Megszólalt az új adótörvény szürke eminenciása: alapjaiban változtatják meg az adóztatásunkat

A kormány a jelenleg is érvényben lévő extraprofitadók fennmaradásával 530 milliárd forintos bevételre számít – derült ki egy háttérbeszélgetésen, amelyen Gerlaki Bence, az adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár osztott meg részleteket az Index kérdéseire is válaszolva. A kormány kedd éjjel nyújtotta be az Országgyűlésnek a 2026-os évre vonatkozó adómódosításokat. Az államtitkár hangsúlyozta, a mostani javaslatcsomag nem tekinthető véglegesnek, mivel az őszi ülésszakban újabb változtatások is napirendre kerülhetnek.

Ezek között említést tett a kisvállalati adót (kiva) érintő módosításokról is, amelyek korábban már a szakmai és politikai diskurzusban is felvetődtek. Gerlaki Bence szerint a kiva átalakításának lehetősége továbbra is nyitott, és az őszi adócsomagban kaphat végleges formát. Az extraprofitadók fenntartása továbbra is kulcsfontosságú elem a kormány adópolitikai stratégiájában. Bár az eredetileg ideiglenesnek szánt terhek bevezetését 2022-ben a rendkívüli gazdasági helyzet indokolta, mostanra úgy tűnik, ezek tartós részévé váltak a hazai adórendszernek.

Több százezer szülő részesülhet adókedvezményben

Az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban bejelentett személyijövedelemadó-mentességet (szja-mentesség) és az ahhoz kapcsolódó módosításokat több jogszabályon keresztül vezetik be – derül ki a benyújtott törvénycsomag részleteiből. A jogalkotó összesen négy külön törvényben szabályozza a mentesség végrehajtását. Ezek a jogszabályok együtt alkotják a keretrendszert, amely révén a bejelentett adómentességek ténylegesen beépülnek a magyar adórendszerbe.

Az intézkedés célja, hogy meghatározott társadalmi csoportok – például fiatalok, többgyermekes szülők vagy bizonyos foglalkozási körbe tartozók – mentesüljenek a személyi jövedelemadó fizetése alól. A lépés több szempontból is jelentős: egyrészt tovább bővíti az adókedvezmények körét, másrészt újabb módosításokat hoz az adójogszabályok rendszerében, amelyek hatása várhatóan hosszú távon is érezhető lesz az államháztartásban és az érintett társadalmi csoportok jövedelmi helyzetében.

• 2025. évi XVI. törvény értelmében 2025. július 1-jétől teljes egészében szja-mentes lesz a csecsemőgondozási díj (csed), a gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díj, ezáltal a kormány számítása szerint idén 10 milliárd, jövőre pedig további 15 milliárd forintot hagynak a családok kasszájában.
• 2025. október 1-jétől a háromgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentességet kapnak ez még idén 50 milliárd, jövőre pedig további 200 milliárd forintot hagy az érintett családok zsebében.
• 2026. január 1-jétől életkor szerinti fokozatosan a kétgyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentessége is életbe lép. 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek, ami jövőre 120 milliárd forintnyi támogatást jelent számukra. 2027-től a 40 és 50 év közötti anyák, 2028-tól már az 50 és 60 év közötti, 2029-től a 60 év felettiek kétgyermekesek anyák is adómentesek lesznek.

A családokat célzó adókedvezmények 2026-tól jelentős számú érintettet érhetnek el – mondta el Gerlaki Bence, az adóügyekért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkár az Index kérdésére. Az államtitkár tájékoztatása szerint a két- és háromgyermekes édesanyák számára biztosított kedvezmények, valamint a csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) és az örökbefogadói díjhoz kapcsolódó kedvezmények

A kedvezmények fokozatos kiterjesztése következtében a jogosultak száma a következő években tovább nőhet. Gerlaki Bence elmondása szerint a kétgyermekes anyák adókedvezményének teljes körű bevezetésével – amely 2029-re válik teljessé – várhatóan mintegy egymillió ember válhat jogosulttá valamilyen formában.

Új szochoszabály lép életbe

A szochoszabályok módosítását is szükségesnek tartják az adókedvezmények kiterjesztésével párhuzamosan. „Az intézkedés mögött elsősorban visszaélésekre utaló tapasztalatok állnak” – erről is beszélt Gerlaki Bence a háttérbeszélgetésen. A helyzetet érdemes fiktív példával szemléltetni: az eddigi szabályozás lehetőséget adott arra, hogy a négygyermekes anyák kedvezménye és a nyugdíjas státusz egyidejű fennállása esetén a munkáltatók olyan foglalkoztatási konstrukciókat alkalmazzanak, amelyek visszaélésekre adtak lehetőséget.

A gyakorlat szerint előfordult, hogy nyugdíjas, négygyermekes nőket – akik többféle adó- és járulékkedvezményre voltak jogosultak – formálisan magas bérrel jelentettek be cégekhez, miközben a tényleges kifizetés elmaradt, vagy az összeg egy része informálisan visszakerült a munkaadóhoz.

A kormány célja a szabályozás szigorításával az ilyen típusú visszaélések kizárása, valamint annak biztosítása, hogy az adókedvezmények valóban a jogosultakat segítsék, és ne váljanak eszközzé az adóelkerüléshez.

A kormány jogszabály-módosítással zárja le azt a korábban nyitva álló kiskaput, amely kizárólag a négygyermekes nyugdíjasokra vonatkozott, és amelyet a hatóságok szerint több száz esetben használtak ki visszaélésszerűen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eddig ezeket az eseteket egyedileg vizsgálta és kezelte.

