Hosszú ideje vergődik az építőipar, tort ül a bizonytalanság

A nyers adatok szerint 3,4 százalékkal maradt el az építőipari termelés volumene 2025 márciusában az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

• Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent 2025 márciusában az előző év azonos hónapjához képest: az épületeké 0,1, az egyéb építményeké 8,9 százalékkal.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 27,8, az egyéb építmények építésénél 1,8 százalékkal bővült a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 20,1 százalékkal csökkent.
• A megkötött új szerződések volumene 27,3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké – az előző évi, magas bázishoz képest – 41,3 százalékkal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,4 százalékkal emelkedett.
• Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 3,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 14,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 20,7 százalékkal nagyobb volt a 2024. márciusinál.

Ami a havi alapon történő változást illeti: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése márciusban 0,7 százalékkal meghaladta a februárit.

Negyedéves viszonylatban pedig:

Nőttek a termelői árak

Az építőipar ágazatain belül 2025 első negyedévében az egyéb építmények építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben egyaránt 6,0, az épületek építése vonatkozásában 4,1 százalékkal emelkedtek az árak 2024 első negyedévéhez mérten.

Az építőipar termelői árai 2,2 százalékkal magasabbak voltak az előző, vagyis a 2024. negyedik negyedévinél – közölte a KSH.

Érződik a lakosság bizonytalansága

Ismét rossz adat érkezett az építőipar alakulásáról. A lakásépítési, bővítési és felújítási szegmens mutat életjeleket a használtlakás-piac első negyedéves fellendülése és az újraindított állami támogatások miatt. Ám

– értékelte az adatokat Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának, valamint az Újház Zrt. elnöke. 2025 első negyedévében a kiadott építési engedélyek száma 25 százalékkal nőtt 2024 első negyedévéhez képest, de a növekedés kizárólag Budapestre koncentrálódott, és csak remélni lehet, hogy ehhez felzárkóznak a vidéki városok és kisebb települések is – tette hozzá.

Ami az építőanyagok forgalmát illeti: az Újház Zrt. forgalmi adatai azt mutatják, hogy az élénk évkezdet után lassul a forgalom növekedése, azaz a teljesítmény ebben a szegmensben sem tudott lendületes növekedési pályára állni. Az első hónapok bőven két számjegyű növekedése a szerkezetépítési anyagok és falazóelemek piacán azt jelezte, hogy legalább az építőipar kisvállalatai több megrendelésben reménykedhetnek a második félévben, de a növekedés áprilisban az alacsony bázishoz képest is csökkenésbe váltott – mondta a szakértő.

Bizonytalanok a kilátások

Az építőipar továbbra is vegyes képet mutat. Márciusban éves alapon csökkent, míg havi bázison bővülés következett be. Éves szinten az első negyedév egészét tekintve is mérséklődött a termelés, 5,7 százalékkal, ugyanakkor a szezonálisan kiigazított adatok 1,4 százalékos növekedést mutatnak negyedéves bázison. Az ágazat helyzetét némiképp ronthatta, hogy habár az idei március is enyhe volt, de a tavalyinál hidegebb és csapadékosabb volt az időjárás, amely egyes építőipari munkákat hátráltathatott – mondta Molnár Dániel, a Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.

Hozzátette: az építményfőcsoportok közül az épületek építésének volumene az előző évi szintjén stagnált, amelyben ugyanakkor közrejátszhatott, hogy idén több munkanap volt. Havi alapon viszont nőtt, 1,1 százalékkal, a termelési volumen, amelyet az alacsony bázis is segített – a februári 5,2 százalékos visszaesés korrekciója következhetett be. Az épületek építése nagyobb részben a vállalati szféra tevékenységéhez kötődik, vagyis annak alakulását döntően a vállalati beruházási döntések befolyásolják. Ezzel összefüggésben pedig továbbra is ki kell emelni a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság hatását, amely óvatosságra intheti a döntéshozókat. Ezt jelzi az is, hogy a hó végi szerződésállomány ugyancsak érdemi, 14,7 százalékos csökkenést mutatott éves alapon.

Az egyéb építmények építése ezzel szemben éves alapon nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal esett vissza, és havi alapon is hasonló mérséklődést mért a KSH, amit viszont szintén jelentős részben a bázishatás eredményezett, februárban megugrott az építményfőcsoport termelési volumene. A szerződésállomány alapján a kilátások ebben a szegmensben kedvezőbbek, a március végi adatok 20,7 százalékos bővülést mutatnak, amely mögött az állami megrendelések húzódhatnak meg.

Az építőipari árak továbbra is érdemi emelkedést mutatnak, az idei első negyedévben éves alapon 5,4, míg negyedéves bázison 2,2 százalékkal nőttek a termelői árak. Ez mindenképpen jelentős növekedés, figyelembe véve az ágazat teljesítményét, amely tartósan a 2021-es szintje alatt teljesít.

– hívta fel a figyelmet Molnár Dániel.

„Az építőipar esetében is elmondható a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság. A rendelésállományi adatok alapján az egyéb építmények esetében már érdemi növekedés jöhet a következő hónapokban, miközben az épületek építése esetében a gazdasági helyzet javulása tudná erősíteni a vállalatok beruházási hajlandóságát. A kilátásokkal kapcsolatban mindenképpen pozitívum, hogy megszületett az első megállapodás az amerikai vámok kapcsán az Egyesült Királysággal, miközben az USA–Kína kereskedelmi feszültségek is drasztikusan enyhültek, de az orosz–ukrán háborúban a közvetlen béketárgyalások megkezdése is óvatos optimizmusra ad okot.

Mozgósítanák a tartalékot

Az építőipari szakszövetség (ÉVOSZ) elnöke nemrég úgy fogalmazott az Indexnek: az építőipari kapacitások csőre vannak töltve, a fellendülésre azonban még várni kell. Bár a kormány idén a magyar gazdaság bővülésére számít, Koji László előrejelzése szerint 2025 sem az építőipar éve lesz, legalábbis az első fél évben biztosan nem. Az elnök ezt a kijelentést arra alapozza, hogy

Márpedig ez a folyamat körülbelül fél évet vesz igénybe, így amennyiben ez januártól be is indul, a kivitelezési szakasz csak a második fél évtől veszi kezdetét.

A KSH-adatokkal kapcsolatban elmondta: a havi bontás helyett célszerű inkább féléves időszakban vizsgálni az építésgazdaság trendjeit, ilyen távon ugyanis már mélyrehatóbb következtetéseket is le lehet vonni.

(Borítókép: Reza Estakhrian / Getty Images)