Óriási bukás lehet a vége, ha nem figyel a kormány

Az egyik legfontosabb kockázat, hogy a gazdaság növekedési üteme elmaradhat a költségvetési terv alapjául vett várakozásoktól akár 2026-ban, de akár már 2025-ben is – többek között erre hívta fel a figyelmet egy háttérbeszélgetésen Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A kormány a napokban átadta az Országgyűlésnek a 2026. évi költségvetés tervezetét, ezt megelőzően a törvényi kereteknek megfelelően azt véleményezésre megküldte a Költségvetési Tanácsnak. Sokan eltérően értékelték a tanács álláspontját, ám Horváth Gábor most egy háttérbeszélgetésen kizárólag az Indexnek fejtette ki részletesen a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos véleményét.

A Költségvetési Tanács elnöke elmondta, a kormányzati prognózis szerint a növekedés már idén, a második fél évben felgyorsul. „A növekedés pillére most is a háztartások bővülő fogyasztása, amely bő egy éve stabil alapot biztosít, és ezzel a 2026-os költségvetési terv is számol. Ehhez csatlakozhatnak a beruházások, amelyek tavaly még jelentős, két számjegyű visszaesést mutattak, de idén már a nagyberuházások, például a BMW és a BYD gyárépítései is hozzájárulhatnak a fordulathoz” – fejtette ki Horváth Gábor.

Nem költekezik túl a kormány

A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta, számos bizonytalanság övezi a gazdasági helyzetet. Különösen kérdéses, hogy a globális környezetben lesz-e elegendő kereslet például a magyar autógyárak termékeire. Egy másik fontos kérdés, hogy az új környezet ösztönzi-e a vállalkozásokat újabb beruházások indítására. A német kormány fiskális enyhítést célzó intézkedései hozzájárulhatnak a kedvezőbb kimenetel megvalósulásához, de a témát övező bizonytalanságot jól jelzi a szakértői becslések jelentős eltérése.

Az elmúlt két év nulla körüli növekedése után a következő években élénkülhet a gazdaság, párhuzamosan az európai konjunktúra várható erősödésével. Horváth Gábor szerint ez azonban a 2020-as évek bizonytalanabb világgazdasági környezetében történik, a 2010-es évek második feléhez képest kevésbé dinamikus, a gazdasági teljesítményhez képest potenciálisan zsugorodó világkereskedelemmel.

Ez egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan a bruttó hazai termék 80 százalékát meghaladó kivitelt produkált, kedvezőtlen fejlemény. Ezzel összefüggésben erősebb inflációs nyomással, magasabb kamatkörnyezettel kell számolni a 2010-es évekhez képest. Kedvező, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege négy év folyamatos javulást követően tavaly nulla körül alakult, azaz kamatkiadások nélkül egyensúlyban volt

– fogalmazott Horváth Gábor, majd hozzátette: „a költségvetési terv jövőre is ezzel számol, a kormány elkötelezettsége az elsődleges egyensúly megőrzése mellett a fenntarthatóságot erősíti”. A tanács elnöke szerint a 2023-as év bebizonyította, hogy a jelentősen a jegybanki célsáv felett alakuló infláció a költségvetésre is káros: a reálbérek csökkenése visszavetette a fogyasztást, így az adóbevételeket.

Hosszú távon nemcsak Magyarország, hanem minden fejlett ország számára is kihívást jelentenek a demográfiai folyamatok. Horváth Gábor szerint a kormány családpolitikai intézkedései a teljes termékenységi arányszám növelésére hozzájárulhatnak ezen kihívás kezeléséhez.

Új időszak köszöntött be

A Költségvetési Tanács elnökétől megkérdeztük, hogy van-e olyan terület a jövő évi költségvetésben, amelyet túl optimistának tart. Horváth Gábor szerint vannak olyan tételek, melyek esetében a nagyságrend miatt vagy a korábbi évek tapasztalata alapján nagyobb a kockázata a negatív forgatókönyvnek.

„A háztartások fogyasztása 2024-ben a növekedés támaszának bizonyult. A bevételi tervek teljesüléséhez ennek tartós folytatódására van szükség, azaz legalábbis a prognosztizálttól nem sokkal elmaradó keresetemelkedésre és az infláció további kordában tartására. Az Európai Unióból érkező támogatások részleges visszatartása és az ennek feloldását célzó vita elhúzódása miatt a tanács kiemelt kockázatként azonosította az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervek teljesülését” – összegezte a tanács elnöke.

De ha a kormány jövő évi tervét nem tartaná reálisnak a tanács, akkor nem mondta volna ki, hogy nincs alapvető ellenvetése: „Bár bizonytalanságok övezik, van esélye a javaslat alapjául vett növekedés megvalósulásának. Ha pedig elmaradás történik, a kormánynak van lehetősége egyenlegjavító intézkedésekkel beavatkozni idén, ahogy az 2024-ben több ízben is megtörtént.”

