Nincs több aranyvízum, elvették a szupergazdagok trükkjét

Egy háttérbeszélgetésen bontakozott ki előttünk az ügy részlete, amely miatt az Európai Unió Bírósága nemrég precedenst teremtett, véget vetve egy jó ideje húzódó politikai és jogi vitának. Ugyanis 2023-ban az Európai Bizottság jogi hadjáratot indított Málta ellen – osztotta meg a részleteket Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója, aki egyben a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke. A tét nem kevesebb volt, mint az uniós polgárság áruba bocsátásának lehetősége.

A szigetország aranyútlevél-programja elegáns megoldásként szolgált a világ szupergazdagjai számára: egy jól irányzott befektetés, és máris övék lehetett az európai útlevél, vele együtt pedig a kontinens szabadsága. „Az Európai Unió azonban most gyakorlatilag kimondta: az uniós állampolgárság nem eladó” – mondta Magyar Csaba. A döntés mögött nemcsak jogi, hanem mély politikai és elvi konfliktus is meghúzódik. De ne szaladjunk ennyire előre, egyelőre csak ízlelgessük, hiszen a fogalom maga is misztikus: aranyútlevél – már a neve is ígéret.

Aranyvízum vagy aranyútlevél?

Állampolgárságot általában vérségi alapon vagy a születés helye szerint lehet szerezni. Az adott állam másokhoz képest többletjogokat biztosít az állampolgáraik számára. Akár az utazáshoz szükséges útlevelet is biztosíthat részükre. Állampolgárságot szerezhetnek más országok állampolgárai, ha bizonyos feltételeket teljesítenek, például helyi házasság vagy hosszú távú helyben lakás után. Az előnyök mellett kötelezettségek is lehetnek, mint például egyes országokban a sorkatonai szolgálat. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mit szólnak ehhez azok az államok, amelyeknek az állampolgára megszerez egy második állampolgárságot. Vannak, amelyek tiltják, és vannak olyanok, amelyek kötelezővé teszik ennek a bejelentését.

Eggyel alacsonyabb kategória a letelepedési engedély. Ilyenkor az adott ország lehetőséget adhat külföldi állampolgároknak, hogy az adott országban éljenek, de kevesebb joguk van, mint a helyi állampolgároknak, például nem viselhetnek hivatalos tisztséget, vagy nem szavazhatnak. Egy adott ország dönthet arról, hogy a megszokott kereteken kívül gyorsított eljárásban biztosít letelepedést vagy állampolgárságot, vagyis meghatározott befektetésért cserébe biztosítja ezt, és ezért részben lemond a mérlegelési jogáról.

„Jellemzően ezt külön nevesítik a vonatkozó helyi jogszabályban, és egyértelműen tisztázottak a feltételek” – fogalmazott a háttérbeszélgetésen Magyar Csaba, aki hozzátette, számos ország szívesen vonz magához olyan személyeket, akik képesek befektetéseket megvalósítani és profitot termelni. Ennek célja tehát a közvetlen külföldi befektetések vonzása, a gazdasági növekedés ösztönzése és több munkalehetőség megteremtése.

Többféle verziója létezik, közös jellemzője ezeknek a programoknak, hogy vagy állampolgárságot vagy letelepedési engedélyt (esetleg hosszú távú tartózkodási engedélyt) adnak olyan külföldi magánszemélyek részére, akik befektetnek az adott országban, tehát a külföldiek befektetése a kulcsmotívum. Az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság már az 1980-as években elindította saját letelepedési programjait, míg az állampolgárság pénzért árusításának gyakorlata a karibi térségből indult el.

„Saint Kitts és Nevis volt az úttörő, de mára már olyan egzotikus helyek is beszálltak a versenybe, mint Törökország vagy Vanuatu” – mondta Magyar Csaba. A kontinensünkön inkább csak letelepedési és hosszú távú tartózkodási engedélyt adnak a vagyonos külföldieknek. Ezek közül Görögország és Portugália a legnépszerűbb, hiszen a schengeni zónán belül vannak.

Mindezek alapján megkülönböztetjük a hagyományos eljárást és a befektetésért cserébe nyújtott „programokat”. A befektetésért kínált programok között is megkülönböztetjük a letelepedési és az állampolgársági programokat. Az utóbbi jellemzően drágább, mert többletjogokat biztosít. Arról nem is beszélve, hogy a letelepedési engedélyt könnyebb visszavonni. A befektetés országonként változó. Egyes helyeken ingatlant kell venni, míg más helyeken befektetési alapban kell elhelyezni a pénzt, de van, ahol egész egyszerűen csak az állami költségvetés részére kell teljesíteni a befizetést. „Sőt gyakran ezeket az opciókat is kombinálják egymással” – mondta a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke.

Tényleg aranyáron juthatunk hozzá

Mit lehet tudni a máltai programról? – szegeztük a kérdést Magyar Csabának, aki elsőként kifejtette, hogy a szigetországban létezik egy közmondás, amely úgy szól, pénzzel a tengeren is lehet utat építeni. Úgy tűnik, a mediterrán állam valami hasonlót fontolgatott, mert évek óta aktív forrásgyűjtésben van. Málta a külföldi befektetőknek lehetőséget biztosít, hogy megszerezzék a helyi állampolgárságot és ily módon útlevelet, következésképpen az európai állampolgárságot is, hiszen az ország EU-tag.

