- Gazdaság
- bankszámla
- mnb
- ngm
- otp
- unicredit
- cib
- alapszámla
- bank
- banki költségek
- bankolás
- készpénzfelvétel
- banki utalás
- számlavezetés
- számlavezetési díjak
Az emberek nagy részének jó, ingyenes, mégsem kell a kutyának sem

További Gazdaság cikkek
-
Hiába a botrány, a korábbi MNB-alapítványi vezér már a MÁV ingatlanüzletét irányítja
- Megérkeztek a hatoslottó nyerőszámai
- Palkovics László belengette, milyen jövő vár a magyarokra
- Donald Trump szerint az Egyesült Államok újrakezdi a vámtárgyalásokat Kínával
- Olyan tervet eszeltek ki Brüsszelben, ami odavág Magyarországnak
Május 1-jétől nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kért, a számladíjak emelésére vállalt banki moratórium lépett életbe a legtöbb pénzintézetnél, hanem több banknál – OTP, CIB, UniCredit Bank – az a vállalás is, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérésére fogalmaztak meg a pénzintézetek. Ez pedig arról szól, hogy
a bankok az ügyfeleik számára addig 0 forintos díj mellett kínálják az EU előírása alapján minden hitelintézet kínálatában kötelezően szereplő alapszámlát, amíg a fogyasztói árindex (az infláció) egymást követő 3 hónapban nem csökken a jegybanki toleranciasáv vagy 4 százalék alá.
Bár 2025 áprilisában a pénzromlás üteme 4,2 százalékra szelídült, a MNB 2025. márciusi inflációs jelentésének legyezőábrája szerint ezt az elvárást az inflációs pálya az előrejelzések szerint 2026 előtt nem igazán teljesíti. Ennek következtében az alapszámla havi díja idén jó eséllyel 0 forint lesz.
Az alapszámlában – miként arról korábban írtunk – az alábbi szolgáltatásokat kell nyújtaniuk egy fix díjért a bankoknak:
- havi számlavezetés,
- bankkártya (éves díja),
- havi két darab, összesen legfeljebb 150 ezer forint készpénzfelvétel forintban bármely magyarországi ATM-ből (2025. január 1-jétől a hazai postákon is) vagy havonta egy darab, legfeljebb 50 ezer forint értékű készpénzfelvétel a bankfióki pénztárból,
- havi négy darab eseti vagy rendszeres átutalási megbízás, összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben,
- korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlás,
- korlátlan számú és összegű készpénzbefizetés,
- korlátlan számú és összegű csoportos beszedés.
Miután a bankok vállalása 0 forintról szól, mindez azt jelenti, hogy az alapszámlára váltó ügyfelek ezeket a szolgáltatásokat díj- és költségmentesen vehetik igénybe – legalább addig, amíg az infláció negyedéven át nem csökken 4 százalék alá. Ők sokkal többet nyerhetnek, mint amennyit az egyébként maximum 3,7 százalékos számladíjemeléstől való elállás jelent.
A díjszámításhoz nem nyúltak hozzá
A mostani vállalással párhuzamosan ugyanakkor nem történt változtatás az alapszámla díjszámítási módjában: az továbbra is a mindenkori bruttó minimálbér 0,5 százalékát kitevő összeg lehet. A 2009. évi LXXXV. törvény (Pénzforgalmi törvény) 18/B. § (3) bekezdése szerint az „alapszámla éves díja nem haladhatja meg a megelőző év utolsó napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt ezrelékének megfelelő összeget”. Ez alapján az alapszámla maximális díja a 2024. évi 266 800 forintos minimálbér alapján idén 1334 forint lehetne, annak köszönhetően, hogy a minimálbér-emelés 2024-ben 15 százalékos volt.
Érdekes egyébként, hogy a 2024. évi minimálbér-emelés már 2023. december 1-jétől életbe lépett, ennek alapján az alapszámláért a bankok már tavaly is 1334 forintot kérhettek, és egy részük így is tett – a többiek a novemberig érvényes 232 000 forintos minimálbér alapján 1160 forintot számoltak fel. De volt olyan bank is, amelyik a minimálbér éves átlaga (11+1 hónap) alapján számított mixelt érteket, 1219 forintot számolt fel az alapszámla díjaként 2024-ben.
