Az emberek nagy részének jó, ingyenes, mégsem kell a kutyának sem

Május 1-jétől nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kért, a számladíjak emelésére vállalt banki moratórium lépett életbe a legtöbb pénzintézetnél, hanem több banknál  – OTP, CIB, UniCredit Bank – az a vállalás is, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kérésére fogalmaztak meg a pénzintézetek. Ez pedig arról szól, hogy

Bár 2025 áprilisában a pénzromlás üteme 4,2 százalékra szelídült, a MNB 2025. márciusi inflációs jelentésének legyezőábrája szerint ezt az elvárást az inflációs pálya az előrejelzések szerint 2026 előtt nem igazán teljesíti. Ennek következtében az alapszámla havi díja idén jó eséllyel 0 forint lesz.

Az alapszámlában – miként arról korábban írtunk – az alábbi szolgáltatásokat kell nyújtaniuk egy fix díjért a bankoknak:

• havi számlavezetés,
• bankkártya (éves díja),
• havi két darab, összesen legfeljebb 150 ezer forint készpénzfelvétel forintban bármely magyarországi ATM-ből (2025. január 1-jétől a hazai postákon is) vagy havonta egy darab, legfeljebb 50 ezer forint értékű készpénzfelvétel a bankfióki pénztárból,
• havi négy darab eseti vagy rendszeres átutalási megbízás, összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben,
• korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlás,
• korlátlan számú és összegű készpénzbefizetés,
• korlátlan számú és összegű csoportos beszedés.

Miután a bankok vállalása 0 forintról szól, mindez azt jelenti, hogy az alapszámlára váltó ügyfelek ezeket a szolgáltatásokat díj- és költségmentesen vehetik igénybe – legalább addig, amíg az infláció negyedéven át nem csökken 4 százalék alá. Ők sokkal többet nyerhetnek, mint amennyit az egyébként maximum 3,7 százalékos számladíjemeléstől való elállás jelent.

A díjszámításhoz nem nyúltak hozzá

A mostani vállalással párhuzamosan ugyanakkor nem történt változtatás az alapszámla díjszámítási módjában: az továbbra is a mindenkori bruttó minimálbér 0,5 százalékát kitevő összeg lehet. A 2009. évi LXXXV. törvény (Pénzforgalmi törvény) 18/B. § (3) bekezdése szerint az „alapszámla éves díja nem haladhatja meg a megelőző év utolsó napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt ezrelékének megfelelő összeget”. Ez alapján az alapszámla maximális díja a 2024. évi 266 800 forintos minimálbér alapján idén 1334 forint lehetne, annak köszönhetően, hogy a minimálbér-emelés 2024-ben 15 százalékos volt.

Érdekes egyébként, hogy a 2024. évi minimálbér-emelés már 2023. december 1-jétől életbe lépett, ennek alapján az alapszámláért a bankok már tavaly is 1334 forintot kérhettek, és egy részük így is tett – a többiek a novemberig érvényes 232 000 forintos minimálbér alapján 1160 forintot számoltak fel. De volt olyan bank is, amelyik a minimálbér éves átlaga (11+1 hónap) alapján számított mixelt érteket, 1219 forintot számolt fel az alapszámla díjaként 2024-ben.

Hogy az árazáshoz nem nyúltak hozzá, azért problémás, mert amikortól megszűnik a díjmentességi vállalás, továbbra is a minimálbérhez kötött díjak lépnek életbe. Márpedig a munkaadók, munkavállalók és a kormány közötti megállapodás értelmében reálbér-emelkedésre van szükség az 1 millió forintos átlagbér és az 1000 eurós minimálbér 2028-as eléréséig. Ez pedig azzal jár, hogy

Az alapszámlára tett vállalás mellett érdekes kérdés, hogy az NGM kérésére tett díjbefagyasztás hogyan érvényesül az alapszámla esetében. A kormányzati kérésre a bankok ugyanis csak az inflációs jellegű díjak – egyébként jogszerű – emelésének visszavonására és ilyen jellegű díjemelések 2026. június 30-ig történő befagyasztására tettek vállalást. Az alapszámla díja pedig, mint láttuk, nem inflációhoz kötött. Ennek ellenére az eddig lépő három bank (OTP, CIB, UniCredit) kommunikációjából úgy fest, hogy a pénzintézetek a két vállalást összevontan kezelik, ezt mutatja, hogy mindegyikük a 0 forintos díjat az NGM-vállalás végső határidejéig, jövő június végéig biztosítja akkor is, ha az inflációban addig nem következne a kedvezmény megszüntetését lehetővé tevő csökkentés.

