Orbán Viktor legbelsőbb köréből tálaltak most ki a cigányok munkaerőpiaci kérdéséről

Mi határozta meg igazán az elmúlt éveket a gazdaságpolitikában? – ezzel a kérdéssel indította beszédét Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közös konferenciáján. A kérdés nem csak retorikai felütés volt, a miniszter szerint a válasz a közelmúlt válságaiban és a még mindig hullámzó gazdaságpolitikai térképen rejlik.

Gulyás Gergely elsőként kiemelte, hogy a világjárvány egyik legégetőbb kérdése a munkaerő megtartása volt. Ki maradhat, hogyan dolgozhatunk tovább, ha minden megváltozik körülöttünk? A járvány új utakat nyitott. A távmunka, a rugalmas foglalkoztatás, az online életforma nemcsak ideiglenes megoldásnak bizonyult, hanem hosszú távú átrendeződést indított el a munka világában.

Viharok után, lehetőségek előtt

Aztán jött az orosz–ukrán háború. Újabb kihívás, újabb válság. A miniszter szerint a biztonsági kérdéseken túl ennek a háború hatása mégis minden család pénztárcájában visszhangzott. Az energiaárak kilőttek, az infláció felpörgött, és rövid időre a gazdaság is megremegett. „Az ország energiaszámlája radikálisan megnőtt” – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve,

Ezért szerinte a béke most nemcsak politikai, hanem gazdasági érdek is. „Napjainkban a gazdasági növekedésre a legnagyobb esélyt a béke adja” – hangsúlyozta Gulyás. Szerinte a legnagyobb fenyegetést a jövőre nézve nem is a jelen konfliktusa, hanem Ukrajna uniós csatlakozása jelentheti: a kormány szerint anyagilag ez nagyobb terhet róhat Magyarországra, mint maga a háború.

De hogy áll most a magyar munkaerőpiac? Gulyás Gergely szerint jól, ha csak a számokat nézzük. A foglalkoztatottak száma 3,7 millióról 4,8 millióra nőtt, és a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon áll. A miniszter szavaival élve: „a sereghajtók közül az éllovasok közé küzdötte fel magát Magyarország az Európai Unióban.”

Utalva arra, hogy ma már inkább munkaerőhiány jellemzi a piacot, nem pedig munkanélküliség. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a következő nagy kihívás a romák munkaerőpiaci integrációja. Szerinte a számok itt is javultak – ma már minden második roma embernek van munkája –, de biztos benne, bőven van hova előrelépni. Gulyás Gergely számítása szerint 2010-ben még alig minden tizedik roma embernek volt munkája, ma már több mint 48 százalékuk foglalkoztatott. Ehhez célzott programokra és tudatos társadalompolitikai lépésekre van szükség.

A beszéd végén Gulyás Gergely egy kis közéleti kritikát is megfogalmazott: a politikai vita gyakran lebutul egy-egy hangzatos mondatra, miközben a valódi, tudományos alapú érvelés egyre ritkábban kap helyet. „Még mindig kell hogy helye legyen a közéletben a tudományos megközelítésnek” – zárta gondolatait.

(Borítókép: Gulyás Gergely 2021. december 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)