A most bejelentett módosítás szerint a jövőben minden olyan jövedelem után, amely meghaladja az átlagbér négyszeresét – jelenlegi értéken számolva mintegy havi 2,5 millió forintot –, kötelező lesz a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése. Ez azt jelenti, hogy még akkor is fennáll a szochofizetési kötelezettség, ha az érintett egyébként más jogcímen adómentességet élvez.

Az Index kérdésére válaszolva Gerlaki Bence megerősítette, hogy az új szabályozás célzottan kezeli a korábbi visszaélésekből fakadó problémákat, és már előre reflektál arra a helyzetre is, hogy az szja-mentességek bővítésével akár egymillió édesanya is adómentessé válhat a következő években. Az államtitkár hangsúlyozta, a jogalkotó most már jogszabályi szinten szabályozza az új helyzetet, így a NAV-nak nem egyedi esetek szintjén kell beavatkoznia, hanem világos, általános érvényű keretrendszer alapján lehet fellépni a visszaélések ellen.

Fogyasztásösztönzés, kiszámíthatóbb különadózás

Az szja-mentesség és a családi adókedvezmények kiterjesztése élénkítheti a lakossági fogyasztást – erre hívta fel a figyelmet Gerlaki Bence államtitkár egy háttérbeszélgetésen, a Portfolio kérdésére reagálva. Mint mondta, a családoknál így több jövedelem marad, ami hozzájárulhat a 2025-re tervezett gazdasági növekedés eléréséhez.

Az államtitkár szerint az úgynevezett „óvatossági motívum” továbbra is jelen van a magyar háztartások pénzügyi döntéseiben. Ezt támasztják alá a kiskereskedelmi forgalom ingadozó havi adatai is, amelyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatosan elemez.

Gerlaki Bence egy másik jelentős változásra is felhívta a figyelmet: az extraprofitadókat eddig kormányrendeleti szinten, a rendkívüli jogrend keretében vezették be. A jövőben azonban ez az adónem törvényi szabályozást kap, ami hosszú távon kiszámíthatóbb kereteket biztosíthat a gazdasági szereplők számára. Az államtitkár szerint 2025-re és 2026-ra az egyes ágazatok extraprofitadó-terhei – a kormány számításai alapján – jelentősen csökkennek, akár a felére is.

Ezzel együtt ellentmondásos képet mutatnak az ágazati előrejelzések: míg idén a bankszektort érintő extraprofitadó várhatóan 160 milliárd forintot tesz ki, addig jövőre ez az összeg 180 milliárd forintra emelkedhet. A biztosítási szektor esetében a kormány 2025-ben 60 milliárd forintos bevétellel számol.

A törvényi szintre emelt különadózás célja tehát kettős: egyrészt a fiskális stabilitás biztosítása, másrészt a jogbiztonság növelése a gazdasági szereplők számára – miközben továbbra is jelentős bevételi forrásként szolgálnak a kiemelten nyereséges ágazatokból származó terhek.

Lépések a gazdasági stabilitás érdekében

A kormány számára az extraprofitadók kulcsfontosságú bevételi forrást jelentenek, ugyanakkor számos intézkedés is segíthet csökkenteni ezen adók mértékét. Gerlaki Bence, az adóügyekért felelős államtitkár szerint az állampapírok vásárlása lehetőséget ad arra, hogy a pénzintézetek mérsékeljék az extraprofitadójukat. A kormány ugyanis arra ösztönzi a pénzintézeteket, hogy 2030 január elsején lejáró állampapírokat vásároljanak, mivel ezek a vásárlások csökkenthetik a vállalatok adóterheit.

A biztosítók számára is kedvező változások várhatók, hiszen eddig csak a növekményük 30 százalékát tudták leírni az adójukból, most viszont a kormány ezt az összeget 60 százalékra emeli. A változások különösen az energetikai ágazatra vannak hatással, hiszen ezen a piacon voltak a legnagyobb extraprofitok. Gerlaki Bence a háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, az úgynevezett Ural–Brent spread adó továbbra is fennmarad; ez rendkívül hatékony eszköz, mivel az adó akkor csökken, ha a spread szűkül. A kormány az adóból évi 50 milliárd forintos bevételt vár.

A „Robin Hood-adó” néven elhíresült különadó is megmarad, de a szektorok közötti terhelés mérséklésére a kormány csökkenti az adó kulcsát, az eredeti 31 százalékra. Ugyanakkor egyes szektorok – mint például a víziközmű-szolgáltatók és szennyvíztisztítók – mentesülnek az extraprofitadó alól, hogy ezzel támogassák a szektor beruházásait.

A kormány célja, hogy e változtatásokkal mérsékelje az extraprofitadók vállalatokra gyakorolt negatív hatását, aminek következtében sok esetben elhalasztják vagy teljesen elvetik a beruházásokat. Az államtitkár egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy más szektorokban, például az kiskereskedelemben beruházások indultak, miközben az extraprofitadók érvényben voltak.

A kormány emellett a korábban már megemelte az áfamentesség értékhatárát 12 millió forintról 18 millió forintra, és most törvényi szintre emelik ezt a határt. Ezenkívül vizsgálják annak lehetőségét, hogy a 18 millió forintos határt tovább emeljék, ami még kedvezőbb környezetet teremthet a kisebb vállalkozások számára.

Összességében kijelenthető, hogy bár a kormány számos intézkedéssel igyekszik mérsékelni az extraprofitadó terheit és ösztönözni a gazdasági aktivitást, a kérdés továbbra is nyitott: hogyan formálja majd mindez a vállalatok és a háztartások pénzügyi döntéseit? A kérdés az, hogy a cégek és a családok miként reagálnak az ösztönzőkre – lesz-e elég bizalom a növekedés fellendítésére.

(Borítókép: Songsak / Getty Images Hungary)