Ebből Nobel-díj lehet: itt a magyar csoda, amely legyőzheti a rákot

Peták István a Genomate Health megalapításakor nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének forradalmasítását egy olyan mesterséges intelligencia segítségével, ami pontosan tudja, melyik betegnek milyen célzott terápiára van szüksége.

– fogalmazott az Indexnek Peták István. A kutató az Everest meghódításához hasonlította a kihívást: „Bár a cél távolinak tűnik, fokozatosan, táborról táborra haladva elérhető.”

A bejelentéskor Peták azt is elárulta, hogy 2 millió dollár befektetést szereztek a kereskedelmi fázis finanszírozására, és nemrég nevezték ki az amerikai piacot meghódító vezérigazgatót. „Nabil Hafez különleges szakember, aki tagja volt annak a csapatnak, amely 2003-ban befejezte a Human Genome projektet. Húsz éve azon dolgozik, hogy ebből a felfedezésből valódi társadalmi haszon szülessen” – mondta el az alapító kutató.

Peták István felfedezése hatalmas jelentőséggel bír, olyannyira, hogy lapunknak az év elején adott interjújában Palkovics László kormánybiztos őt jelölte meg a Nobel-díj egyik várományosaként. Emlékezetes, hogy Palkovics az elsők között jósolta meg Krausz Ferenc Nobel-díját is, amikor ebben még kevesen hittek. 

Az emberi géntérképtől a személyre szabott digitális diagnózisig

A történet kezdetét Peták István 2003-ra teszi, amikor az emberiség először fejtette meg az emberi genom teljes kódját. „Ez egy ugrás volt, mivel megismertük a szervezetünk alaprajzát. Olyan ez, mint amikor egy meghibásodott autó műszaki rajzát megnézzük – ettől kezdve tudjuk, mi romlott el benne” – szemléltette a kutató.

A következő áttörés 2008-ban jött az új generációs szekvenálással. Peták csapata pionírként alkalmazta ezt a technológiát a rák gyógyításában. Hamar szembesültek azonban a kihívással, kiderült, hogy több száz lehetséges génnek a hatmillió mutációja közül bármelyik okozhatja a problémát, ami így olyan, mintha tűt keresnének a szénakazalban.

Ez az a pont, ahol az ember már képtelen feldolgozni a rengeteg lehetséges meghibásodási lehetőséget, és szükségszerűen érkeztünk el a mesterséges intelligencia bevetéséhez. „Ahogy az autószerelők is egy idő után egyre inkább elkezdtek használni hibakereső szoftvereket, az onkológiában is megjelenik most az a szoftver, amit az orvos le tud futtatni a daganat genomján” – magyarázta Peták.

Magyar innováció a világ élvonalában

A magyar cég 2022-ben született, amikor Peták István az Oncompass spinout vállalataként megalapította a Genomate-et. „Korábban már 5 millió dollár befektetést kaptunk a termékfejlesztésre és a kutatási szakaszra” – említette a szakember. Az egyik fő befektető egy igazi különlegesség: olyan szilícium-völgyi angyal befektető, aki Magyarországon találta meg a párját és Budapestre költözött.

Az úttörő magyar technológia hamarosan felkeltette a Mayo Klinika mesterségesintelligencia-platformjának a figyelmét is, amely a világ egyik legrangosabb egészségügyi intézménye. „Ők a híd a mindennapi orvoslás és az új innováció között” – jegyezte meg Peták István.

A magyar cég tudatosan építette jelenlétét Bostonban, amely a biotechnológiai innovációk fellegvára. „Mivel komolyan gondolom, hogy amit csinálunk, az tényleg világújdonság, ezért Bostonban jelen kell lennünk, mert ott van a legnagyobb verseny is” – magyarázta a stratégiát. A Mayo Klinika mesterségesintelligencia-platformjának vezetője elismeréssel szólt a magyar fejlesztésről: a Genomate a legnehezebb orvosi problémát oldja meg, ami az emberiség egyik legnagyobb vágya – a személyre szabott orvoslás.

Az algoritmus, amely életeket ment

Peták István úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia elképesztő forradalmat hoz a gyógyításba. „A legnagyobb paradigmaváltás az lesz, hogy olyan algoritmusokat tudunk használni, amelyek személyre szabott kezelési terveket készítenek.”

Ez a változás óriási ugrás az orvoslás eddigi történetében. Korábban az orvosok az emberi test működésével kapcsolatos tudásuk és személyes tapasztalatukon alapuló tudás alapján gyógyítottak, majd jött az evidenciaalapú orvoslás, ahol statisztikai alapon, nagy betegcsoportokon tanulmányozták a gyógyszerek hatását.

„Amikor a Curie Intézet onkológusai által végzett klinikai vizsgálat adatain elemezték, és a rendszer hatékonyságát validálták, akkor 17 százalékról 69 százalékra ugrott a terápiás sikerráta a rendszer által nem javasolt és a javasolt kezelések között” – mondta el büszkén az eredményeket Peták István. A Genomate szoftvere képes feltérképezni a beteg daganatának egyedi genetikai hibáit, és meghatározni, hogy melyik célzott gyógyszerhez tartozik a legtöbb tudományos bizonyíték a rendszer szerint. 

