vásárlások tranzakciós illetékátalányát, amely az OTP esetében 2 milliárd forintot tett ki. A magyarországi kárrendezési alapba az 1,1 milliárdos idei befizetése is most lett elszámolva. Az extra terhek nélkül számolt adózott eredmény már a 300 milliárd forintot közelítette volna Bencsik László szerint, ami a hasonlóan korrigált módon számított 2024-es első negyedéves 286 milliárdos eredményt 4 százalékkal múlta volna felül. A tőkearányos megtérülés 23,7 százalék lett volna, amely magasabb lett volna, mint a 2024. év végi 23,5 százalék.

Veszteséges a magyar bank

Ugyanakkor

– az extra terhek nélkül az itthoni operáció 64 milliárdos eredményt. A bank a 2024-es 172 milliárd forinttal szemben a mostani várakozások szerint 263 milliárd forintos extra teherrel számol. Ebben nincs benne még az, ha például a kormány a második fél évre meghosszabbítja a kamatstopot – hívta fel a figyelmet Bencsik László.

Az üzleti folyamatokban ugyanakkor kedvező hírek vannak. Bár a tavalyi első negyedévben is magas volt már a jelzáloghitelek állománya, ám ezt is sikerült 19 százalékkal meghaladni az idei első negyedévben. Ennél kiugróbb, 43 százalékos volt a személyihitel-állomány bővülése, ám mivel ebben a két szegmensben a piac is nagyot ugrott, az OTP piaci részesedése kismértékben csökkent – a lakáshiteleknél 0,9 százalékponttal 30,2, a személyi kölcsönnél másfél százalékponttal 43,5 százalékra csökkent tavaly év végéhez képest. Ahol viszont erősödik az OTP, az a lakossági megtakarítások piaca: az elmúlt év végi 28,5 százalék után idén márciusban már 28,9 százalék volt az OTP részesedése, ezen belül a bankbetétek állományában 41,5 százalékról 41,8 százalékra nőtt.

A vállalati oldalon a bank a hitelkereslet élénkülését érzi: a negyedévben a hitelállomány 1 százalékkal nőtt, ezen belül a mikro- és kisvállalkozói szegmensben – Bencsik László szerint a Demján Sándor Program elemeinek köszönhetően – 5 százalékos volt a növekedés. Miután az OTP a kkv-húzóterméknek számító Széchenyi Kártya Max+ konstrukciókban az első negyedévben 67 milliárd forintot helyezett ki, ami 47 százalékos növekedést jelent, a bank piaci súlya a vállalati hitelállományban 19,5-ről 19,8 százalékra nőtt egyetlen negyedévben.

Profitugrás Oroszországban

A nyereségesség motorja így tehát a külföldi leánybankoknak köszönhető, amelyek együttesen 212 milliárd forintos pozitív eredménnyel zárták az év első három hónapját – továbbra is valamennyi leánybank nyereséges. Ezen belül meglepő, de

Az orosz leánybank teljesítményével kapcsolatban Bencsik László elmondta, miután a bankeladás továbbra is lehetetlen, ezért kitartanak a korábbi stratégia mellett. A tevékenységük így továbbra is azokra a területekre koncentrál, amelyek nem függnek össze a háborús kitettséggel, így nem nyújtanak vállalati hitelt, döntően a lakossági fogyasztási hitelekre koncentrálnak. Ez a tevékenység ugyanakkor folyamatosan bővül, ráadásul az áruhitelezésben piacvezető az OTP. A betéti oldalon komoly marzsot tud realizálni a bank. Emellett a bankcsoport már 2022-ben vissza tudta hozni a korábban befizetett tőkét, a 2023 óta fizetett osztalékok összege 46 milliárd rubel, így már tiszta nyereségnek számít.

Rekord-hitelbővülés várható

Egyetlen negyedév alatt a csoport hitelállománya 3 százalékkal emelkedett, az eredmény az OTP vezérigazgató-helyettese szerint megalapozza azt a vélekedésüket, hogy a hitelbővülés idén meghaladja majd a 2024-es 9 százalékos mértéket. Ebben segíthet, hogy a bank optimista az ukrán piaccal kapcsolatban – a fogyasztási hitelek ott egyetlen negyedév alatt 14 százalékkal bővültek.

A betétállomány növekedése összességében szintén 3 százalékos volt, ám itt sokkal szórtabb az eredmény: miközben Magyarországon a lakossági betétek 6, a vállalati betétek 8 százalékkal bővültek, addig Oroszországban – döntően külföldi cégek által elhelyezett betéteknek köszönhetően – 16 százalékos volt a vállalati betétállomány-bővülés. Horvátországban, Üzbegisztánban, Montenegróban és Moldovában visszaesett a betétállomány.

A késedelmes hitelállomány rekordalacsony szintre, 3,5 százalékra csökkent, s bár a céltartalékkal fedezettség 60,4 százalékra emelkedett, a bank a jobb minőségű hitelállománynak köszönhetően összességében kevesebb céltartalékot képzett, mint azt az elemzők várták.

Hatékony működés

A bankcsoport bevételei 15 százalékkal, 689,6 milliárd forintra emelkedtek. A hatékonyságot jól mutatja, hogy a működési költségek emelkedése ugyanezen időtávon csak 10 százalékos volt, 281,6 milliárd forintot tett ki még annak ellenére is, hogy a személyi jellegű költségre komoly nyomást gyakorol a reálbér-konvergencia.

Az idén a menedzsment enyhe javulást vár a működési környezetben. A hitelállomány már említett növekedésén felül segítheti az eredményességet, hogy a kockázati profil a 2024. évihez hasonló lehet – ráadásul a bank lényegében stabil, magas, 4,28 százalékos nettó kamatmarzzsal számol. A kedvező adatoknak köszönhetően a működési költség/bevételi mutató jobb lehet a 2024-es 41,3 százaléknál. Ugyanakkor éves szinten a bank szerint a várhatóan csökkenő tőkeáttétel miatt az amúgy kedvező első negyedévi adat ellenére is a tavalyi 23,5 százalékos tőkearányos megtérülés alatti szintekkel számolnak.

Az országnál jobb az OTP minősítése

Az S&P felminősítése után az OTP adósságbesorolása ugyan magasabb, mint Magyarországé, ám Bencsik László szerint a hozamfelárak csökkenése mellett érdemes arra is figyelni, hogy a benchmarkok emelkedtek. Összességében a finanszírozás ma olcsóbb, mint két éve volt, ám azt is figyelembe kell venni minden kötvénykibocsátásnál, hogy a kapott forrást milyen szintek mellett tudják hasznosítani.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)