Megszólalt Varga Mihály a jegybanki alapítványokról

A jegybank új vezetése a transzparens működést és az alapfeladatokra történő összpontosítást helyezi előtérbe – jelentette ki Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ünnepélyes kereskedési megnyitóján.

A sajtó képviselőinek – köztük a Bloomberg, az ATV és az Index – újságírói által feltett kérdésekre válaszolva a március óta hivatalban lévő jegybankelnök részletesen beszélt a szakmai elképzeléseiről, valamint a parlament gazdasági bizottsága által benyújtott jegybanktörvény módosításáról.

A jegybank új vezetése a transzparens működésre törekszik, ez a célunk. Ennek érdekében kezdeményeztük a kormány felé, miniszterelnök úr felé, hogy ez a törvénymódosítás szülessen meg, amely megtiltaná hosszú távon a vagyont kezelő alapítványok létrehozását a jegybank részére

– fejtette ki Varga Mihály.

A jegybankelnök hangsúlyozta, a törvényjavaslat egyik része a jövőre vonatkozóan szab kereteket, amit ő és csapata örömmel üdvözölt. Bízik benne, hogy a parlament megtárgyalja és elfogadja a javaslatot.

Fokozatos átmenet az alapítványoknál

A jelenlegi alapítványok sorsáról a jegybankelnök elmondta: „Hibának érezném azt, hogyha most egy gyors felszámolásba vetnénk bele az alapítványt, mert ez jelentős veszteséget okozna az adófizetőknek.” Kedd délután került fel a parlament honlapjára az a törvénymódosítási javaslat, amely papíron a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági szerepvállalásának szigorítását célozza. A már meglévő alapítványokról azonban nem esik szó a dokumentumban.

Az MNB vezetése ehelyett egy olyan működést indított el, amely megpróbálja a lehető legoptimálisabb módon kezelni a meglévő közvagyont, hogy az eddig befektetett adófizetői pénzek minél nagyobb része megtérüljön.

Most ez a cél, ezt csináljuk, erre a törvényjavaslat nem is tér ki egyébként, nagyon helyesen

– tette hozzá, miközben a szükséges jogi és intézményi döntések is megszületnek. Arra a kérdésre, mikor zárul le ez a folyamat, a jegybankelnök nem tudott pontos időpontot mondani.

Bővül a Monetáris Tanács

A jegybanktörvény módosításának másik fontos eleme a Monetáris Tanács létszámának bővítése 11 főre. Varga Mihály kifejtette:

Azért volt szükség a bővítésre, hogy a külső tagok száma meghaladja a belső tagok számát. A jegybanktörvénynek van egy olyan szabálya, amely előírja, hogy a külső tagok számának mindig legalább egy fővel meg kell haladnia a belső tagok számát.

Az MNB emellett kezdeményezte az alelnökök számának növelését is. Ennek célja egy olyan önálló portfólió kialakítása, amely a nemzetközi kapcsolatok erősítését fogja szolgálni.

A jegybankelnök nem foglalkozott Matolcsy György kijelentéseivel

Az ATV rákérdezett az előző jegybankelnök, Matolcsy György egy podcastban tett állítására is, miszerint az Állami Számvevőszék jelentésének 80 százalékát hamisnak tartja. YouTube-csatornát indított Matolcsy György. A korábbi jegybankelnök első videójában beszélt a 2020 és 2025 közötti időszakról. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kormány remekül kezelte a koronavírus-járvány miatti válságot. Hozzátette, hogy Magyarország elsőként indította el az infláció elleni küzdelmet az Európai Unióban.

Matolcsy György kijelentette, hogy az irányadó kamat emelése nélkül akár 500 forint is lehetett volna egy euró. Az inflációnál csak a háborút tartja rosszabb dolognak, ami felemelkedhetett volna 0–40 százalékra, ha a nemzeti bank nem intézkedik. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéseit alaptalannak tartja.

Most Varga Mihály ezzel kapcsolatban így fogalmazott:

Nem láttam ezt az anyagot, így nem tudok és nem is akarok ezzel foglalkozni. Ez nem a jegybank vezetésének a dolga, erre megvannak a megfelelő hatóságok

– fogalmazott. Hozzátette, az Állami Számvevőszék megtette a feljelentéseit, az ügyészség és más illetékes szervek vizsgálják az ügyet. A jegybankelnök ugyanakkor kifejtette az alapítványokkal kapcsolatban, hogy

„Egy olyan kérdésről van szó, amelynek könyvtárnyi szakirodalma van. Mindenki a maga szempontjai szerint szokott értékelni egy vagyont. Azért a piac mégiscsak egy olyan objektív értékelő pontnak tekinthető, amely megmondja egy üzletrésznek, egy részvénynek a valós árfolyamát” – hangsúlyozta.

Varga Mihály kiemelte, a május eleji vezetőváltás a Budapesti Értéktőzsdén is azt a célt szolgálja, hogy fejlett, likvid és transzparens tőkepiac segítse a magyar vállalkozások tőkeellátását. A Magyar Nemzeti Bank új vezetésének kiemelt célja, hogy a magyar vállalkozások tőkeellátását a jövőben egyre fejlettebb, likvid és átlátható tőkepiac segítse – jelentette ki Varga Mihály a Budapesti Értéktőzsde ünnepélyes kereskedésindító csengetését követően.

(Borítókép: Varga Mihály 2024. április 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)