Horváth Gábor a háttérbeszélgetésen üdvözölte, hogy a kormány elfogadta a Költségvetési Tanács javaslatát a tartalékok növelésére – a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50-ről 192 milliárd forintra emelte –, hiszen ez segítheti a kockázatok kezelését és a hiánycél elérését. Ám figyelmeztetett: bár az elmúlt évtizedben csökkent az államadósság, a járvány, majd a tavalyi év megtörte ezt a tendenciát, és a tartós mérsékléshez erőteljesebb növekedésre vagy a költségvetés elsődleges többletére lenne szükség.

Az Alaptörvény követelménye, hogy ameddig a teljes hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság meghaladja az 50 százalékos mértéket, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza – hívta fel erre a figyelmet a Költségvetési Tanács elnöke. – Ugyanakkor bizonyos körülmények között ettől el lehet térni, ilyen körülmény a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése vagy a jelenleg is érvényben lévő különleges jogrend.

Így formálisan a tavalyi kis mértékű államadósságmutató-emelkedés sem sértett szabályt. Horváth Gábor megjegyezte, a különleges jogrend miatt jelenleg sem lenne kötelező az adósságmutató csökkentése, de a kormány Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslata ezt tűzi ki célul.

Számos kockázat övezi a költségvetést

Horváth Gáborral külön érintettük a szociális, egészségügyi és oktatási kiadások arányát a 2020. évi költségvetésben. A napokban megjelent sajtóhírekben többen félreértelmezték a tanács egészségügyre vonatkozó megállapításait. A tanács nem állította – ahogy arra később közleményben is felhívták a figyelmet –, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek jövőre.

„Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a központi költségvetésnek megvan a maga sajátos struktúrája, amihez a véleményalkotáskor a tanács is igazodik. Így szakmailag pontos értelmezést az összefüggő részek együttes olvasásával és értékelésével kaphatunk az anyagból” – összegezte Horváth Gábor. Más független fiskális intézményekhez hasonlóan a tanács gyakorlatában a kormányzat által képzett súlypontoknak megfelelő újraelosztási kérdések csak annyiban és akkor jelennek meg, ha a tanács a költségvetési stabilitás, a nemzetgazdasági szintű egyensúly veszélyeztetését tapasztalja.

A közfinanszírozott egészségügyi ellátás ráfordításai – az inflációs hatások és a gyógyítástechnológiai fejlődés hozta drágulás mellett – reálértékben is emelkedtek az elmúlt évtizedben, ennek része volt az egészségügyi dolgozók béremelése is. Az egyes országok kategóriánkénti kiadásait egymással összevető rangsorok orientálhatják az érdeklődőket, de ezek a számok még a lehetséges mértékig hasonló vagy közel azonos számbavételi elvek mellett is tartalmazhatnak olyan országspecifikus sajátosságokat, amik miatt célszerű a főszámok mögé nézve, a részleteket is értékelve készíteni összevetést.

Ugyanakkor Horváth Gábor szerint az intenzív növekedési modellre való átálláshoz a gazdaságnak alkalmazkodnia kell a 2020-as évtized igényeihez. Ehhez kulcsfontosságú az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő. Ebből a nézőpontból az emberi erőforrásokra fordított pénz növelése, akár oktatásra, akár egészségügyre költjük, kívánatos.

A tanács elnöke a háttérbeszélgetésen kiemelte, „fontos szem előtt tartani, amire mindig felhívom a figyelmet, hogy nemcsak a költések nagysága számít, hanem az is, mire és milyen hatékonyan költjük el a pénzt. Lehet, hogy alapos elemzés után a legfontosabb célokra fordított kevesebb pénz is nagyobb javulást eredményez, mint a rossz struktúrában, nem a leglényegesebb pontokon elköltött több pénz”.

Végezetül arra a kérdésünkre is részletesen válaszolt, hogy milyen főbb kockázatokat lát a 2026. évi költségvetés végrehajtásában. A Költségvetési Tanács elnöke szerint az egyik legfontosabb, már említett kockázat, hogy

Utóbbi csökkentheti a tervezés bázisául szolgáló, idén várt adóbevételek nagyságát, előbbi jövőre okozhat elmaradást. „Szintén említettem az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervek teljesülésének kockázatát. Ezt a kormányzat, ahogyan korábban is, a kapcsolódó kiadások visszafogásával kezelheti, ami támogatja a hiánycél elérését, igaz, negatívan hathat a gazdasági növekedésre.”

A Költségvetési Tanács elnöke rámutatott, hogy az állami vagyon gyarapítására és az újonnan létrehozott védelmi tartalékra szánt összegek felülről nyitott előirányzatok. Felhasználásuk csak akkor lehetséges, ha nem veszélyeztetik az államadósság-mutató csökkenését, illetve megfelelnek az uniós kiadási szabályoknak. Figyelmeztetett: a felülről nyitott keretek kockázatot hordoznak, mert év közben olyan kiadásokat tehet lehetővé a kormány, amelyek szűkíthetik a mozgásteret például a tervezettnél kisebb ütemű növekedést okozó kockázatok kivédésére – ezek a kockázatok megfelelő követéssel és időben megtett intézkedésekkel kezelhetők.

(Borítókép: A kormány 2026. évi költségvetési törvényjavaslata, mielőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országház Gobelin termében 2025. május 6-án. Fotó: Lakatos Péter / MTI)