Trump gazdaságpolitikája befektetőket kerget el, Európa köszöni szépen

A nemzetközi gazdasági környezet átalakulása – különösen az amerikai IT-szektorban tapasztalható leértékelődés – új kihívások elé állította a befektetőket. Az amerikai államadósság drasztikus növekedése, valamint a geopolitikai feszültségek – például a gyártás visszahozatala és a külföldi munkavállalók ellehetetlenítése – miatt sokan elvesztették bizalmukat az amerikai piac iránt – mutatott rá Zakár Tivadar, az Univerz Invest tőzsdei tanácsadó vállalat vezérigazgatója, a cég által szervezett Techinvest 2025 befektetői konferencián.

„Ez az elbizonytalanodás lavinaszerű eladási hullámot indított el az intézményi befektetők körében, különösen azoknál, akik kerülik a politikai kockázatokat. A bizalom megingása világszinten éreztette hatását, és az árfolyamok jelentős zuhanásához vezetett – nem csupán az USA-ban, hanem Európában is” – mondta Zakár Tivadar, aki Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájának több olyan elemére, illetve annak következményeire is rámutatott – például a vámpolitika terén –, amelyek megrengették az amerikai gazdaságot, benne a részvénypiacokkal, és amelyek ezáltal komoly lehetőségeket nyílhatnak meg Európa, azon belül is a kelet-közép-európai régió előtt.

Az amerikai részvénypiaccal és en bloc a gazdasággal szembeni globális bizalomvesztést jól szemlélteti, hogy négyből három tudományos kutató (75 százalék) gondolkodik abban, hogy az USA-n kívül több babér teremne számára. Ezenfelül megnövekedtek a kockázatok, valamint emelkedésnek indultak az amerikai kincstári kötvényhozamok. Ennek hatására

Az Európai Unió lépett is. Többek között a piac- és adatvédelem szigorításán, nemzetközi helyettesítő megállapodásokon dolgozik, miközben jelentős költségvetési kereteket szabadított fel a belső piac fejlesztése érdekében, vonzóvá téve a közösség országait a helyet kereső tőke számára.

Ennek pedig már most látható eredményei vannak: az USA-ba irányuló „agyelszívás” megfordul. Megnőtt az EU-n belüli felhőadatközpontok iránti igény, tervek indultak a felhő-infrastruktúra konszolidációjára, továbbá több milliárd eurót fordítanak az űrtechnológiára és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésére.

A felhő a megatrend

Az amerikai technológiai cégek – különösen a Microsoft, a Google és az Amazon – jelenlegi piaci fölénye komoly adatbiztonsági kérdéseket vet fel az európai szereplők számára. Az amerikai Cloud Act törvény értelmében ezek a cégek kötelesek adatokat átadni az amerikai hatóságoknak, még akkor is, ha az adat fizikailag Európában van. Ez egyre több európai vállalatot ösztönöz arra, hogy saját infrastruktúrát, adatközpontokat építsen ki.

A felhőalapú szolgáltatások iránti kereslet növekedése, valamint a chipgyártásban tapasztalt ellátási problémák (például Tajvan dominanciája a 10 nanométeres chipek gyártásában) mind azt jelzik, hogy Európának lépnie kell, ha nem akar tartósan kiszolgáltatott helyzetbe kerülni. Az EU már elindított jogi és pénzügyi támogatási programokat, de ezek valódi hatása még várat magára.

Zakár Tivadar rámutatott: jelenleg a felhőalapú szolgáltatások számítanak az IT-szektor aktuális megatrendjének.

Az adatvédelmi és szuverenitási megfontolások hatására megnövekedett a kereslet az olyan európai tulajdonú és üzemeltetésű felhőszolgáltatások iránt, melyek képesek megfelelni a helyi adatkezelési elvárásoknak. A piacon értékesebbé válnak azok a cégek, amelyek független, EU-kompatibilis felhő-infrastruktúrát tudnak kínálni, válaszul a szegmensben jelen lévő amerikai hegemóniára

– mondta.

