Megjött a jelentés: vészesen fogy a költségvetés

A központi költségvetés 2851,5 milliárd forintos hiánnyal zárta az idei év első négy hónapját – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn közzétett jelentéséből. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlegét ugyanakkor részben ellensúlyozta az elkülönített állami pénzalapok 44 milliárd forintos többlete, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 123 milliárd forintos hiánya.

A jelentés szerint az államháztartás bevételi oldala kedvezően alakult: az adó- és járulékbevételek összességében 10,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Kiemelkedően teljesítettek a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, amelyek mintegy 13 százalékkal nőttek. A kiadási oldalon jelentős tételt képeztek a kamatkifizetések: április végéig 1916,5 milliárd forintot fordított az állam adósságszolgálatra, ami 408,7 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.

A nyugellátásokra is többet költött az állam: a 13. havi nyugdíjat is beleértve az első négy hónap során 2738,1 milliárd forintot fizettek ki erre a célra. Áprilisban a központi alrendszer 376,4 milliárd forintos havi hiányt mutatott. A Portfolio szerint ez a második legmagasabb negyedik havi hiány az elmúlt 24 évben – ennél magasabb negyedik havi deficit csak 2023-ban volt.

A közüzemi szolgáltatások támogatása jelentősen nőtt, 569,9 milliárd forintot tett ki, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedést többek között a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap megnövekedett kifizetései okozták.

Korábban beszámoltunk róla, hogy az éves költségvetés 62 százalékát már az első negyedévben elköltötte az állam. Banai Benő Péter, a távozó államtitkár szerint ez főként az év eleji nagyobb kifizetéseknek tudható be, például a rezsitámogatásoknak, az állampapírok kamataira fordított összegeknek, a 13. havi nyugdíjnak, valamint az egészségügyi intézmények tartozásainak rendezésének. Fontos kiemelni azt is, hogy a költségvetés hiánya hagyományosan „orrnehéz”, az év első felében koncentrálódik, vagyis a kiadások ebben az időszakban jellemzően magasabbak.

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke pedig szintén az Indexnek arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfontosabb kockázat, hogy a gazdaság növekedési üteme elmaradhat a költségvetési terv alapjául vett várakozásoktól 2026-ban, de akár már 2025-ben is.

Az Alaptörvény követelménye, hogy ameddig a teljes hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság meghaladja az 50 százalékos mértéket, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza

– hívta fel erre a figyelmet a Költségvetési Tanács elnöke, majd hozzátette: „Ugyanakkor bizonyos körülmények között ettől el lehet térni, ilyen körülmény a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése vagy a jelenleg is érvényben lévő különleges jogrend.”

(Borítókép: A kormány 2026. évi költségvetési törvényjavaslata, mielőtt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országház Gobelin termében 2025. május 6-án. Fotó: Lakatos Péter / MTI)