Hogy az árazáshoz nem nyúltak hozzá, azért problémás, mert amikortól megszűnik a díjmentességi vállalás, továbbra is a minimálbérhez kötött díjak lépnek életbe. Márpedig a munkaadók, munkavállalók és a kormány közötti megállapodás értelmében reálbér-emelkedésre van szükség az 1 millió forintos átlagbér és az 1000 eurós minimálbér 2028-as eléréséig. Ez pedig azzal jár, hogy
a minimálbérhez kötött alapszámla díja évről évre sokkal jobban emelkedik majd, mint a többi banki szolgáltatásé, amely az inflációhoz kötött.
Az alapszámlára tett vállalás mellett érdekes kérdés, hogy az NGM kérésére tett díjbefagyasztás hogyan érvényesül az alapszámla esetében. A kormányzati kérésre a bankok ugyanis csak az inflációs jellegű díjak – egyébként jogszerű – emelésének visszavonására és ilyen jellegű díjemelések 2026. június 30-ig történő befagyasztására tettek vállalást. Az alapszámla díja pedig, mint láttuk, nem inflációhoz kötött. Ennek ellenére az eddig lépő három bank (OTP, CIB, UniCredit) kommunikációjából úgy fest, hogy a pénzintézetek a két vállalást összevontan kezelik, ezt mutatja, hogy mindegyikük a 0 forintos díjat az NGM-vállalás végső határidejéig, jövő június végéig biztosítja akkor is, ha az inflációban addig nem következne a kedvezmény megszüntetését lehetővé tevő csökkentés.
Az, hogy nincs változás a díjszámításban, azt eredményezi, hogy az alapszámla díja a 0 forintos átmeneti időszakot követően továbbra is a többi banki díjnál erősebben emelkedhet. Korábbi cikkünkben kimutattuk, hogy a 3 éves (9,13 és 14 százalékos éves minimálbér-emeléssel számoló) bérmegállapodás alapján 2028-ra az alapszámla havi díja 1873 forint lehetne, ami 5 év alatt 61,5 százalékos emelkedést jelent. Sokkal nem lennénk beljebb, ha a 2024-es alapdíjról indulna a béremelésekkel történő emelés, mert az alapszámla ebben az esetben 2028-ban 1629 forintba kerül majd. Ha visszatérne az alapszámla is az inflációalapú emeléshez, akkor ugyanakkor a mostani inflációs előrejelzésekkel számolva 1488 forintból megúszható lenne az alapszámla az ügyfelek számára.
Nem kínálják, az ügyfél meg nem keresi
A bankoktól a 0 forintos díj mellett nem igazán várható el, hogy komolyan propagálják az MNB szerint az ügyfelek nagyobb részének bankolási igényeit maximálisan lefedő alapszámlát. A benne foglalt kötelező elemek miatt átlátható, díjában összehasonlítható, a többi számlaajánlatnál benchmarkként használható csomagáras szolgáltatást eddig sem igazán kínálták a pénzintézetek – alig pár tízezer ügyfélről lehet szó, akinek ilyen számlája van.
Ahhoz, hogy a konstrukció érdemben áttörjön, s így minél szélesebb ügyfélréteget tudjon átvezetni a XXI. század kihívásainak leginkább megfelelő, csomagáras banki számlaszolgáltatásai felé, az egyik oldalról az ügyfelek tudatosságát kell növelni. Aligha várható most roham a bankoknál azért, mert most 0 forintért lehet új ügyfeleknek számlát vezetni. Épp ezért fontos a másik oldalról, hogy a terméket kínáló pénzintézeti kör is motivált legyen a termék ügyfelek számára történő kínálásában.
Jelen kondíciói mellett az alapszámla nem nyújt érdemi megtérülést a bankoknak
– a 0 forintos számladíj pláne nem, de az 1334 forintos „normál” számladíj sem elegendő arra, hogy a szolgáltatásokba foglalt havi kétszeri, maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel kimaxolása esetén a bank által a költségvetésbe befizetendő 1350 forintos tranzakciós díjat fedezze.
