- Gazdaság
- költségvetés
- államadósság
- államháztartás
- ngm
- kormány
- büdzsé
- növekedés
- recesszió
- magyar kormány
Óriási bukás lehet a vége, ha nem figyel a kormány

További Gazdaság cikkek
-
Több mint harminc embernek egyetlen számon múlott hogy milliomos legyen
- Nyugat-Európát sokkolták Donald Trump bejelentései, küszöbön a rendszerváltás
- Aranykapu nyílt Keleten: tárt karokkal várják a magyarokat
- Megszünteti magyarországi menetrend szerinti járatait a Universal Air
- További magyarországi szállodákat szerzett meg a Hilaris Hotels
Az egyik legfontosabb kockázat, hogy a gazdaság növekedési üteme elmaradhat a költségvetési terv alapjául vett várakozásoktól akár 2026-ban, de akár már 2025-ben is – többek között erre hívta fel a figyelmet egy háttérbeszélgetésen Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. A kormány a napokban átadta az Országgyűlésnek a 2026. évi költségvetés tervezetét, ezt megelőzően a törvényi kereteknek megfelelően azt véleményezésre megküldte a Költségvetési Tanácsnak. Sokan eltérően értékelték a tanács álláspontját, ám Horváth Gábor most egy háttérbeszélgetésen kizárólag az Indexnek fejtette ki részletesen a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos véleményét.
A Költségvetési Tanács elnöke elmondta, a kormányzati prognózis szerint a növekedés már idén, a második fél évben felgyorsul. „A növekedés pillére most is a háztartások bővülő fogyasztása, amely bő egy éve stabil alapot biztosít, és ezzel a 2026-os költségvetési terv is számol. Ehhez csatlakozhatnak a beruházások, amelyek tavaly még jelentős, két számjegyű visszaesést mutattak, de idén már a nagyberuházások, például a BMW és a BYD gyárépítései is hozzájárulhatnak a fordulathoz” – fejtette ki Horváth Gábor.
Nem költekezik túl a kormány
A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta, számos bizonytalanság övezi a gazdasági helyzetet. Különösen kérdéses, hogy a globális környezetben lesz-e elegendő kereslet például a magyar autógyárak termékeire. Egy másik fontos kérdés, hogy az új környezet ösztönzi-e a vállalkozásokat újabb beruházások indítására. A német kormány fiskális enyhítést célzó intézkedései hozzájárulhatnak a kedvezőbb kimenetel megvalósulásához, de a témát övező bizonytalanságot jól jelzi a szakértői becslések jelentős eltérése.
Az elmúlt két év nulla körüli növekedése után a következő években élénkülhet a gazdaság, párhuzamosan az európai konjunktúra várható erősödésével. Horváth Gábor szerint ez azonban a 2020-as évek bizonytalanabb világgazdasági környezetében történik, a 2010-es évek második feléhez képest kevésbé dinamikus, a gazdasági teljesítményhez képest potenciálisan zsugorodó világkereskedelemmel.
Ez egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, amely az elmúlt évtizedben folyamatosan a bruttó hazai termék 80 százalékát meghaladó kivitelt produkált, kedvezőtlen fejlemény. Ezzel összefüggésben erősebb inflációs nyomással, magasabb kamatkörnyezettel kell számolni a 2010-es évekhez képest. Kedvező, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege négy év folyamatos javulást követően tavaly nulla körül alakult, azaz kamatkiadások nélkül egyensúlyban volt
– fogalmazott Horváth Gábor, majd hozzátette: „a költségvetési terv jövőre is ezzel számol, a kormány elkötelezettsége az elsődleges egyensúly megőrzése mellett a fenntarthatóságot erősíti”. A tanács elnöke szerint a 2023-as év bebizonyította, hogy a jelentősen a jegybanki célsáv felett alakuló infláció a költségvetésre is káros: a reálbérek csökkenése visszavetette a fogyasztást, így az adóbevételeket.
EZÉRT LÉNYEGES, HOGY A JEGYBANK ÉS A KORMÁNYZAT ÖSSZHANGBAN CSELEKSZIK AZ INFLÁCIÓ TARTÓSAN ALACSONYAN TARTÁSA ÉRDEKÉBEN.