Ár-érték arány: Közép-Kelet-Európa előnyben

Zakár Tivadar ráirányította a figyelmet a technológiai szektor árazottsági viszonyaira. Az S&P 500 IT-szektorában a P/E-mutató – amely azt mutatja, hány év alatt térül meg egy befektetés változatlan nyereség mellett – 38,6. Ezzel szemben a közép-kelet-európai technológiai vállalatok átlagos P/E-értéke mindössze 10-11, miközben a saját tőkére vetített jövedelmezőség (ROE) 18-20 százalék. Miért fontos ez? Azért, mert ez az alacsony ár, magas profit kombináció vonzó célponttá teszi a régió vállalatait a befektetők számára.

„Amennyiben egy amerikai befektető ma már csak Amerikában indíthat gyártást, és haza kell hoznia a kritikus technológiáit, de részesedést még szerezhet – akkor Közép-Kelet-Európa logikus és kifejezetten ígéretes alternatíva lehet” – mondta a szakértő. Vagyis az amerikai cégek kisebbségi részesedéseket lesznek kénytelenek vásárolni más, USA-n kívüli országokban, ahol nem vonatkozik rájuk az adatmegosztási kötelezettség, különben elveszíthetik a jelenlegi direkt piacuk egy jelentős részét.

A tőzsdére lépés mint növekedési ugródeszka

Nemcsak az IT-szektor, de maga a tőzsdei jelenlét is ígéretes a vállalatok számára. Sőt, a legtöbb vállalat szintugrásról számolt be a részvénypiacokra lépést követően.

Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatója, előadásában a magyar vállalatok tőzsdére lépésének előnyeit emelte ki. „A hazai tőkepiac fejlettsége még nem tükrözi az ország gazdasági potenciálját. Jelenleg mintegy 150 értékpapír-kibocsátó működik az országban, ezek közül körülbelül 70 részvénytársaság, ami nemzetközi összehasonlításban alacsonynak számít. A BÉT azon dolgozik, hogy ez a szám növekedjen, és ehhez minden lehetőséget igyekszik biztosítani a hazai vállalatok számára” – mutatott rá Nagy Péter Gábor, a BÉT értékesítési, marketing és kibocsátói akvizíciókért felelős igazgatója.

A tőzsde megfelelő működésének alapfeltételeként említette a lakossági megtakarítások meglétét, amelyek szerinte rendelkezésre állnak. Emellett a digitális megoldások elterjedtsége is segíti a befektetőket: manapság már mobilon keresztül is könnyedén lehet részvényeket venni. Adózási szempontból pedig a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) is kedvező konstrukciókat biztosít.

A tőzsdei jelenlét számos előnnyel jár – mutatott rá az igazgató: a vállalatok könnyebben jutnak forráshoz, javul a hitelességük, transzparensebbé válnak, és könnyebben tudnak partnerségeket vagy akvizíciókat végrehajtani. A BÉT Xtend piaca pedig lehetőséget nyújt a kisebb, növekedés előtt álló vállalatok számára is, hogy a nyilvános piacra lépjenek.

További előny, hogy a tőzsdei cégek értéke mérhető és objektív, ami megkönnyíti a tranzakciókat, valamint az is, hogy a kulcsemberek részvényjuttatási programokkal motiválhatók és megtarthatók.

A tőzsde emellett ösztönzi az innovációt is: egyes cégek a tőkebevonás után több százmilliós, illetve milliárdos árbevétel-növekedést képesek elérni, és a befektetők is szép hozamokat realizáltak – a BUX-index 5 éves átlagos évesített hozama 21 százalék volt, ami kiemelkedő hozamot jelent

– mutatott rá az igazgató, hozzátéve: nem kell minden megtakarítást a tőzsdére vinni, de portfóliórészként nagyon is megéri jelen lenni benne.

A cégtulajdonosokat célba véve elmondta: sokszor találkoznak ellenállással, mivel a cégvezetők úgy érzik, túl kicsik a tőzsdéhez, túl sok az adminisztráció, a transzparencia, a társakkal való egyetértés nehezebb, de mindezek leküzdhetők. Ezt leginkább a már tőzsdén lévő középméretű vállalatok vezetői tudják megerősíteni – emelte ki.