Az, hogy nincs változás a díjszámításban, azt eredményezi, hogy az alapszámla díja a 0 forintos átmeneti időszakot követően továbbra is a többi banki díjnál erősebben emelkedhet. Korábbi cikkünkben kimutattuk, hogy a 3 éves (9,13 és 14 százalékos éves minimálbér-emeléssel számoló) bérmegállapodás alapján 2028-ra az alapszámla havi díja 1873 forint lehetne, ami 5 év alatt 61,5 százalékos emelkedést jelent. Sokkal nem lennénk beljebb, ha a 2024-es alapdíjról indulna a béremelésekkel történő emelés, mert az alapszámla ebben az esetben 2028-ban 1629 forintba kerül majd. Ha visszatérne az alapszámla is az inflációalapú emeléshez, akkor ugyanakkor a mostani inflációs előrejelzésekkel számolva 1488 forintból megúszható lenne az alapszámla az ügyfelek számára.

Nem kínálják, az ügyfél meg nem keresi

A bankoktól a 0 forintos díj mellett nem igazán várható el, hogy komolyan propagálják az MNB szerint az ügyfelek nagyobb részének bankolási igényeit maximálisan lefedő alapszámlát. A benne foglalt kötelező elemek miatt átlátható, díjában összehasonlítható, a többi számlaajánlatnál benchmarkként használható csomagáras szolgáltatást eddig sem igazán kínálták a pénzintézetek – alig pár tízezer ügyfélről lehet szó, akinek ilyen számlája van.

Ahhoz, hogy a konstrukció érdemben áttörjön, s így minél szélesebb ügyfélréteget tudjon átvezetni a XXI. század kihívásainak leginkább megfelelő, csomagáras banki számlaszolgáltatásai felé, az egyik oldalról az ügyfelek tudatosságát kell növelni. Aligha várható most roham a bankoknál azért, mert most 0 forintért lehet új ügyfeleknek számlát vezetni. Épp ezért fontos a másik oldalról, hogy a terméket kínáló pénzintézeti kör is motivált legyen a termék ügyfelek számára történő kínálásában.

– a 0 forintos számladíj pláne nem, de az 1334 forintos „normál” számladíj sem elegendő arra, hogy a szolgáltatásokba foglalt havi kétszeri, maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel kimaxolása esetén a bank által a költségvetésbe befizetendő 1350 forintos tranzakciós díjat fedezze.

Méz és korbács

Ezért ahhoz, hogy a bankok felkínálják ezt az ügyfélbarát konstrukciót, egyrészt rá kell szorítani őket az alapszámla értékesítésére.

Ehhez új termékek és szolgáltatások alapszámlához kapcsolása mellett arra is szükség lesz, hogy az állam harmadik félként beszálljon az alapszámla népszerűsítésébe. Ezt úgy teheti meg, hogy lemond a konstrukció keresettségének és kínálatának növelése érdekében bizonyos bevételekről, amelyek révén csökkenthetők a bankok alapszámlához kapcsolt költségei.

A kecske és a káposzta esete az alábbi változások kapcsán lehet elérhető.

1. Nyithasson bárki alapszámlát

Az Európai Unió 2014/92/EU irányelve (PAD) nem írja elő, hogy a fogyasztónak ne lehetne más fizetési számlája alapszámla nyitásakor. Az irányelv ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tagállamok úgy szabályozzanak, hogy kikössék ezt. Magyarország élt ezzel, és az alapszámláról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján csak az nyithat alapszámlát, akinek még nincs, illetve nyilatkozik arról, hogy korábbi számláját megszüntette/felmondta.

De a tiltás nem életszerű. A csomagáras konstrukció önmagában csak annak éri meg, aki a díjban foglalt szolgáltatásokat ki is használja, 2. vagy 3. számlaként az alapszámla drága terméknek minősül a fix díja miatt.

A megfogalmazás azt is lehetetlenné teszi, hogy az ügyfél éljen a számlahordozás lehetőségével – ahol az új számlavezető bank jár el az ügyfél nevében a régi banknál a számla megszüntetése érdekében. (Igaz, az MNB-vel történő megállapodás alapján a bankok mostantól kötelesek a számlamegszüntetésre vonatkozó ügyfélnyilatkozatot online is elfogadni, azaz legalább nem kell két bankfiókba menni.)

Amíg ez a szabályozás nem változik, addig az alapszámla tekintetében teljesen semleges hatása van annak, hogy az MNB és a bankok friss megállapodása szerint legkésőbb jövő januárban, az éves díjkimutatásokkal együtt a bankok értesítik azokat az ügyfeleket, akik a jelenleginél kedvezőbb számlacsomagot is választhatnának, hiszen az alternatívák között nem szerepelhet az alapszámla, mert a hazai szabályozás nem engedi a termék felkínálását annak, akinek már van bankszámlája.

2. Hitel mellé is lehessen alapszámlát adni

Az alapszámla mellett ma is lehet hitelt igényelni, hiszen a szabályozás a számlatulajdonos más pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését nem korlátozza. Így tehát az alapszámla-tulajdonos nem számlához tartozó hitelterméket igénybe vehet, személyi kölcsönt, lakáshitelt igényelhet.

