Nyugdíjszabályoktól az örökbefogadásig: tucatnyi változást hoz a 2026-os költségvetést megalapozó salátatörvény

A kormány benyújtotta a 2026-os költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely számos jelentős változást hoz több területen is. A salátatörvénynek is nevezett csomag 52 oldalon keresztül sorolja a módosításokat, amelyek életbe lépnek, amint a javaslat átmegy a parlamenti szavazáson.

Az egyik legjelentősebb módosítás a nyugdíjtörvényt érinti, konkrétan az özvegyi nyugdíj feltételeit változtatja meg a javaslat. Az új szabályozás szerint özvegyi nyugdíj nem fog járni abban az esetben, ha a kapcsolat során vagy az elhunyt fél, vagy az életben maradó nem vált el a korábbi házassága végén.

Ez azt jelenti, hogy ha egy házasság véget ér, azt hivatalosan is le kell papírozni, mivel az új élettárs helyett a házastárs marad az örökös. A jogalkotó ezzel gyakorlatilag egyértelművé teszi, hogy a tényleges különválás önmagában nem elég, a jogi kötelék felbontása is elengedhetetlen a későbbi problémák elkerülése érdekében.

Energia és állami vagyon

A törvényjavaslat az energetikai szabályokat is módosítja. A föld alatti gáztárolóban lévő földgáz, amely a jelenlegi szabályozás szerint automatikusan állami tulajdon lenne, már a kitermelése előtt ingyen a földgázszolgáltató cég tulajdonába kerül. Ezt a gázt azonban egyetemes szolgáltatási célokra kell fordítania a vállalatnak, és a kitermelés után sem kell bányajáradékot fizetnie.

Emellett a javaslat hozzányúl az alapítványok és az állami vagyon szabályaihoz is. Egyértelművé teszi, hogy az állam által alapított alapítványokra vonatkozó szabályok érvényesek azokra az alapítványokra is, amelyeket nem az állam hozott létre, de utólag jogosulttá vált az alapítói jogok gyakorlására. A törvény bevezetné azt is, hogy állami vagy önkormányzati tulajdonú cég megalapításakor az állami vagy önkormányzati követelés nem használható fel nem vagyoni pénzbeli hozzájárulásként.

Pénzügyi intézmények és közpénzek

Fontos változás, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank megkapná a lehetőséget, hogy ha a befektetési jegyeikből veszteségük származna, akkor az állam azt a költségvetésből megtérítse nekik. A törvényjavaslat külön hangsúlyozza, hogy ez hivatalosan nem minősül költségvetési támogatásnak.

A Magyar Államkincstár ellenőrzési jogköre is bővül, mivel az eddigi határidőt egy alkalommal, legfeljebb 3 nappal meg lehet majd hosszabbítani az önkormányzatok vizsgálatakor. Ez növeli a kincstár mozgásterét az állami pénzek felhasználásának ellenőrzésében.

ESG-kötelezettségek átmeneti könnyítése

A törvény több ponton hozzányúl az ESG- (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és irányítási) kötelezettségek bevezetéséhez is. Az eredeti szabályozás szerint a legnagyobb cégeknek már tavaly óta gyűjteniük kellene az adatokat az első jelentésükhöz arról, hogy működésük mennyire felelősségteljes a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekben.

A mostani módosítás szerint azonban 2025-ben nem kell tanúsítást lefolytatni, a 2024–2026 közötti időszakról pedig nem kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni beszámolót. Ellenőrzést csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága végezhet, ha úgy dönt. A könnyítés különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára, hiszen a mikro- és kisvállalkozásoktól 2027 közepéig nem lehet ESG-adatszolgáltatást kérni, a középvállalkozásoknál pedig önkéntesen választható lesz a kérdések megválaszolása.

Halasztás az örökbefogadási rendszerben

A salátatörvény az örökbefogadás szabályait is módosítja. Tavaly fogadtak el egy olyan törvényt, amely alapján 2026 januárjától az örökbe fogadó párt vagy szülőt nem a gyermekvédelmi szakszolgáltatás választja ki, hanem egy országos örökbefogadást elősegítő szerv. A mostani módosítás ezt a határidőt fél évvel későbbre, 2026 júliusára tolja el.

Ez a halasztás azt jelzi, hogy az új rendszer bevezetéséhez még több előkészületre van szükség, a központosított eljárás kidolgozása pedig összetettebb feladat, mint azt eredetileg feltételezték.