Évente legfeljebb 400 főkérelmező, családtagokkal együtt összesen maximum 1500 fő vehet részt a programban. A helyi bevándorlási szabályok szerint azok a külföldi befektetők kérhetik az állampolgárságot, akik a népmesékhez hasonló módon kiállnak három próbát, de ezúttal nem ügyességi, hanem „csak” befektetési feltételeket teljesíteni:

• 600 000 euró vissza nem térítendő támogatás Málta javára.
• Minimum 700 000 euró értékű lakóingatlan vásárlása és megtartása legalább öt évig Máltán, vagy a befektető béreljen lakóhelyet, legalább évi 16 000 euró bérleti díjat fizetve.
• Adományozni legalább 10 000 eurót máltai jótékonysági, kulturális, sport-, tudományos, állatjóléti vagy művészeti szervezetnek.

Aki a nagyobb összegű befektetést választja, annak „csak” 12 hónapig kell Máltán élnie, hogy megszerezze az állampolgárságot. A kisebb összeg esetében 36 hónap után van erre lehetőség. Az állampolgárság kiadása előtt négyszintű átvilágítási eljárás történik, amely szigorúnak és magas színvonalúnak tekinthető az iparágban.

Nem kivételezett az uniós jog Máltával

Eddig minden világos, de mi volt ezzel az Európai Bizottságnak a problémája? „A Bizottság úgy véli, az uniós állampolgárság befektetések vagy előre meghatározott kifizetések fejében történő megadása anélkül, hogy valódi kapcsolat lenne az egyén és a tagállam között, nem egyeztethető össze az európai állampolgárság fogalmával és a tagállamok között lojális együttműködés elvével” – válaszolta Magyar Csaba.

A bizottság érvelése nem újdonság, 2020 októberében az első felszólító levele arra kérte Máltát, hogy szüntesse meg a befektetői állampolgársági programját. Mindeközben történtek Málta részéről gesztusok a Bizottság felé: finomítottak a jogszabályon, továbbá felfüggesztették az aranyútlevél rendszerét az oroszok és fehéroroszok számára. A Bizottság szerint a befektetői állampolgársági rendszerek aláássák az uniós polgárság lényegét, és kihatással vannak az unió egészére,

A Bizottság így fejezte ki aggodalmát ezzel kapcsolatban: „Amikor egy tagállam megadja az állampolgárságot, az érintett személy automatikusan uniós polgár lesz, és megilleti az ehhez a státuszhoz kapcsolódó összes jog, például az EU-n belüli szabad mozgáshoz, tartózkodáshoz és munkavállaláshoz való jog.”

Jól látható, a Bizottság érvei hangsúlyozták, hogy az uniós polgárság – természetéből adódóan – magában foglalja a másik tagállam területére való beköltözéshez és tartózkodáshoz való jogot, az adott tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódot, valamint a szavazáshoz és a jelöltséghez való jogot a fogadó tagállamok helyhatósági választásai és az európai parlamenti választások során.

Végül pedig elfogyott a végrehajtó testület türelme, és 2023-ban az Európai Unió Bírósága elé vitték az ügyet. Málta szerint nincs joga másnak beavatkozni az állampolgárság megszerzésének állami feltételeibe. Érvelésük szerint az állampolgárság megadása a tagállamok szuverenitása, kizárólag nemzeti hatáskörébe tartozik. Az állampolgárság biztosításának joga a nemzeti szuverenitás lényege. Még az ügyben felkért főtanácsnok érvelése is Málta felé húzott.

Először kiemelte, a Bizottságnak nem sikerült bizonyítania az uniós polgárságra vonatkozó rendelkezésének megsértését. Míg egy tagállam saját állampolgársági jogszabályaival összhangban megkövetelheti az ország és a befektető közötti valós kapcsolat bizonyítását, addig az uniós jog nem határozza meg, még kevésbé követeli meg az ilyen kapcsolat meglétét az állampolgárság megszerzéséhez vagy megtartásához.

Április végén azonban nem várt fordulat következett be az ügyben. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a máltai aranyútlevél sérti az uniós jogot, a Bizottság álláspontja helytálló. Hosszas érvelésében még azt is kiemelte, hogy a programot reklámozó bevándorlási szakemberek kifejezetten európai állampolgárságként hirdették ezt a lehetőséget, ami még inkább megalapozta az európai hatóságok közbelépési jogát

– osztotta meg a részleteket Magyar Csaba. Jelenleg csak egy ilyen állampolgársági program van, pontosabban volt az EU-ban, de ez egyúttal üzenet volt azoknak a tagállamoknak is, akik hasonlót fontolgatnak, vagy közvetve hasonló lehetőséget ajánlanak. A máltai program mellett van még számos európai ország, ahol csak aranyvízumot lehet szerezni, de rövid és könnyű az út a helyi állampolgárságig.

Most ezek a helyszínek jó eséllyel újból átvizsgálják és hozzáigazítják a jelenlegi szabályaikat a friss bírósági döntéshez. A harmadik országos befektetők is óvatosabbak lesznek ezentúl az európai programokkal, hiszen az uniós intézmények erős álláspontot fogalmaztak meg az aranyútlevelekkel kapcsolatban, de ennek a szemléletnek egy része könnyen átterjedhet az európai letelepedési engedélyekre is. A jogi döntés után a befektetők is óvatosabbak lesznek.

Európa egyre óvatosabb a vagyonos, harmadik országos befektetőkkel. Az ügy egyértelműen mutatja, hogy a tagállami szuverenitás alulmarad az uniós joggal szemben, ha pénzért kínálják az állampolgárságot. Nem tettek kivételt sem Málta, sem a szupergazdag befektetők kedvéért.