Jön a versenyfutás a rákgyógyításban: a nyertes az emberiség lesz

Bár a rák egyre gyakoribb betegség és már a 65 év alattiak vezető haláloka, Peták István optimista a jövőt illetően: 

Paradox módon a daganatos betegek számának növekedése részben éppen annak az eredménye, hogy egyre több beteg túléli a kezeléseket.

Most a betegek 10-15 százalékának tudunk olyan célzott gyógyszert adni, ami tartósan hatásos. Ezek a betegek már hosszú évekre daganatmentessé válhatnak áttétes daganat esetén is 

– magyarázta. A nagy áttörést az hozhatja el, ha ezek a kezelések minden beteg számára elérhetővé válnak – és Peták szerint éppen ez az, amiben a mesterséges intelligencia segíthet. Merész jövőképet is felvázolt: hamarosan úgy beszélünk majd a rákról, ahogy ma a lepráról – egy olyan betegségként, ami évszázadokig gyilkolt, aztán végleg legyőztük.

Az exkluzív gyógyszerektől az elérhető kezelésekig

Peták István kendőzetlenül beszélt az egészségügy egyik legnagyobb problémájáról: a költségekről, és emiatt a magas árakról. „283 ezer dollár (102 millió forint) egy új célzott gyógyszer kezelési költsége – ez nem fenntartható.” Szerinte még az Egyesült Államok sem képes hosszú távon finanszírozni ezt a modellt.

„Tehát radikálisan csökkenteni kell a költségeket ahhoz, hogy ténylegesen hozzáférjenek a betegek. 

Ez eszméletlen frusztráció. És ez már az elmúlt években látszott a folyosókon, erről beszélgettek az onkológusok a konferenciákon is, hogy most már tényleg itt vagyunk a megoldás kapujánál, és tényleg az a kérdés, hogy nem bírjuk kifizetni?"

A magas árak hátterében álló okokat is elmagyarázta: „Nagyon sok gyógyszer klinikai kutatásai során milliárd dollárok égnek el. A gyógyszer kifejlesztése után 20 év a szabadalmi védettség, de mire piacra kerül, gyakran csak 2-3 év marad a megtérülésre.” Ráadásul egy sikeres gyógyszer árába beépítik annak a másik 90-100 gyógyszernek a költségét is, ami elbukott és nem jutott el a piacra. A szakértő szerint a mesterséges intelligencia felgyorsíthatja a gyógyszerkutatást, így jelentősen olcsóbbá válhatnak a személyre szabott gyógyszerek.

Digitális ikrek és valódi gyógyulás: itt kopogtat a jövő

Peták István szerint a Genomate már most kész a gyakorlati alkalmazásra. A folyamat egy részletes molekuláris diagnosztikai vizsgálattal kezdődik, majd a szoftver elemzi az eredményeket és személyre szabottan felsorolja a terápiás lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján az orvos számára.

„Ha van egy elromlott autó, mindenféle alkatrészeket cserélünk benne, de mi letesztelhetjük, lemodellezhetjük, hogy ettől tényleg megjavulna-e, mielőtt ténylegesen hozzányúlnánk az autóhoz” – magyarázta.

A végső cél, hogy minden betegnél automatikusan legyen teljes genomvizsgálat, és utána már tényleg csak mint egy appot kelljen lefuttatni a diagnosztikai szoftvert. Peták szerint ez nem évtizedek, hanem csak évek kérdése.

– mondta büszkén a szakember. Emlékeztetett, hogy innen indult ki többször is már a személyre szabott orvoslás forradalma, és ez most is így lesz, valamint hozzátette: „Szeretném megköszönni csodálatos munkatársaimnak, befektetőinknek, sok orvosnak, kutatónak, akikkel együtt dolgoztunk az elmúlt évtizedben Magyarországon és szerte a világon. Köszönöm a betegeknek, akik bíznak bennünk és inspirálnak, hogy tovább dolgozzunk a megoldáson.”

Peták István mostani bejelentésére Washingtonban, a SelectUSA Summit konferencián került sor, amelyet május 11–15. között rendezett meg az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma. A rendezvényen több mint 5000 résztvevő van jelen, 96 országból és az USA minden tagállamából. 

Palkovics László, Magyarország mesterségesintelligencia-kormánybiztosa így nyilatkozott a bejelentés után:

Büszkék vagyunk magyar tudósainkra, köztük sok Nobel-díjasra. Dr. Peták István már számos hazai és nemzetközi innovációs díjat nyert. Meggyőződésünk, hogy ő és csapata hozzák el a következő tudományos áttörést az orvostudományban: az AI úttörő alkalmazását a rákbetegek személyre szabott terápiájában.

Peták István februárban nagyinterjút adott lapunknak, amelyben többek között arról is beszélt, hogy megelőzhetjük-e a rákot. Cikkünket ide kattintva olvashatja el.

(Borítókép: Peták István 2025. január 24-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)