Palkovics László belengette, milyen jövő vár a magyarokra

A kormány a 2020-as mesterségesintelligencia-stratégia felülvizsgálatán dolgozik, amely fontos mérföldkő volt, hiszen Magyarország az elsők között ismerte fel Európában a technológia jelentőségét – hangsúlyozta Palkovics László a HUN-REN kutatási hálózat AI-konferenciáján. Nem titkolta, hogy az akkori dokumentum bár jó irányokat jelölt ki, elsősorban a technológiára koncentrált, és nem a mindennapi felhasználásra.

A stratégia elsődleges célja olyan alkalmazások tervezése és fejlesztése, amelyeket könnyű használni

– szögezte le a kormánybiztos, aki szerint az új megközelítés kulcsa, hogy ne csak beszéljünk az MI-ről, hanem ténylegesen használjuk is. Ez azért is fontos, mert amikor egy magyar kkv-vezetőt szembesítenek azzal, hogy használnia kellene az MI-t, gyakran megijed: „Mégis mit jelent ez? Adatbázisokkal, neurális hálózatokkal és tréningekkel kell majd szembesülnöm? Erre nem vagyok felkészülve!” – hangzik a tipikus reakció.

Az AI Act kapcsán Palkovics határozottan optimista: „Szerintem az európai szabályozás egyáltalán nem fogja gátolni a magyarországi MI-fejlesztéseket. Természetesen óvatosnak kell lennünk, de jelenleg semmi olyan nincs benne, ami megállítana bármilyen AI-tevékenységet hazánkban.”

A tudás forradalmától a szuperszámítógépekig

Az oktatás területén már sikerült elérni a „finn kihívás” szerinti célt Magyarországon: a lakosság legalább 1 százaléka rendelkezik valamilyen MI-képzettséggel, és a felnőtt lakosság 10 százaléka már találkozott a technológiával. „Jó munkát végeztünk, de ez még csak a kezdet” – hangsúlyozta Palkovics, aki szerint a következő lépés az óvodától az egyetemekig tartó átfogó MI-oktatás bevezetése.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója, egyben az MI-koalíció vezetője elmondta, hogy tevékenyen részt vett a magyar mesterséges intelligencia kidolgozásában. A kutató szerint az oktatás a kulcs, ez derült ki a felméréseikből is. „Nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk az emberek, a vállalatok képzésére, hogy biztosítsuk a mesterséges intelligencia minél gyorsabb adaptációját a gazdaságba és a társadalomba.”

A technológiai háttér sem marad el – Magyarország belépett a szuperszámítógépek elitklubjába: 2022-ben csatlakoztunk az EuroHPC-programhoz. Ennek segítségével magyar kkv-k juthatnak hozzá szuperszámítógép-kapacitásokhoz.

Az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC) az EU, az európai országok és a magánpartnerek közös kezdeményezése, amelynek célja világszínvonalú szuper-számítástechnikai ökoszisztéma kialakítása Európában.

A digitális aranybányászat mesterei

„A mesterséges intelligencia a digitális világ aranyának tűnik, és személyes küldetésem, hogy Magyarország legyen ennek az aranynak a legjobb és leghatékonyabb bányásza” – jelentette ki szenvedélyesen Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese és technológiai szabályozásért felelős vezetője. Nem csoda, hogy ilyen ambiciózus – az AI Act bevezetésével egy teljesen új játéktér nyílik Európában, és aki előbb alkalmazkodik, hatalmas előnyre tehet szert. 

Vajda optimista jövőképet vázolt fel az AI-szabályozásról: „Ez a kockázati megközelítés hamarosan el fog tűnni. Ahogy a járművezetésnél is megszoktuk a kockázatokat az úton, úgy az MI esetében is elfogadjuk majd ezeket, és inkább az előnyökre koncentrálunk.” Hangsúlyozta, hogy Magyarország „a legjobb tanuló kíván lenni" az EU-ban – már a rendelet hatálybalépése előtt elkezdtek felkészülni, és a céljuk, hogy tökéletes implementációval segítsék a hazai fejlesztőket.

Virtuális asszisztensek és digitális ikrek – valós üzleti haszon

A gyakorlati alkalmazások terén már most látszanak az áttörés jelei. Palkovics László izgalmas kezdeményezésekről számolt be: „Létrehozzuk az AI Business Agent első elemét, amely valós időben tanácsokkal látja el a vállalatokat” – villantotta fel a közelgő jövőt. Ehhez nagyban támaszkodnak majd a Központi Statisztikai Hivatalnál felhalmozott adatokra. A kormánybiztos szerint a demonstráció kulcsfontosságú a cégeknek. 