Méz és korbács
Ezért ahhoz, hogy a bankok felkínálják ezt az ügyfélbarát konstrukciót, egyrészt rá kell szorítani őket az alapszámla értékesítésére.
Fenntarthatóan ugyanakkor csak abban az esetben kerül be az alapszámla a banki kínálatba, ha a kényszer mellett a pénzintézet saját számítását is megtalálja az alapszámla-értékesítésben.
Ehhez új termékek és szolgáltatások alapszámlához kapcsolása mellett arra is szükség lesz, hogy az állam harmadik félként beszálljon az alapszámla népszerűsítésébe. Ezt úgy teheti meg, hogy lemond a konstrukció keresettségének és kínálatának növelése érdekében bizonyos bevételekről, amelyek révén csökkenthetők a bankok alapszámlához kapcsolt költségei.
A kecske és a káposzta esete az alábbi változások kapcsán lehet elérhető.
1. Nyithasson bárki alapszámlát
Az Európai Unió 2014/92/EU irányelve (PAD) nem írja elő, hogy a fogyasztónak ne lehetne más fizetési számlája alapszámla nyitásakor. Az irányelv ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok úgy szabályozzanak, hogy kikössék ezt. Magyarország élt ezzel, és az alapszámláról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján csak az nyithat alapszámlát, akinek még nincs, illetve nyilatkozik arról, hogy korábbi számláját megszüntette/felmondta.
De a tiltás nem életszerű. A csomagáras konstrukció önmagában csak annak éri meg, aki a díjban foglalt szolgáltatásokat ki is használja, 2. vagy 3. számlaként az alapszámla drága terméknek minősül a fix díja miatt.
A megfogalmazás azt is lehetetlenné teszi, hogy az ügyfél éljen a számlahordozás lehetőségével – ahol az új számlavezető bank jár el az ügyfél nevében a régi banknál a számla megszüntetése érdekében. (Igaz, az MNB-vel történő megállapodás alapján a bankok mostantól kötelesek a számlamegszüntetésre vonatkozó ügyfélnyilatkozatot online is elfogadni, azaz legalább nem kell két bankfiókba menni.)
Amíg ez a szabályozás nem változik, addig az alapszámla tekintetében teljesen semleges hatása van annak, hogy az MNB és a bankok friss megállapodása szerint legkésőbb jövő januárban, az éves díjkimutatásokkal együtt a bankok értesítik azokat az ügyfeleket, akik a jelenleginél kedvezőbb számlacsomagot is választhatnának, hiszen az alternatívák között nem szerepelhet az alapszámla, mert a hazai szabályozás nem engedi a termék felkínálását annak, akinek már van bankszámlája.

2. Hitel mellé is lehessen alapszámlát adni
Az alapszámla mellett ma is lehet hitelt igényelni, hiszen a szabályozás a számlatulajdonos más pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését nem korlátozza. Így tehát az alapszámla-tulajdonos nem számlához tartozó hitelterméket igénybe vehet, személyi kölcsönt, lakáshitelt igényelhet.
A fentiek alapján lehet fontos, hogy ha az ügyfélnek hitelfelvétel miatt kell számlát nyitnia a banknál, az egyik opció, amit a banknak fel kell kínálnia, az alapszámla legyen. Itt is igaz lehet, hogy ha az ügyfél 2. vagy 3. számlaként (tényleg csak a hitel miatt) nyitja meg új számláját, az alapszámla drága lesz. Mivel a csomagban foglalt szolgáltatások igen jók, elég hamar sokan fő bankszámlaként használnák így a hitel mellé kötött (alap)számlákat.
3. Legyen kötelező szolgáltatási a push üzenet
Az alapszámla esetében a tagállamok az irányelv követelményeit szigoríthatják, de nem enyhíthetik. Arra tehát van joga a jogalkotónak, hogy a kötelezően nyújtott szolgáltatási körbe olyan további szolgáltatásokat emeljen be, amelyek az adott tagállamban általánosan elfogadott gyakorlat szerint a fogyasztók számára lényegesnek minősülnek. Ezért felvehető a push üzenetküldés – ami talán a legjobban hiányzik ma az alapszámlából. A banki költések nyomon követése, illetve a fizetésforgalom biztonsága, a kibercsalások felfutása miatt a banki üzenetküldés ma már elengedhetetlen része kell hogy legyen a számlaszolgáltatásnak.