A kihívások mellett a vonzó lehetőségek is sorakoznak

A konferencián IT-vállalatok vezetői is megosztották gondolataikat a piac jelenlegi helyzetéről, a növekedési lehetőségekről, a tőkebevonás szerepéről, valamint a tőzsdei jelenlét előnyeiről. Konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy bár a technológiai iparban is számos kihívással kell szembenézni, a befektetők számára továbbra is vonzó lehetőségeket kínál. Valamint abban is egyetértés volt, hogy – bár eltérő stratégiát képviselnek – a tőzsdei jelenlét és a transzparens működés alapfeltétele a befektetői bizalom kiépítésének.

• Petrán Viktor, a CDSYS Nyrt. vezérigazgatója szerint cégük stabil, kiszámítható növekedést produkál az állami informatika és az oktatási szektor kiszolgálása révén. A cég eddig önfinanszírozó módon fejlődött, és most mérlegeli a tőkepiaci forrásbevonás lehetőségeit, különösen a gyorsabb terjeszkedés érdekében. Kiemelte, hogy a befektetői szemszögből rendkívül fontos a transzparencia és a cégvezetés hitelessége.
• Kovács Zoltán, a Kermann IT Solution Nyrt. igazgatósági elnöke hangsúlyozta, hogy az IT-szektorban hosszú távon a szoftveralapú megoldásokban lát fényes jövőt. A Kermann a klasszikus rendszerintegrációról egyre inkább a menedzselt szolgáltatások és az üzleti intelligencia irányába mozdul el, ami lehetővé teszi a skálázható, visszatérő bevételeket. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az IT nem gyors meggazdagodást ígérő szektor, hosszú távú elköteleződést igényel a befektető részéről.
• Bodzási Gergely, a Delta Technologies Nyrt. igazgatósági tagja elmondta, hogy a cég dinamikus növekedési pályára állt, amit részben a sikeres akvizícióknak köszönhet. A Delta az elmúlt években jelentős vállalati felvásárlásokkal bővítette portfólióját, és többek között az oktatási informatika terén ért el áttörést. Kiemelte, hogy a tőzsdei jelenlét átláthatóságra kényszeríti a céget, ami elősegíti a befektetői bizalom kiépítését.
• Márton Miklós, a ViVeTech Nyrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy cégük a hagyományos informatikai szolgáltatások mellett startup típusú működést is integrál. Ez a kettős modell rugalmasságot biztosít és lehetőséget ad különböző típusú piaci szereplők kiszolgálására. Szerinte a tőzsdei bevezetés nem csupán finanszírozási lehetőséget jelentett, hanem fontos eszköz volt a cég reputációjának növelésére és a szervezeti kultúra megerősítésére.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a technológiai szektorban különösen fontos a bizalom kiépítése, valamint az, hogy a vállalat ne csupán egy ötlettel, hanem konkrét termékekkel, szolgáltatásokkal és megrendelésekkel rendelkezzen. A tőzsdei jelenlét, ha jól menedzselik, nemcsak pénzügyi erőforrásokat biztosít, hanem növeli a cég átláthatóságát és hitelességét is.

Valódi érték

Összességében elmondható, hogy a technológiai szektor nem csupán technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is. A nemzetközi környezet változása, a geopolitikai kockázatok és a digitális szuverenitás kérdése mind a befektetői fókusz áthelyeződéséhez vezetnek – Európa, különösen Közép-Kelet-Európa pedig jó eséllyel pályázik erre az új szerepre.

A vállalatok számára a tőzsdei jelenlét nem csupán forrásszerzési lehetőség, hanem minőségi ugrás a működésben: több átláthatóság, nagyobb hitelesség, jobb pozíciók a globális porondon. A befektetők pedig – ha figyelnek a jövőt alakító trendekre – valódi értéket találhatnak a technológiai szektorban. A kérdés már csak az: ki ül fel először a következő technológiai hullámra?

(Borítókép: Imaginima / Getty Images)