Az ambíciók mellett a kihívások is szóba kerültek: nem elég magas a magyar startupok száma, és nem elég erősek az alkalmazásfejlesztés területén – ismerte el Palkovics, de azonnal hozzátette, hogy egy 70 milliárd forintos alapot hoznak létre kifejezetten az MI-vel foglalkozó vállalatok támogatására. A mesterséges intelligenciával pedig felpörgethetik a vállalatok a különböző részlegeiket, például a HR-t, a pénzügyet, de akár elkészíthetik a cég digitális ikertestvérét is (digital twin).

Az innovációs ökoszisztéma felpörgetése

Jakab Roland bemutatta az AI Factory Antenna programot, amely igazi katalizátora lehet a hazai fejlesztéseknek. A program lényege, hogy a kkv-k hozzáférhessenek a szuperszámítógépek erejéhez, és olyan alkalmazásokat fejleszthessenek, amelyek versenyelőnyt jelentenek számukra. A programtól igazi dominóhatást várnak: 

Ha több alkalmazás születik, több adat keletkezik. Több adat birtokában több kutatás-fejlesztési projekt indulhat, ami még több innovatív MI-alkalmazást eredményez

– magyarázta Jakab, hogyan alakulhat ki egy pozitív spirál. A HUN-REN technológiatranszfer-vállalata valódi hídfő lesz a tudomány és az üzlet között: „Segítjük kutatóinkat, hogy találmányaikat és ötleteiket piacképes termékké alakítsák – az anyagtudománytól az energetikán át a mezőgazdaságig számtalan területen” – vetítette előre Jakab. Hangsúlyozta, hogy ez exponenciálisan növeli majd a számítási kapacitások iránti igényt.

Ez a kezdeményezés megteremti a lehetőséget, hogy a tudományos eredményekből és javaslatokból valódi termékek, szolgáltatások és innovációk szülessenek – mutatott rá Jakab Roland. Ez az újonnan alapított cégük, a HUNRENTECH küldetése, amelynek teljesítésében partnereik olyan nagy vállalatok mint a Bosch, az Ericsson, a Continental és a Nokia.

Vajda Viktor kiemelte, hogy a lapok az MI-versenyben még nincsenek leosztva: a jó hír, hogy még mindig időben vagyunk ahhoz, hogy bekapcsolódjunk. Arra bátorította a jelenlévőket, hogy kerüljenek képbe az AI jogi szabályozásával, ami szerinte nem bonyolult. 

A láthatatlan gazdasági hálózat nyomában

A kerekasztal-beszélgetést követően Stefan Thurner, a bécsi Complexity Science Hub elnöke és a Bécsi Orvosi Egyetemen a komplex rendszerek tudományának professzora tartott előadást. Lenyűgöző adatvizualizációkkal mutatta be a gazdaság valódi természetét – nem egyszerű láncok, hanem komplex, összefonódó hálózatok rendszereként.

Valós, országos léptékű adatbázisok segítségével láthatóvá tett 250 ezer céget és 1,5 millió kapcsolatot tartalmazó gazdasági hálózatokat, melyekben évente a vállalatok 25 százaléka és a kapcsolatok 50 százaléka kicserélődik. Különösen szemléletesek voltak a rendszerszintű kockázatot bemutató ábrái, melyek azonosították azt a 25 kulcsvállalatot, amelyek kiesése 25 százalékkal csökkentené a GDP-t. Az energiaátállás sebességét vizualizáló grafikonjai pedig világossá tették, hogy jelenlegi ütemünkkel messze elmaradunk a 2050-re kitűzött klímacéloktól.

Megállapodást írt alá a HUN-REN és a BME

Jakab Roland bejelentette, hogy a konferencia részeként stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel az akadémiai kutatás, az ipar és a fejlesztés közötti kapcsolatok további erősítése céljából. Ez a partnerség kulcsszerepet játszik majd abban, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése tudományos megalapozottsággal, a fiatalok aktív részvételével történhessen.

Közölte, hogy a pozitív visszajelzésekre és az egyértelmű igényre, hatalmas érdeklődésre reagálva a HUN-REN úgy döntött, hogy ezentúl rendszeresen, évente párbeszédre és eszmecserére hívja a mesterséges intelligencia vezető elméit.

Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke a szimpózium fontos eredményeként említette, hogy konszenzusra jutottak a mesterséges intelligencia fontosságáról, illetve arról, hogy mennyire fontos azt a tudomány számára hasznosíthatóvá tenni.

Bejelentette, hogy ugyanebben a szellemben a HUN-REN néhány hónapon belül, szeptember 17-én, 18-án és 19-én, Budapesten szervez egy egészséges életmóddal kapcsolatos szimpóziumot is.

Ez a szerkesztőségi tartalom a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közreműködésével készült.

(Borítókép:  Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos  a Várkert Bazárban 2025. május 8-án. Fotó:  Bruzák Noémi / MTI)