Az irányelv az alapszámla díjával kapcsolatban azt határozza meg, hogy annak díja „észszerű” legyen.
Miközben a sms-kontroll díja üzenetenként számolódik, s így akár havi több ezer forintos díjat jelent, a push üzeneteket a bankok egy része ingyen, mások havi 100–200 forintos fix áron nyújtják – az üzenetküldés díja beépíthető az alapszámlába –, vagy akár külön díjtételként felszámolható lehet.
4. Legyen folyószámlahitel, hitelkártya adható
Az EU-irányelv nem tiltja kifejezetten, hogy az alapszámlához folyószámlahitel (hitelkeret) kapcsolódjon. Magyarországon ugyanakkor az alapszámla-rendelet 3. § (2) bekezdése kifejezetten tiltja, hogy alapszámlához hitelkeret kapcsolódjon.
Magyarországon 2024 végén 10,477 millió darab bankszámlát birtokoltak természetes személyek, a számlákon 2025. március végén 9296 milliárd forint volt.
Ezzel szemben az ügyfeleknél lévő folyószámlahitel-állomány 161,65 milliárd forint volt. Érdemben aligha növelné az eladósodottságot a folyószámlahitel lehetőségének engedélyezése. A bankok a hitelkeret megadását hitelbírálathoz, a számlára érkező forgalomhoz (jövedelemhez) kötik, ez a hiteltípus a túlzott eladósodottság elleni védelem szempontjából nem okoz jelentős problémát – ugyanakkor átmeneti likviditási gondok esetén nagy segítség lehet a családoknak. A bankok számára pedig a hitelkerethez kapcsolódó kamat- és díjbevétel növelhetné a bevételeket – emiatt jó eséllyel szívesebben kínálnák az alapszámlát az ügyfeleknek.
Ha a hazai szabályozó nem kívánja módosítani a feltételeket, kihasználható a szabályozás azon vakfoltja, amely szerint csak a számlához kapcsolódva értelmezi, tiltja a hitelkeretet. Ha tehát az adott bank hitelkártyát biztosít az alapszámlás ügyfelének, amelyhez külön (hitel)számla tartozik, a hazai jogszabály alapszámlára vonatkozó szabályai nem sérülnek. A hitelkártya esetében is igaz az, hogy ha a bankok számára az alapszámlás ügyfél egyéb termékekkel kiszolgálhatóvá válna, kisebb gondot jelentene a csomagáras termék.
5. Érvényesüljön költségmegosztás
Az alapszámla elterjedését – és az ehhez mindenképp szükséges banki értékesítési hajlandóság felkeltését – nagyban segítené, ha az állam részben lemondana az alapszámlához kapcsolódó tranzakciós illetékről.
Ha az alapszámlán maximum 500–1000 forintig futhatna fel a készpénzfelvételhez köthető illeték (azaz csak az első 55, illetve 111 ezer forintos készpénzfelvételig kellene a banknak illetéket fizetni), illetve ha az alapszámlához kapcsolódó utalások esetén az abban foglalt 100 ezer forintos értékig akkor sem lenne illetékköteles a tranzakció, ha annak összege meghaladná az 50 ezer forintos értékhatárt, szinte bizonyos, hogy meghozná a bankok kedvét az alapszámla értékesítéséhez – amivel az ügyfelek nyerhetnének.
Az államnak vélhetően minimális összegről kell lemondania, hiszen az alapszámla sohasem lesz 100 százalékos választás.
Ha az ügyfelek keresik az alapszámlát, a bankok a többi számlaterméket ehhez a termékhez árazzák majd, és így megteremtődik a lehetősége annak, hogy a teljes piacon csökkenjenek a banki költségek.
(Borítókép: Luis Alvarez / Getty Images)