A fentiek alapján lehet fontos, hogy ha az ügyfélnek hitelfelvétel miatt kell számlát nyitnia a banknál, az egyik opció, amit a banknak fel kell kínálnia, az alapszámla legyen. Itt is igaz lehet, hogy ha az ügyfél 2. vagy 3. számlaként (tényleg csak a hitel miatt) nyitja meg új számláját, az alapszámla drága lesz. Mivel a csomagban foglalt szolgáltatások igen jók, elég hamar sokan fő bankszámlaként használnák így a hitel mellé kötött (alap)számlákat.

3. Legyen kötelező szolgáltatási a push üzenet

Az alapszámla esetében a tagállamok az irányelv követelményeit szigoríthatják, de nem enyhíthetik. Arra tehát van joga a jogalkotónak, hogy a kötelezően nyújtott szolgáltatási körbe olyan további szolgáltatásokat emeljen be, amelyek az adott tagállamban általánosan elfogadott gyakorlat szerint a fogyasztók számára lényegesnek minősülnek. Ezért felvehető a push üzenetküldés – ami talán a legjobban hiányzik ma az alapszámlából. A banki költések nyomon követése, illetve a fizetésforgalom biztonsága, a kibercsalások felfutása miatt a banki üzenetküldés ma már elengedhetetlen része kell hogy legyen a számlaszolgáltatásnak.

Az irányelv az alapszámla díjával kapcsolatban azt határozza meg, hogy annak díja „észszerű” legyen.

Miközben a sms-kontroll díja üzenetenként számolódik, s így akár havi több ezer forintos díjat jelent, a push üzeneteket a bankok egy része ingyen, mások havi 100–200 forintos fix áron nyújtják – az üzenetküldés díja beépíthető az alapszámlába –, vagy akár külön díjtételként felszámolható lehet.

4. Legyen folyószámlahitel, hitelkártya adható

Az EU-irányelv nem tiltja kifejezetten, hogy az alapszámlához folyószámlahitel (hitelkeret) kapcsolódjon. Magyarországon ugyanakkor az alapszámla-rendelet 3. § (2) bekezdése kifejezetten tiltja, hogy alapszámlához hitelkeret kapcsolódjon.

Ezzel szemben az ügyfeleknél lévő folyószámlahitel-állomány 161,65 milliárd forint volt. Érdemben aligha növelné az eladósodottságot a folyószámlahitel lehetőségének engedélyezése. A bankok a hitelkeret megadását hitelbírálathoz, a számlára érkező forgalomhoz (jövedelemhez) kötik, ez a hiteltípus a túlzott eladósodottság elleni védelem szempontjából nem okoz jelentős problémát – ugyanakkor átmeneti likviditási gondok esetén nagy segítség lehet a családoknak. A bankok számára pedig a hitelkerethez kapcsolódó kamat- és díjbevétel növelhetné a bevételeket – emiatt jó eséllyel szívesebben kínálnák az alapszámlát az ügyfeleknek.

Ha a hazai szabályozó nem kívánja módosítani a feltételeket, kihasználható a szabályozás azon vakfoltja, amely szerint csak a számlához kapcsolódva értelmezi, tiltja a hitelkeretet. Ha tehát az adott bank hitelkártyát biztosít az alapszámlás ügyfelének, amelyhez külön (hitel)számla tartozik, a hazai jogszabály alapszámlára vonatkozó szabályai nem sérülnek. A hitelkártya esetében is igaz az, hogy ha a bankok számára az alapszámlás ügyfél egyéb termékekkel kiszolgálhatóvá válna, kisebb gondot jelentene a csomagáras termék.

5. Érvényesüljön költségmegosztás

Az alapszámla elterjedését – és az ehhez mindenképp szükséges banki értékesítési hajlandóság felkeltését – nagyban segítené, ha az állam részben lemondana az alapszámlához kapcsolódó tranzakciós illetékről.

Ha az alapszámlán maximum 500–1000 forintig futhatna fel a készpénzfelvételhez köthető illeték (azaz csak az első 55, illetve 111 ezer forintos készpénzfelvételig kellene a banknak illetéket fizetni), illetve ha az alapszámlához kapcsolódó utalások esetén az abban foglalt 100 ezer forintos értékig akkor sem lenne illetékköteles a tranzakció, ha annak összege meghaladná az 50 ezer forintos értékhatárt, szinte bizonyos, hogy meghozná a bankok kedvét az alapszámla értékesítéséhez – amivel az ügyfelek nyerhetnének.

Az államnak vélhetően minimális összegről kell lemondania, hiszen az alapszámla sohasem lesz 100 százalékos választás.

Ha az ügyfelek keresik az alapszámlát, a bankok a többi számlaterméket ehhez a termékhez árazzák majd, és így megteremtődik a lehetősége annak, hogy a teljes piacon csökkenjenek a banki költségek.

(Borítókép: Luis Alvarez / Getty Images)