Az a lakás, ami egy éve 50, most 60 millió forintba kerül Budapesten

A lecsengő ingatlanbefektetői kereslettel párhuzamosan a lakásárak drágulása is lassult áprilisban Budapesten, de országos viszonylatban gyorsult a havi árnövekedési tempó az ingatlan.com lakásárindexe szerint.

Éves szinten még mindig jelentős a drágulás, országos szinten 12,5 százalékos, Budapesten pedig 19 százalékos. Az éves áremelkedés ütemét nézve Budapest után a dél-alföldi és az észak-alföldi régió következik a sorban, vagyis az ipari fejlesztésekkel érintett régiók.

„A budapesti lassulásra a havi adatok utalnak elsősorban. Országosan és a fővárosban is 2 százalék alatti drágulás jellemezte az áprilist, miközben Budapesten az idén 4 százalék feletti áremelkedésre is volt példa februárban” – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az idei drágulás komoly kihívást jelent a vevőjelölteknek, különösen a fővárosban. Budapesten ugyanis

• a használt lakások és házak négyzetméterárainak középértéke már 1,27 millió forintnál jár.
• A társasházi lakások esetében 1,3 millióra,
• a 40 négyzetméternél kisebb használt garzonlakásoknál pedig már 1,5 millió forintra emelkedett ez az érték.
• Az új építésű lakások esetében főként az erőteljes befektetői kereslet miatt május közepére az átlagos négyzetméterárak már 1,6 millió forintnál jártak.

A magas fővárosi lakásárak újra az agglomeráció felé terelik a vásárlók egy részét, ezt mutatja, hogy a budapesti agglomerációban a drágulás havi üteme áprilisban 1,7 százalékra gyorsult az egy hónappal korábbi 0,8 százalékos szintről.

Az ingatlanhirdetési portál adatai szerint 2025 májusában az V. kerület volt a legdrágább fővárosi kerület, ahol az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára megközelítette a 2 millió forintot. A legkedvezőbb árakkal továbbra is a XXIII. kerületben találkozhatnak a vevők, itt átlagosan 785 ezer forintba kerül egy négyzetméter.

A többi nagyvárost tekintve Debrecenben 937 ezer, Szegeden pedig 880 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, így Szeged az elmúlt 2 évben a második legdrágább megyeszékhellyé lépett elő. Győrben 844 ezer, Pécsett 773 ezer, Miskolcon pedig 494 ezer forintot kértek a lakások négyzetméteréért. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján, ahol 2025 májusában mindössze 286 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméternyi használt lakóingatlan.

Miben reménykedhetnek a vevők?

Balogh László rámutatott: a budapesti kereslet lanyhulása miatt a lakásdrágulás tovább lassulhat. Nagy kérdés, hogy ha nem kap új lendületet a fővárosi lakáspiac az év második felében, akkor az milyen hatással jár majd az árakra.

A korábbi évek tapasztalatai alapján még ebben az esetben sem várható árcsökkenés rövid távon, de az árak platózására lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy az év második felében kisebb mértékben emelkedhetnek a budapesti lakásárak, miközben a vevők alkupozíciója javulhat

– fogalmazott a szakember.

A jelenleg látható forgatókönyveket viszont átírhatja majd a települések önazonosságának védelméről szóló törvény, amelyet várhatóan május 13-án nyújtanak be a parlamentnek. A jogszabály, ha életbe lép, akkor újabb lakáspiaci fordulatokat is eredményezhet a növekvő lakosságszámú települések körében.

„Erre vonatkozóan korai még pontos előrejelzést adni, de elképzelhető, hogy ezt a lehetőséget éppen a nagyobb városok vagy akár egyes budapesti kerületek is kihasználják pótlólagos források bevonására a külföldi vagy befektetési céllal érkező lakásvásárlóktól” – tette hozzá.

A szakértő szerint az év első hónapjaiban látott fővárosi lendület lecsengésével párhuzamosan a lakáspiac motorja vidékre költözhet, és 2025 második felében a Budapesten kívüli ingatlanpiacokon láthatunk majd nagyobb aktivitást.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!