Hiába az örömtüzek: nem pörgött fel a hitelpiac, csak megdrágultak a hitelek

Hihetetlenül pörög a hitelezés – halljuk mindenhonnan annak köszönhetően, hogy

Az összeg valóban megdöbbentő, 10 évvel ezelőtt, 2015-ben a teljes lakossági hitelpiac éves kihelyezése 621,2 milliárd forint volt. Éves szinten az első három hónap teljesítménye 49,2 százalékkal múlta felül a 2024-es kihelyezéseket.

A munkáshitel menti a buktát

Örömtüzeket ugyanakkor mégsem érdemes gyújtani, hiszen a statisztikák más soraiból az is kiderül, hogy valójában nem nőtt meg érdemben a hazai lakosság hitelfelvételi kedve – egyszerűen megdrágultak azok a beruházások –, legyen szó lakásról vagy bármilyen más fogyasztási cikkről – melyeket hitel segítségével szeretnének az emberek megszerezni.

Mindennél jobban mutatja ezt az, hogy miközben a folyósított hitelösszeg 50 százalékkal emelkedett, a bankok a 2024 első három hónapjában megszületett 129 902 szerződésnél csak 16 százalékkal több, 150 676 szerződést tudtak aláírni az ügyfelekkel, úgy, hogy a 20 774 darabos növekményből önmagában 15 335 szerződést elvisz a piac legújabb terméke, a Munkáshitel. Az új konstrukció nélkül a lakossági hitelpiacon az első negyedévben – a hitelösszegek kiugrása mellett – mindössze 4,2 százalékos lett volna a hitelt felvevő ügyfelek számának növekedése.

Drasztikusan megugró hitelösszegek

Ha nincs sokkal több ügyfél, akkor bizony a felvett hitelek összegének emelkedése dobja meg a piacot. Drámai, 66 százalékos növekedést láthatunk az egy szerződésre jutó átlagos hitel összegében a piaci lakáshiteleknél:

Ez tehát a magyarázata annak, hogy miközben a piaci lakáshitelt igénylők száma az év első három hónapjában éves szinten alig több mint 3 százalékkal nőtt, addig az általuk felvett hitelösszeg 56,5(!) százalékkal 306 milliárd forint fölé ugrott. Mindezt úgy, hogy márciusban történelmi csúcsot ünnepelhettünk: soha nem járt még 110 milliárd forint felett az egyetlen hónapban kiutalt piaci lakáshitelek összege – idén 111,24 milliárd forintot vettek fel a háztartások. Az okok ismertek: a lakáspiacon komoly drágulás volt, köszönhetően annak, hogy az eladók lehetőséget láttak abban, hogy az állampapírokból az extra hozamfizetés után kiszállni akaró ügyfelek ingatlanbefektetésben gondolkodtak – jó részük hitellel kiegészítve a megtakarítását.

10-ből 2 lakáshitelforint csok pluszból jön

Miközben tavaly tavasszal mindenki lélegzet-visszafojtva leste, hova is fut fel a 2024. januárban bevezetett új családpolitikai termék, a csok plusz értékesítése, addig idén márciusban – miként arra a BiztosDöntés.hu elemzése figyelmeztet – nem a támogatott, hanem a piaci lakáshitelek bővülése tartotta meg a lakáshitelpiac dinamikáját, miután a csok plusz már nem tud érdemben hozzájárulni a növekedéshez. Mindez annak köszönhető, hogy erős bázist kellene megugrani az idei értékesítésnek. A tavalyi év harmadik hónapjában 1230 csokplusz-szerződést kötöttek magyar családok 28,54 milliárd forint összegben. Ugyanakkor a termék felfutását követően az igénylések száma havi 1100–1200 igénylés környékén stabilizálódott, ezért az idén márciusi 1188 igénylés már 3,5 százalékkal alulmúlta a bázisév adatát, a 26,55 milliárd forintos folyósítás pedig 7 százalékos csökkenést mutat.

Ennek ellenére a csok plusz a lakáshitelpiac kiemelkedően fontos eleme. Az év első három hónapjában a lakáshitel-szerződések közel 18 százaléka támogatott hitelszerződés volt, minden 100 folyósított lakáshitelforintból 20 állami kamattámogatott konstrukció keretében került a családokhoz.

Nyakló nélkül vesszük fel a személyi kölcsönt

Ahol nem kell egyetlen percig sem szerénykedni, az a személyi kölcsönök piaca. A statisztikák szerint ugyan a szerződések darabszámában az első negyedévben itt is „csak” 15,7 százalékkal nőtt éves alapon a szerződések száma, miközben a folyósított hitelösszeg bővülése az 51 százalékot közelítette. Ám fontos látni, hogy a személyi kölcsönnél a lakáshitelezéssel ellentétben 2023-ban az infláció felfutásától sújtott évben is növekedés volt az első negyedévben, miközben a lakáshitel-piac satufékezett, és a szerződések száma 53 százalékkal zuhant éves szinten. Így tehát egy stabilan bővülő piacon tudtak a bankok 15 százalékkal több személyikölcsön-szerződést kötni,

Az eddigi csúcsot, 230 milliárdot közelítő eredménnyel a személyi kölcsönök fő időszakának számító 2024 harmadik negyedévében mutatta fel a piac. Az viszont itt is figyelmeztető, hogy az átlagos hitelszerződések összege egy év alatt 30 százalékkal, 3,24 millió forintra nőtt – persze ennek lehet az árak infláció miatti drágulása mellett olyan olvasata is, hogy a béremelkedés miatt az emberek magasabb hitelösszeget engedhetnek meg maguknak.

Ezt az utóbbi állítást viszont némiképp árnyalja, hogy tudatos hitelfelvétel mellett a kényszerű hitelfelvételek, a folyószámla-hitelkeretek kihasználtsága éves alapon egyre komolyabb növekedést mutat – most március végén 9 százalékot meghaladó volt a növekedés, amire utoljára 2023 februárjában volt példa.

A banki verseny moderálja a kamatokat

Mindenesetre

A bankok közötti verseny pedig annak ellenére a kamatok csökkenését jelzi, hogy az elmúlt hónapokban megállt a jegybanki kamatcsökkentés. A piaci lakáshitelek átlagos teljes hiteldíjmutatója (thm) a legnépszerűbb, 10 évre fixált konstrukcióban lényegében tavaly július óta stabil – márciusban 6,76 százalék volt. A személyi kölcsönök esetében a tavaly márciusi 18,29 százalékhoz képest márciusban közel 2,5 százalékponttal alacsonyabb, 15,87 százalékos átlagos thm-szinten lehetett eladósodni. Mindezt úgy, hogy közben egyre kevesebb felmutatható jövedelem kell ahhoz, hogy az ügyfél valóban kedvező, 10 százalék alatti kamatozású személyikölcsön-ajánlatot kaphasson.

(Borítókép: Index)