Hosszú távon nemcsak Magyarország, hanem minden fejlett ország számára is kihívást jelentenek a demográfiai folyamatok. Horváth Gábor szerint a kormány családpolitikai intézkedései a teljes termékenységi arányszám növelésére hozzájárulhatnak ezen kihívás kezeléséhez.
Új időszak köszöntött be
A Költségvetési Tanács elnökétől megkérdeztük, hogy van-e olyan terület a jövő évi költségvetésben, amelyet túl optimistának tart. Horváth Gábor szerint vannak olyan tételek, melyek esetében a nagyságrend miatt vagy a korábbi évek tapasztalata alapján nagyobb a kockázata a negatív forgatókönyvnek.
A BEVÉTELEK CSAKNEM 30 SZÁZALÉKÁT A FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK ADJÁK, EZEN BELÜL A LEGJELENTŐSEBB TÉTEL AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ.
„A háztartások fogyasztása 2024-ben a növekedés támaszának bizonyult. A bevételi tervek teljesüléséhez ennek tartós folytatódására van szükség, azaz legalábbis a prognosztizálttól nem sokkal elmaradó keresetemelkedésre és az infláció további kordában tartására. Az Európai Unióból érkező támogatások részleges visszatartása és az ennek feloldását célzó vita elhúzódása miatt a tanács kiemelt kockázatként azonosította az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervek teljesülését” – összegezte a tanács elnöke.

De ha a kormány jövő évi tervét nem tartaná reálisnak a tanács, akkor nem mondta volna ki, hogy nincs alapvető ellenvetése: „Bár bizonytalanságok övezik, van esélye a javaslat alapjául vett növekedés megvalósulásának. Ha pedig elmaradás történik, a kormánynak van lehetősége egyenlegjavító intézkedésekkel beavatkozni idén, ahogy az 2024-ben több ízben is megtörtént.”
Horváth Gábor a háttérbeszélgetésen üdvözölte, hogy a kormány elfogadta a Költségvetési Tanács javaslatát a tartalékok növelésére – a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50-ről 192 milliárd forintra emelte –, hiszen ez segítheti a kockázatok kezelését és a hiánycél elérését. Ám figyelmeztetett: bár az elmúlt évtizedben csökkent az államadósság, a járvány, majd a tavalyi év megtörte ezt a tendenciát, és a tartós mérsékléshez erőteljesebb növekedésre vagy a költségvetés elsődleges többletére lenne szükség.
Az Alaptörvény követelménye, hogy ameddig a teljes hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság meghaladja az 50 százalékos mértéket, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza – hívta fel erre a figyelmet a Költségvetési Tanács elnöke. – Ugyanakkor bizonyos körülmények között ettől el lehet térni, ilyen körülmény a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése vagy a jelenleg is érvényben lévő különleges jogrend.
Így formálisan a tavalyi kis mértékű államadósságmutató-emelkedés sem sértett szabályt. Horváth Gábor megjegyezte, a különleges jogrend miatt jelenleg sem lenne kötelező az adósságmutató csökkentése, de a kormány Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslata ezt tűzi ki célul.
Számos kockázat övezi a költségvetést
Horváth Gáborral külön érintettük a szociális, egészségügyi és oktatási kiadások arányát a 2020. évi költségvetésben. A napokban megjelent sajtóhírekben többen félreértelmezték a tanács egészségügyre vonatkozó megállapításait. A tanács nem állította – ahogy arra később közleményben is felhívták a figyelmet –, hogy az egészségügyre fordított kiadások csökkennek jövőre.
SŐT MEGÁLLAPÍTOTTA AZ ÁLLAMI BERUHÁZÁSI FEJEZET KIADÁSAINAK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK FELÚJÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TERVEZETT NÖVEKEDÉSÉT ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEKNEK JUTTATANDÓ TÖBBLETFORRÁS SZEREPELTETÉSÉT A TERVEZETBEN.
„Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy a központi költségvetésnek megvan a maga sajátos struktúrája, amihez a véleményalkotáskor a tanács is igazodik. Így szakmailag pontos értelmezést az összefüggő részek együttes olvasásával és értékelésével kaphatunk az anyagból” – összegezte Horváth Gábor. Más független fiskális intézményekhez hasonlóan a tanács gyakorlatában a kormányzat által képzett súlypontoknak megfelelő újraelosztási kérdések csak annyiban és akkor jelennek meg, ha a tanács a költségvetési stabilitás, a nemzetgazdasági szintű egyensúly veszélyeztetését tapasztalja.
A közfinanszírozott egészségügyi ellátás ráfordításai – az inflációs hatások és a gyógyítástechnológiai fejlődés hozta drágulás mellett – reálértékben is emelkedtek az elmúlt évtizedben, ennek része volt az egészségügyi dolgozók béremelése is. Az egyes országok kategóriánkénti kiadásait egymással összevető rangsorok orientálhatják az érdeklődőket, de ezek a számok még a lehetséges mértékig hasonló vagy közel azonos számbavételi elvek mellett is tartalmazhatnak olyan országspecifikus sajátosságokat, amik miatt célszerű a főszámok mögé nézve, a részleteket is értékelve készíteni összevetést.
Ugyanakkor Horváth Gábor szerint az intenzív növekedési modellre való átálláshoz a gazdaságnak alkalmazkodnia kell a 2020-as évtized igényeihez. Ehhez kulcsfontosságú az elegendő számú, egészséges és képzett munkaerő. Ebből a nézőpontból az emberi erőforrásokra fordított pénz növelése, akár oktatásra, akár egészségügyre költjük, kívánatos.
A tanács elnöke a háttérbeszélgetésen kiemelte, „fontos szem előtt tartani, amire mindig felhívom a figyelmet, hogy nemcsak a költések nagysága számít, hanem az is, mire és milyen hatékonyan költjük el a pénzt. Lehet, hogy alapos elemzés után a legfontosabb célokra fordított kevesebb pénz is nagyobb javulást eredményez, mint a rossz struktúrában, nem a leglényegesebb pontokon elköltött több pénz”.
Végezetül arra a kérdésünkre is részletesen válaszolt, hogy milyen főbb kockázatokat lát a 2026. évi költségvetés végrehajtásában. A Költségvetési Tanács elnöke szerint az egyik legfontosabb, már említett kockázat, hogy
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÜTEME ELMARADHAT A KÖLTSÉGVETÉSI TERV ALAPJÁUL VETT VÁRAKOZÁSOKTÓL AKÁR 2026-BAN, AKÁR MÁR 2025-BEN.
Utóbbi csökkentheti a tervezés bázisául szolgáló, idén várt adóbevételek nagyságát, előbbi jövőre okozhat elmaradást. „Szintén említettem az uniós forrásokhoz kapcsolódó bevételi tervek teljesülésének kockázatát. Ezt a kormányzat, ahogyan korábban is, a kapcsolódó kiadások visszafogásával kezelheti, ami támogatja a hiánycél elérését, igaz, negatívan hathat a gazdasági növekedésre.”
A Költségvetési Tanács elnöke rámutatott, hogy az állami vagyon gyarapítására és az újonnan létrehozott védelmi tartalékra szánt összegek felülről nyitott előirányzatok. Felhasználásuk csak akkor lehetséges, ha nem veszélyeztetik az államadósság-mutató csökkenését, illetve megfelelnek az uniós kiadási szabályoknak. Figyelmeztetett: a felülről nyitott keretek kockázatot hordoznak, mert év közben olyan kiadásokat tehet lehetővé a kormány, amelyek szűkíthetik a mozgásteret például a tervezettnél kisebb ütemű növekedést okozó kockázatok kivédésére – ezek a kockázatok megfelelő követéssel és időben megtett intézkedésekkel kezelhetők.
(Borítókép: A kormány 2026. évi költségvetési törvényjavaslata, mielőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országház Gobelin termében 2025. május 6-án. Fotó: Lakatos Péter / MTI)
