Nagy Márton elárulta, hogyan változik a gazdaságpolitika

„A gazdasági miniszternek az a dolga, hogy a lehető legnagyobb növekedést érje el az ország, a kormány a minél magasabb gazdasági növekedésért dolgozik. Eközben szeretnénk a költségvetési fegyelmet megőrizni és a költségvetés stabilitását biztosítani” – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tisztújító közgyűlésén.

„Az első negyedéves gazdasági növekedés valóban gyengébb eredményeket hozott, de ez jórészt az exportunkat és az iparunkat károsan érintő gyenge külső keresletre vezethető vissza” – mondta a miniszter. A másik oldalon van egy erősebb fogyasztás, ami felfelé húzza a GDP-t.

Át kell állni a beruházásalapú növekedésre

„Ezért most fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés van, de ez hosszú távon nem fenntartható, erre nem lehet tartós gazdasági növekedést alapozni” – jelezte Nagy Márton. Ezért rövid távon, a következő 1-1,5 évben fogyasztásközpontú növekedésre kell alapozni, hosszú távon pedig vissza kell térni a beruházás alapú gazdasági növekedésre.

A nemzetgazdasági miniszter szerint valójában a jelen pillanatban is mindkét elem megtalálható a mai gazdaságpolitikában: benne van mind a rövid távú fogyasztás-ösztönzés, mind a hosszú távú beruházásösztönzés.

Sok pénz fordulhat fogyasztásba

A fogyasztás tekintetében Nagy Márton a munkaerőpiaci stabilitást hozta fel: aki ma akar dolgozni, tud is, a munkavállalók száma csúcson, a munkanélküliség tartósan alacsony szinten van. A bérek szépen emelkednek, a biztosabb háttérrel pörög a hitelezés, amit az idei első negyedévben még a munkáshitel is megtámogat. A következő hónapokban beindul Európa legnagyobb adócsökkentési programja, egyre szélesebb lesz az a kör, amelyiknek nem kell majd szja-t fizetnie. Ősszel jön a nyugdíjak inflációs kompenzációja, jövőre újra érkezik a 13. havi nyugdíj és a fegyverpénz-kifizetés.

A megtakarított és az extra pénzek egy része egész bizonyosan fogyasztásba fordul majd – nem tízmilliárdos, de százmilliárdos mértékben. A kiskereskedelmi forgalomban a miniszter szerint már most is érződik a növekedés – de a tavalyi, márciusról áprilisra átkerült húsvét hatása miatt ez még nem látszik. Szavai szerint áprilisban mind a kiskereskedelem, mind a turizmus komoly növekedést fog felmutatni. Tehát a fogyasztásban jól állunk, de ezt Nagy Márton szerint meg kell védeni.

Ezért van célkeresztben az élelmiszer-infláció

Az inflációs harc legfontosabb szereplője a jegybank, hiszen az ő mandátumában szerepel ez – emlékeztetett a miniszter. De van, amiért a kormánynak is dolga van vele. A folyamatos reálbér-növekedést az első negyedévben az infláció átmeneti emelkedése csökkentette.

Márpedig Nagy Márton szerint

Ezért fontos az élelmiszer-infláció letörése, 5 százalék alá kell azt csökkenteni, és 3-4 százalék körüli mértékre lehúzni az inflációt. Emiatt volt szükség az élelmiszer-árrésstop bevezetésére és ezt követően ezért döntöttek a háztartási cikkek esetében hasonló intézkedés bevezetéséről. És ugyanez a cél vezette a kormányzatot, amikor tárgyalásokba kezdett egyes szektorokkal arról, hogy ne érvényesítsék a díjemeléseiket. A bankok, a biztosítók és a telekommunikációs cégek önkéntes vállalással több tízmilliárd forintról mondtak le.

Nem szórakozásból csináljuk ezt, nem akarjuk megkárosítani a cégeket,

hanem alapvetően azt akarjuk megértetni mindenkivel, hogy ha nincs infláció elleni küzdelem, nincs inflációs stabilitás, a lakosság inflációs várakozásait nem hozzuk le, akkor abból nem lesz fogyasztás, és nem emelkedik majd a háztartási bizalom” – mondta Nagy Márton.

„Itt együtt kell dolgoznunk, mert a fogyasztás visszaépülése a vállalati szektornak is érdeke – még akkor is, ha ez koncentráltan egy-egy szektorra vagy cégre jelentős negatív hatással is jár” – jelezte a miniszter.

A jövő beruházásait alapozzák meg

Az inflációs küzdelmet tehát tovább kell folytatni, de nem szabad letérni arról az útról egy pillanatra sem, hogy hosszú távon a beruházásalapú gazdasági növekedésre építsünk. Ebben két pillére van a kormánynak. Az egyiket Demján Sándor Programnak, a másikat 150 gyár programnak hívják Nagy Márton szerint. A Demján Sándor Program elemeit már eléggé jól ismerik az emberek és a vállalkozások: a tőke–hitel–támogatás–digitalizáció–kifektetés–tanácsadás vonalon több mint 1400 milliárd forint aktivizálására van lehetőség. De ezek a pénzek csak akkor mennek be a gazdaságba, ha azokat igénylik, felhasználják. Épp ezért fognak számos programelemet átalakítani – Nagy Márton példaként az EU-s társfinanszírozásban elérhető támogatásokra utalva arról beszélt, hogy a visszatérítendő, 0 százalékos kamatozású forrást lehet majd forgóeszköz-finanszírozásra fordítani, és – a fejletlenebb régiók vállalkozásai számára vissza nem térítendő pénzeket is igyekeznek allokálni.

Ezektől azt várjuk, hogy a beruházási ráták visszatérnek a 25 százalék körüli mértékre, ami hosszú távon megalapozhatja a gazdasági növekedést. Ebben kérjük a JVSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara segítségét is – jelezte a miniszter, aki a közgyűlésen elfogadta a szervezet alelnöki posztjára szóló felkérést. Nagy Márton arról beszélt, komoly sikerként éli meg, hogy tavaly sikerült még magasabb szintre emelni az együttműködést a JVSZ-szel, amellyel stratégiai együttműködést kötöttek.

Stratégiai partnerek

A JVSZ ki is használja a partnerséget, és aktuális témákkal, kérdésekkel javaslatokkal „bombázza” a gazdasági tárcát olyan témákban, mint a versenyképesség, a digitalizáció, a zöldítés, vagy épp a generációváltás – mondta Nagy Márton. (A közgyűlés előtt jelentették be, hogy a szervezet Cégépítők néven üzleti reality showt indít, ami – eddig példátlan módon – egyszerre két konkurens csatornán, az ATV-n és a TV2-n párhuzamosan fut majd.)

A gazdaságot a gazdaság szereplői működtetik, önök a pénzüket kockáztatják, első kézből érzik, mitől lehet versenyképesebb, dinamikusabb a gazdálkodásuk és így önökön keresztül a családok is gazdagodhatnak. Ezért kell figyelnünk önökre

– mondta a miniszter. Szerinte ennek eredmélnye, hogy a JVSZ javaslatainak egy része már megjelent a gazdasági döntéshozatalban. Miután a JVSZ tagsága folyamatosan emelkedik, ezért a szervezet a jövőben nagyobb szerepet tud vállalni, így ennek a kapcsolatnak a fennmaradása továbbra is fontos lesz – jelezte a miniszter.

(Borítókép: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Joint Venture Szövetség – JVSZ tisztújító közgyűlésén az MBH Bank székházában 2025. május 14-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)